Erdőmérnök: azt kellene elérni, hogy a medvék tanuljanak meg újra félni az embertől

Erdőmérnök: azt kellene elérni, hogy a medvék tanuljanak meg újra félni az embertől

Elszaporodott az állomány. A szakember szerint idén is arra kell számítani, hogy a medvék támadni fogják a háziállatokat

Fotó: Erdély Bálint Előd

Alig alszanak idén téli álmot a medvék, sok nagyvad az erdőkben kószál, és talál is táplálékot. Benke József erdőmérnök, vadgazdálkodási szakember szerint a romániai medvekérdésben továbbra is súlyos gondok vannak. A Zetelaka és Társai Vadász- és Horgásztársulat elnöke a vadgazdálkodás és a medveprobléma összefüggéseiről beszélt a Krónikának.

Kiss Judit

2023. január 24., 09:122023. január 24., 09:12

2023. január 24., 13:142023. január 24., 13:14

A szokatlanul meleg tél miatt nem alszik téli álmot a medvék zöme, jól elvannak, szép kövérek, fényes a szőrük, amikor futnak, reng rajtuk a háj – fogalmazott lapunk megkeresésére Benke József erdőmérnök, vadgazdálkodási szakember. A Zetelaka és Társai Vadász- és Horgásztársulat elnökét arról kérdeztük, hogy a rendkívül enyhe tél miként hat a medvék hibernálására, továbbá miként látja jelenleg a romániai medveprobléma és vadgazdálkodás összefüggéseit.

Benke József elmondta, az anyamedvék jelenleg eltűntek, ebben az időszakban már bocsokat hoztak a világra.

A nagytestű példányok félálomban nyújtózkodnak, nem jönnek elő. „Közben viszont az összes közepes termetű medve kint táplálkozik a szabadban, eszi a bükkmakkot. Bükkmakktermés szempontjából különleges év volt, bő termés” – mondta el Benke József. Rámutatott, a vadak egész nap a bükkösben tartózkodnak, táplálkoznak, sarjút is találnak és valószínűleg ezen a télen már nem fognak visszahúzódni. „Biológiailag lelassultak, de annyira felhizlalták magukat, hogy most már akármilyen tél következzen ezután, nekik nem számít” – fejtette ki az udvarhelyszéki szakember.

Apasztani kellene az állományt az erdőmérnök szerint

Benke József úgy fogalmazott, a medvekérdésben súlyos gondok várhatóak ezután is. „Katasztrofális helyzetben vagyunk: két olyan rendeletet is kiadott a környezetvédelmi minisztérium, ami egyáltalán nem használt a medveprobléma okának megszüntetése tekintetében” – mutatott rá a szakember. Kifejtette, a túlságosan megnövekedett állományt egyértelműen apasztani kellene, és ezt csak vadászattal lehet, de ezt egyelőre nem oldotta meg a bukaresti szaktárca.

„Sajnos megint az következik, hogy a medvék támadni fogják a háziállatokat, egyelőre csak az elhagyatottabb helyen lévő pajtákban, csűrökben, majd pedig amikor kihajtják a háziállatokat a legelőre, akkor ott. Az idén megtörtént már az első eset, hogy emberre támadt a medve Hargita megyében” – hívta fel a figyelmet Benke József. Mint arról beszámoltunk, január 15-én 16 éves fiatalemberre támadt a nagyvad: a lábán és a lapockáján is megsérült a fiú, akire vélhetően egy bocsos anyamedve rontott rá Abásfalva határában.

Az áldozat, aki végül a helyszínen lévő juhászkutyáknak és embertársainak köszönhetően menekült meg, kórházi kezelésre szorult.

