Erdőmérnök: azt kellene elérni, hogy a medvék tanuljanak meg újra félni az embertől

Elszaporodott az állomány. A szakember szerint idén is arra kell számítani, hogy a medvék támadni fogják a háziállatokat •  Fotó: Erdély Bálint Előd

Elszaporodott az állomány. A szakember szerint idén is arra kell számítani, hogy a medvék támadni fogják a háziállatokat

Fotó: Erdély Bálint Előd

Alig alszanak idén téli álmot a medvék, sok nagyvad az erdőkben kószál, és talál is táplálékot. Benke József erdőmérnök, vadgazdálkodási szakember szerint a romániai medvekérdésben továbbra is súlyos gondok vannak. A Zetelaka és Társai Vadász- és Horgásztársulat elnöke a vadgazdálkodás és a medveprobléma összefüggéseiről beszélt a Krónikának.

Kiss Judit

2023. január 24., 09:122023. január 24., 09:12

2023. január 24., 13:142023. január 24., 13:14

A szokatlanul meleg tél miatt nem alszik téli álmot a medvék zöme, jól elvannak, szép kövérek, fényes a szőrük, amikor futnak, reng rajtuk a háj – fogalmazott lapunk megkeresésére Benke József erdőmérnök, vadgazdálkodási szakember. A Zetelaka és Társai Vadász- és Horgásztársulat elnökét arról kérdeztük, hogy a rendkívül enyhe tél miként hat a medvék hibernálására, továbbá miként látja jelenleg a romániai medveprobléma és vadgazdálkodás összefüggéseit.

Benke József elmondta, az anyamedvék jelenleg eltűntek, ebben az időszakban már bocsokat hoztak a világra.

A nagytestű példányok félálomban nyújtózkodnak, nem jönnek elő. „Közben viszont az összes közepes termetű medve kint táplálkozik a szabadban, eszi a bükkmakkot. Bükkmakktermés szempontjából különleges év volt, bő termés” – mondta el Benke József. Rámutatott, a vadak egész nap a bükkösben tartózkodnak, táplálkoznak, sarjút is találnak és valószínűleg ezen a télen már nem fognak visszahúzódni. „Biológiailag lelassultak, de annyira felhizlalták magukat, hogy most már akármilyen tél következzen ezután, nekik nem számít” – fejtette ki az udvarhelyszéki szakember.

Apasztani kellene az állományt az erdőmérnök szerint

Benke József úgy fogalmazott, a medvekérdésben súlyos gondok várhatóak ezután is. „Katasztrofális helyzetben vagyunk: két olyan rendeletet is kiadott a környezetvédelmi minisztérium, ami egyáltalán nem használt a medveprobléma okának megszüntetése tekintetében” – mutatott rá a szakember. Kifejtette, a túlságosan megnövekedett állományt egyértelműen apasztani kellene, és ezt csak vadászattal lehet, de ezt egyelőre nem oldotta meg a bukaresti szaktárca.

„Sajnos megint az következik, hogy a medvék támadni fogják a háziállatokat, egyelőre csak az elhagyatottabb helyen lévő pajtákban, csűrökben, majd pedig amikor kihajtják a háziállatokat a legelőre, akkor ott. Az idén megtörtént már az első eset, hogy emberre támadt a medve Hargita megyében” – hívta fel a figyelmet Benke József. Mint arról beszámoltunk, január 15-én 16 éves fiatalemberre támadt a nagyvad: a lábán és a lapockáján is megsérült a fiú, akire vélhetően egy bocsos anyamedve rontott rá Abásfalva határában.

Az áldozat, aki végül a helyszínen lévő juhászkutyáknak és embertársainak köszönhetően menekült meg, kórházi kezelésre szorult.

Benke József ismertetése szerint tavaly 26 alkalommal támadt emberre a nagyvad Hargita megyében – és ezek csak a jelentett esetek –, de más megyékben is sok a probléma a medvék miatt. „Ahol nem ölik tűzzel-vassal a medveállományt, ott van a probléma – vagyis a Székelyföldön. A székely, magyar embernek önérzete van, máshol ölik a medvéket, csak erről nagy a csend” – fogalmazott Benke József. Hozzátette, a medvekérdés terén egyetlen jó hír sincsen, csak rosszak, a vadgazdálkodó pedig nem tud semmit tenni, hiszen a rendelkezések nem teszik lehetővé.

korábban írtuk

Mintagyűjtés medveszámláláshoz: a populáció felmérésén túl a nagyvadprobléma megoldását is remélik
Mintagyűjtés medveszámláláshoz: a populáció felmérésén túl a nagyvadprobléma megoldását is remélik

Genetikai minta gyűjtésével mérik fel a barnamedve-populációt Romániában. Az országos szintű felmérés a medvevédelmi akcióterv keretében valósul meg, a szakemberek elkezdték a terepmunkát. 

„Kiment a kezünkből az erő, nincsen fogantyúnk, hogy kordában tartsuk az állományt” – véli a vadgazdálkodási mérnök. Arra is kitért, kétségbeesett emberek, akiknek biztonságát, háziállatait veszélyezteti a nagyvad, sok helyen nem látnak más megoldást, emiatt megmérgezik, hurkozzák a vadakat.

Benke Józsefnek a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgásztársulat honlapján (www.vadasztarsulat.ro) olvasható 2022-es tanulmánya szerint ahhoz, hogy békésen együtt éljen az ember és a medve, az embernek vissza kellene juttatnia annak egy részét, amit elvett a ragadozótól.

„A vadgazdának legyen lehetősége törvényesen azonnal kilőni ott, és amikor szükséges, eltávolítani a problémásnak számító medve egyedeket. Legyen lehetősége törvényesen kilőni és értékesíteni – vadászattal, évente 2 vadászidényben – ismételt és konzekvens módon, megfelelő számban a vadgazdának leosztott medvekvótát, hogy csökkenjen a felduzzadt medveállomány száma, javuljon a medveállomány korcsoportok és nemek eloszlásának struktúrája. Jelenleg ez sikertelen az alacsony intervenciós szám miatt” – olvasható a tanulmányban. A szakember úgy fogalmaz, mindez biztosíthatná, hogy a medve újra ösztönösen félni kezdjen az embertől, valamint azt, hogy a helyi lakosság újra tolerálni tudja a medve közelségét – ez persze kevesebb hurkozást, mérgezést eredményezne, és így kedvezne a medvének.

Benke József vadgazdálkodási szakember: „ha ez így megy, odajutunk, mint a makákókkal Indiában, hogy bármikor bemennek a kunyhóba, támadnak és ellopják az ételt” •  Fotó: Beliczay László Galéria

Benke József vadgazdálkodási szakember: „ha ez így megy, odajutunk, mint a makákókkal Indiában, hogy bármikor bemennek a kunyhóba, támadnak és ellopják az ételt”

Fotó: Beliczay László

Megcsappant a vaddisznóállomány a pestis miatt

Kérdésünkre Benke József arra is kitért, hogy a vaddisznóállomány jelentős mértékben, egynegyedére csökkent a sertéspestis miatt. A tavaly és tavalyelőtt is sok állat életét követelte a Székelyföldön is a kór, amelynek megfékezése érdekében elrendelték a vaddisznók kilövését. „A vaddisznók számának csökkenése miatt kevesebb lesz a vadkár, de ahol nagyobb kukoricások vannak, például Maros, Kolozs megyében, ott pusztíthatnak a vaddisznók” – mondta Benke József.

Kifejtette, vadgazdálkodás tekintetében nagyon rossz év elé nézünk, soha nem volt ilyen mélyponton az országban az ágazat. „Pedig a vadgazdálkodásnak köszönhetően nemzeti kincset őrzünk. A vadat törvénye által nemzeti értéknek nyilvánította a román állam, és oda akartak tenni bennünket a hatóságok, hogy ingyen őrizzük a vadat, közben pedig ne részesüljünk belőle. Például a medvét ingyen őrizzük, kilövési kvóta nincsen, de őriznünk kell – ez nagyon disszonáns, akár alkotmányellenes is” – véli Benke József. Hozzátette, a román állam nem követelheti természetes személyektől olyan, publikusnak számító szolgáltatás elvégzését, amit nem kompenzál.

„Úgy fogunk járni, mint a makákókkal Indiában”

Arra vonatkozó kérdésünkre, mi lenne az első lépés, hogy végre elmozduljanak a dolgok a medveprobléma megoldása irányába, a szakember azt mondta: a döntéshozóknak konzultálniuk kellene a hazai szakértőkkel, és ne a zöld szervezetek „diktáljanak” a politikának és a hatóságoknak. „Ha én oldhatnám meg ezt a problémát, elvégezném azt a számítást, hogy 4-500 egyedet kivenni ott, ahol károkat okoztak, ahol sok medvét számláltak. Azt kellene elérni, hogy a medvék tanuljanak meg újra félni az embertől, mert hatalmas probléma, hogy teljes mértékben elvesztette a félelmet a nagyvad” – mondta a vadgazdálkodási mérnök.