Benke József ismertetése szerint tavaly 26 alkalommal támadt emberre a nagyvad Hargita megyében – és ezek csak a jelentett esetek –, de más megyékben is sok a probléma a medvék miatt. „Ahol nem ölik tűzzel-vassal a medveállományt, ott van a probléma – vagyis a Székelyföldön. A székely, magyar embernek önérzete van, máshol ölik a medvéket, csak erről nagy a csend” – fogalmazott Benke József. Hozzátette, a medvekérdés terén egyetlen jó hír sincsen, csak rosszak, a vadgazdálkodó pedig nem tud semmit tenni, hiszen a rendelkezések nem teszik lehetővé.

korábban írtuk

Mintagyűjtés medveszámláláshoz: a populáció felmérésén túl a nagyvadprobléma megoldását is remélik
Mintagyűjtés medveszámláláshoz: a populáció felmérésén túl a nagyvadprobléma megoldását is remélik

Genetikai minta gyűjtésével mérik fel a barnamedve-populációt Romániában. Az országos szintű felmérés a medvevédelmi akcióterv keretében valósul meg, a szakemberek elkezdték a terepmunkát. 

„Kiment a kezünkből az erő, nincsen fogantyúnk, hogy kordában tartsuk az állományt” – véli a vadgazdálkodási mérnök. Arra is kitért, kétségbeesett emberek, akiknek biztonságát, háziállatait veszélyezteti a nagyvad, sok helyen nem látnak más megoldást, emiatt megmérgezik, hurkozzák a vadakat.

Benke Józsefnek a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgásztársulat honlapján (www.vadasztarsulat.ro) olvasható 2022-es tanulmánya szerint ahhoz, hogy békésen együtt éljen az ember és a medve, az embernek vissza kellene juttatnia annak egy részét, amit elvett a ragadozótól.

„A vadgazdának legyen lehetősége törvényesen azonnal kilőni ott, és amikor szükséges, eltávolítani a problémásnak számító medve egyedeket. Legyen lehetősége törvényesen kilőni és értékesíteni – vadászattal, évente 2 vadászidényben – ismételt és konzekvens módon, megfelelő számban a vadgazdának leosztott medvekvótát, hogy csökkenjen a felduzzadt medveállomány száma, javuljon a medveállomány korcsoportok és nemek eloszlásának struktúrája. Jelenleg ez sikertelen az alacsony intervenciós szám miatt” – olvasható a tanulmányban. A szakember úgy fogalmaz, mindez biztosíthatná, hogy a medve újra ösztönösen félni kezdjen az embertől, valamint azt, hogy a helyi lakosság újra tolerálni tudja a medve közelségét – ez persze kevesebb hurkozást, mérgezést eredményezne, és így kedvezne a medvének.

Galéria

Benke József vadgazdálkodási szakember: „ha ez így megy, odajutunk, mint a makákókkal Indiában, hogy bármikor bemennek a kunyhóba, támadnak és ellopják az ételt”

Fotó: Beliczay László

Megcsappant a vaddisznóállomány a pestis miatt

Kérdésünkre Benke József arra is kitért, hogy a vaddisznóállomány jelentős mértékben, egynegyedére csökkent a sertéspestis miatt. A tavaly és tavalyelőtt is sok állat életét követelte a Székelyföldön is a kór, amelynek megfékezése érdekében elrendelték a vaddisznók kilövését. „A vaddisznók számának csökkenése miatt kevesebb lesz a vadkár, de ahol nagyobb kukoricások vannak, például Maros, Kolozs megyében, ott pusztíthatnak a vaddisznók” – mondta Benke József.

Kifejtette, vadgazdálkodás tekintetében nagyon rossz év elé nézünk, soha nem volt ilyen mélyponton az országban az ágazat. „Pedig a vadgazdálkodásnak köszönhetően nemzeti kincset őrzünk. A vadat törvénye által nemzeti értéknek nyilvánította a román állam, és oda akartak tenni bennünket a hatóságok, hogy ingyen őrizzük a vadat, közben pedig ne részesüljünk belőle. Például a medvét ingyen őrizzük, kilövési kvóta nincsen, de őriznünk kell – ez nagyon disszonáns, akár alkotmányellenes is” – véli Benke József. Hozzátette, a román állam nem követelheti természetes személyektől olyan, publikusnak számító szolgáltatás elvégzését, amit nem kompenzál.