Kifejtette, hat év alatt egy nőstény medve ivaréretté válik, a 2016 óta eltelt 6-7 évben olyan bocsok nevelkedtek, nevelkednek, amelyek egyáltalán nem félnek az embertől.

„Ha ez így megy, odajutunk, mint a makákókkal Indiában, hogy bármikor bemennek a kunyhóba, támadnak, ellopják az ételt. A környezetvédelmi miniszterrel tartjuk a kapcsolatot, és a szaktárcának meg kellene értenie, hogy ki kellene adni tavaszra a 400-500 egyedre vonatkozó kilövési kvótát Romániában, és bízzák a szakemberekre, hogy miként oldják meg” – mondta Benke József. Aki nem tartja hatékonynak, hogy a szabályozásban az szerepel: a vadásztársulat lője ki a saját költségén a medvét, de ne tudja értékesíteni. „Akkor nem lőjük ki. Hagyják ránk, hogy mi dolgozzunk, a szakemberek, és ne holmi politikai erők és méregzöld szervezetek döntsék el, hogy miként legyen” – nyomatékosította Benke.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Nem mind valósultak meg az engedélyezett kilövések, áthelyezések

A medvék azt követően jelentek meg egyre gyakrabban a lakott területeken is az országban, hogy 2016-ban a Cioloș-kormány betiltotta a populációszabályozás céljából végzett medvevadászatot. Korábban évente 400-450 medve kilövését engedélyezte a szaktárca. A Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium honlapján októberben közzétett táblázatokból kiderül, miszerint Romániában 2019 júliusa óta 243, veszélyesnek ítélt medvét lőttek ki, és 25-öt fogtak be és helyeztek át hatósági engedéllyel. A minisztérium három táblázatban foglalta össze, hogy az erre vonatkozó egyes rendeletek értelmében milyen esetekben, milyen településekről kérvényezték, hogy mentesüljenek a barnamedve vadászatának tilalma alól, és lőhessenek ki vagy helyezhessenek át egy-egy veszélyesnek ítélt egyedet. A táblázatokba azt is rögzítették, hogy a kéréseket jóváhagyta-e a hatóság, és a jóváhagyás után megtörtént-e az állat kilövése vagy áthelyezése .

A kimutatásokból kiderül, hogy a 2019 és 2022 tavasza között érvényben lévő minisztériumi rendeletek szerint a beadott kérvények mintegy felét hagyta jóvá a tárca, de a jóváhagyott kéréseket sem sikerült minden esetben érvényesíteni.

A 2022-es jogszabály immár a preventív beavatkozást is lehetővé tette, itt az elutasított kérésekről már nem ad számot a táblázat. Az azonban kiderül az adatokból, hogy az engedélyezett kilövések vagy áthelyezések nem mind valósultak meg. Tavaly április közepe óta a jóváhagyott kilövéseknek csak a 42 százaléka történt meg októberig, a korábbi jogszabályok szerint jóváhagyott kérések alapján a veszélyes medvék mintegy 80 százalékát lőtték ki.

Székelyföldön jelentik a legnagyobb gondot a medvék

A táblázatokból kiderül, hogy a legnagyobb gondot Székelyföldön jelentik a nagyvadak. Innen érkezik ugyanis a legtöbb kérés a problémás állatok kilövésére. Az elmúlt bő három évben az engedéllyel kilőtt medvék csaknem kétharmada a három székelyföldi megyében került puskavégre.

Az októberi adatok szerint Hargita megyében 81 jóváhagyott kérés nyomán 68 medvét lőttek le, Kovászna megyében a 48 kérés nyomán 47-et, Maros megyében pedig 67 nyomán 44-et. A nagyobb medvepopulációval rendelkező megyék rangsorában Brassó, Argeș és Szeben következik, jóval kevesebb kilőtt nagyvaddal. A tárca honlapján korábban közzétett statisztikából kiderült: 2020 és 2022 között 47 esetben támadt emberre medve Romániában. Emellett 2974 esetben jelentettek be a nagyvad által okozott kárt, a medvekár kétéves összértéke pedig 6,8 millió lej. Hargita megyében 14, ember elleni támadást jegyeztek fel, és a kár több mint 40 százalékát Hargita és Maros megyében jelentették. Jelentős azonban a kár Kovászna, Brassó és Szeben megyében is, az ember elleni támadások statisztikájában pedig Prahova megye állt a második helyen öt esettel.

korábban írtuk

Megoldást sürget a medvék túlszaporodása esetén az Európai Parlament
Megoldást sürget a medvék túlszaporodása esetén az Európai Parlament

Áttörést sikerült elérni a medveügyben az Európai Unióban: az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén határozatot fogadott el az állattenyésztés védelméről és a nagyragadozókról – számolt be Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája.