„Úgy fogunk járni, mint a makákókkal Indiában”

Arra vonatkozó kérdésünkre, mi lenne az első lépés, hogy végre elmozduljanak a dolgok a medveprobléma megoldása irányába, a szakember azt mondta: a döntéshozóknak konzultálniuk kellene a hazai szakértőkkel, és ne a zöld szervezetek „diktáljanak” a politikának és a hatóságoknak. „Ha én oldhatnám meg ezt a problémát, elvégezném azt a számítást, hogy 4-500 egyedet kivenni ott, ahol károkat okoztak, ahol sok medvét számláltak. Azt kellene elérni, hogy a medvék tanuljanak meg újra félni az embertől, mert hatalmas probléma, hogy teljes mértékben elvesztette a félelmet a nagyvad” – mondta a vadgazdálkodási mérnök.

Kifejtette, hat év alatt egy nőstény medve ivaréretté válik, a 2016 óta eltelt 6-7 évben olyan bocsok nevelkedtek, nevelkednek, amelyek egyáltalán nem félnek az embertől.

„Ha ez így megy, odajutunk, mint a makákókkal Indiában, hogy bármikor bemennek a kunyhóba, támadnak, ellopják az ételt. A környezetvédelmi miniszterrel tartjuk a kapcsolatot, és a szaktárcának meg kellene értenie, hogy ki kellene adni tavaszra a 400-500 egyedre vonatkozó kilövési kvótát Romániában, és bízzák a szakemberekre, hogy miként oldják meg” – mondta Benke József. Aki nem tartja hatékonynak, hogy a szabályozásban az szerepel: a vadásztársulat lője ki a saját költségén a medvét, de ne tudja értékesíteni. „Akkor nem lőjük ki. Hagyják ránk, hogy mi dolgozzunk, a szakemberek, és ne holmi politikai erők és méregzöld szervezetek döntsék el, hogy miként legyen” – nyomatékosította Benke.

Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Nem mind valósultak meg az engedélyezett kilövések, áthelyezések

A medvék azt követően jelentek meg egyre gyakrabban a lakott területeken is az országban, hogy 2016-ban a Cioloș-kormány betiltotta a populációszabályozás céljából végzett medvevadászatot. Korábban évente 400-450 medve kilövését engedélyezte a szaktárca. A Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium honlapján októberben közzétett táblázatokból kiderül, miszerint Romániában 2019 júliusa óta 243, veszélyesnek ítélt medvét lőttek ki, és 25-öt fogtak be és helyeztek át hatósági engedéllyel. A minisztérium három táblázatban foglalta össze, hogy az erre vonatkozó egyes rendeletek értelmében milyen esetekben, milyen településekről kérvényezték, hogy mentesüljenek a barnamedve vadászatának tilalma alól, és lőhessenek ki vagy helyezhessenek át egy-egy veszélyesnek ítélt egyedet. A táblázatokba azt is rögzítették, hogy a kéréseket jóváhagyta-e a hatóság, és a jóváhagyás után megtörtént-e az állat kilövése vagy áthelyezése .

A kimutatásokból kiderül, hogy a 2019 és 2022 tavasza között érvényben lévő minisztériumi rendeletek szerint a beadott kérvények mintegy felét hagyta jóvá a tárca, de a jóváhagyott kéréseket sem sikerült minden esetben érvényesíteni.

A 2022-es jogszabály immár a preventív beavatkozást is lehetővé tette, itt az elutasított kérésekről már nem ad számot a táblázat. Az azonban kiderül az adatokból, hogy az engedélyezett kilövések vagy áthelyezések nem mind valósultak meg. Tavaly április közepe óta a jóváhagyott kilövéseknek csak a 42 százaléka történt meg októberig, a korábbi jogszabályok szerint jóváhagyott kérések alapján a veszélyes medvék mintegy 80 százalékát lőtték ki.