4 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 11., szerda

Itatásra alkalmas már a parajdi bányakatasztrófa után sóval telítődött Kis-Küküllő vize

Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) mérései alapján a Kis-Küküllőből származó vezetékes víz alkalmas az állatok itatására a vészhelyzet alatt álló 16 településen.

Itatásra alkalmas már a parajdi bányakatasztrófa után sóval telítődött Kis-Küküllő vize
2025. június 11., szerda

Bukarest irányításától retteg Kolozsvár polgármestere

Új modellt javasol az Európai Bizottság 2027 után az uniós alapok elosztására, amely a tervezett központosítás révén azzal a kockázattal jár, hogy blokkolja a helyi beruházásokat és átpolitizálja a pénzek elosztását – figyelmeztetett Emil Boc.

Bukarest irányításától retteg Kolozsvár polgármestere
2025. június 11., szerda

Parajd: csak a patak elterelése után szivattyúzható ki a sós víz a bányából

„Törékeny egyensúly” jellemzi a vízzel elárasztott sóbányát Parajdon a külföldi szakértők szerint, akik megállapították: kizárólag azután lehet nekilátni a víz kiszivattyúzásának, miután teljesen elterelik a Korond-patakot.

Parajd: csak a patak elterelése után szivattyúzható ki a sós víz a bányából
2025. június 11., szerda

Fülhallgatóval bukott le egy érettségiző Temesváron

Kizártak az érettségiről egy temesvári diákot, aki az írásbelik második napján matematikából vizsgázott, és a felügyelő tanárok észrevették, hogy fülhallgatót visel.

Fülhallgatóval bukott le egy érettségiző Temesváron
2025. június 11., szerda

Az ország legnagyobb bitumenemulzió gyára nyílt meg Szilágy megyében

Románia legnagyobb bitumenemulzió gyárát nyitotta meg a Strabag Szilágy megyében – írja a Profit.ro gazdasági portál.

Az ország legnagyobb bitumenemulzió gyára nyílt meg Szilágy megyében
2025. június 11., szerda

Székelyföld: lehetetlen küldetés; Észak-Erdély: lehetne, ha akarnák; Dél-Erdély: végül összejöhet

Dübörög az autópálya-építés Erdélyben, ám nem mindenhol ugyanúgy pörgő ritmusban, a lassúság pedig végzetes lehet az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv részeként épülő szakaszok anyagi fedezete tekintetében.

Székelyföld: lehetetlen küldetés; Észak-Erdély: lehetne, ha akarnák; Dél-Erdély: végül összejöhet
2025. június 11., szerda

Felmérés: nem ártott különösebben a Fidesz és Orbán Viktor népszerűségének a tihanyi beszéd Erdélyben

Továbbra is jelentős támogatottságnak örvend az erdélyi magyarok körében a Fidesz–KDNP és Orbán Viktor miniszterelnök. A Tisza Párt népszerűsége 1,7, Magyar Péteré 4,9 százalékos egy friss közvélemény-kutatás szerint.

Felmérés: nem ártott különösebben a Fidesz és Orbán Viktor népszerűségének a tihanyi beszéd Erdélyben
2025. június 11., szerda

A legjobb minőségű nedűket kínálja a fehérborok hazájának számító Kis-Küküllő mente (VIDEÓ)

A Kis-Küküllő menti borászat kiemelkedő pincészete Iszlai Jenő vállalkozóé. A marosvásárhelyi borász balavásári birtokán sok turista megfordul, borai hazai és nemzetközi borversenyekről rengeteg arany- és ezüstérmet hoztak haza.

A legjobb minőségű nedűket kínálja a fehérborok hazájának számító Kis-Küküllő mente (VIDEÓ)
2025. június 10., kedd

Mátyás királynak tulajdonított, elveszettnek hitt dokumentumot találtak meg Besztercén

Mátyás királynak tulajdonított, a történészek által több mint 130 évig elvesztettnek hitt dokumentumot találtak meg Besztercén.

Mátyás királynak tulajdonított, elveszettnek hitt dokumentumot találtak meg Besztercén
2025. június 10., kedd

Kizárták a tételt vizsga közben nyilvánosságra hozó érettségizőt

Sikerült kideríteni annak az érettségizőnek a kilétét, aki a keddi román vizsga közben lefotózta a tételt, ráadásul közzétette a világhálón.

Kizárták a tételt vizsga közben nyilvánosságra hozó érettségizőt