Székelyföldön jelentik a legnagyobb gondot a medvék

A táblázatokból kiderül, hogy a legnagyobb gondot Székelyföldön jelentik a nagyvadak. Innen érkezik ugyanis a legtöbb kérés a problémás állatok kilövésére. Az elmúlt bő három évben az engedéllyel kilőtt medvék csaknem kétharmada a három székelyföldi megyében került puskavégre.

Az októberi adatok szerint Hargita megyében 81 jóváhagyott kérés nyomán 68 medvét lőttek le, Kovászna megyében a 48 kérés nyomán 47-et, Maros megyében pedig 67 nyomán 44-et. A nagyobb medvepopulációval rendelkező megyék rangsorában Brassó, Argeș és Szeben következik, jóval kevesebb kilőtt nagyvaddal. A tárca honlapján korábban közzétett statisztikából kiderült: 2020 és 2022 között 47 esetben támadt emberre medve Romániában. Emellett 2974 esetben jelentettek be a nagyvad által okozott kárt, a medvekár kétéves összértéke pedig 6,8 millió lej. Hargita megyében 14, ember elleni támadást jegyeztek fel, és a kár több mint 40 százalékát Hargita és Maros megyében jelentették. Jelentős azonban a kár Kovászna, Brassó és Szeben megyében is, az ember elleni támadások statisztikájában pedig Prahova megye állt a második helyen öt esettel.

korábban írtuk

Megoldást sürget a medvék túlszaporodása esetén az Európai Parlament
Megoldást sürget a medvék túlszaporodása esetén az Európai Parlament

Áttörést sikerült elérni a medveügyben az Európai Unióban: az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén határozatot fogadott el az állattenyésztés védelméről és a nagyragadozókról – számolt be Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája.

4 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 06., szombat

Már csaknem harmincszor riasztották medve miatt a csendőröket Hargita megyében

Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.

Már csaknem harmincszor riasztották medve miatt a csendőröket Hargita megyében
2024. április 06., szombat

Nagy Elek a neveltetése eredményének tekinti a gyalui várkastély kulturális létesítménnyé alakítását

Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.

Nagy Elek a neveltetése eredményének tekinti a gyalui várkastély kulturális létesítménnyé alakítását
2024. április 05., péntek

Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek Bolyai János munkássága előtt Kolozsváron

Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.

Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek Bolyai János munkássága előtt Kolozsváron
2024. április 05., péntek

Ingyen kaphatja meg az aradi önkormányzat a várat, amelybe kulturális központot tervez

Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.

Ingyen kaphatja meg az aradi önkormányzat a várat, amelybe kulturális központot tervez
2024. április 05., péntek

Nagyrészt a magyar és szász épített örökséggel kérkedik a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia

Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.

Nagyrészt a magyar és szász épített örökséggel kérkedik a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia
2024. április 05., péntek

Kiszabadult a rendszerváltás utáni Románia legrettegettebb sorozatgyilkosa

Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.

Kiszabadult a rendszerváltás utáni Románia legrettegettebb sorozatgyilkosa
2024. április 05., péntek

Márton Áron-emlékkiállítás nyílik Kolozsváron a Szentegyház utcai egyházművészeti kiállítótérben

Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.

Márton Áron-emlékkiállítás nyílik Kolozsváron a Szentegyház utcai egyházművészeti kiállítótérben
2024. április 04., csütörtök

Bár még távolról sincs meg a teljes összeg, ismét csurrant némi pénz a temesvári Hunyadi-kastély felújítására

Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.

Bár még távolról sincs meg a teljes összeg, ismét csurrant némi pénz a temesvári Hunyadi-kastély felújítására
2024. április 04., csütörtök

A parkolóhelyek utáni hajszában látványosan megugrott a rokkantkártyával rendelkező sofőrök száma Nagyváradon

Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.

A parkolóhelyek utáni hajszában látványosan megugrott a rokkantkártyával rendelkező sofőrök száma Nagyváradon
2024. április 04., csütörtök

Restaurálják a Szentjobb-ereklyét a Nagyváradról regnáló bíboros emlékéve keretében

A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.

Restaurálják a Szentjobb-ereklyét a Nagyváradról regnáló bíboros emlékéve keretében