Mintagyűjtés medveszámláláshoz: a populáció felmérésén túl a nagyvadprobléma megoldását is remélik

Elkezdődött a terepmunka a medvevédelmi akcióterv keretén belül. A szakemberek a vadászegyesületek területén és a természetvédelmi övezetekben gyűjtik a mintákat medveürülékből és szőrből, a laboratóriumban elemzett genetikai minták alapján megbecsülik a barnamedve-populáció minimális létszámát, ugyanakkor a háziállatok, mezőgazdasági területek és egyéb javak védelmére villanypásztorokat telepítenek.

A projektvezetők szerint kiosztották a genetikai mintagyűjtő készleteket, kiképezték a gyűjtésben részt vevő több mint 400 szakembert.

A tervek szerint jövő év végéig több mint húszezer mintát gyűjtenek be, ezek elemzését a brassói Marin Drăcea Erdészeti Kutatási és Fejlesztési Intézet (INCDS Marin Drăcea) genetikai laboratóriumában végzik.

A teljes folyamatot a GenUrs alkalmazás követi nyomon, a terepen történő gyűjtés valós időben rögzül a GPS-helyzettel, majd követi a minta útvonalát, amíg azt átveszi a laboratórium. A projekt keretében eddig 441 villanypásztort osztottak ki, és monitorozzák azok hatékonyságát.

A terepmunkát a szakmai vadgazdálkodási egyesület végzi, partnerségben a Buzău megyei vadász- és sporthorgász-egyesülettel. Benedek Barna, a vadgazdálkodási egyesület elnöke, a projekt koordinátora lapunknak elmondta, a megegyezés szerint az erdélyi megyékben ők gyűjtik a mintákat, a Buzău megyeiek a Kárpátokon túl, amely nagyobb terület ugyan, de ott kisebb a medvepopuláció.

Az erdélyi megyékben végzendő gyűjtésre 284 embert alkalmaztak, a többségük vadőr, van tapasztalatuk a terepmunkában a medveállomány felmérése terén, de külön kiképezték őket a felszerelések, mérőműszerek használatára.

A mintagyűjtés mellett ők telepítették a villanypásztorokat, figyelik azok hatékonyságát, és erről jelentéseket készítenek.

„Újdonságnak számít ekkora területen ilyen hatalmas vadállomány genetikai feltérképezése. Az applikáció használata teljesen átláthatóvá teszi a folyamatot, kizárt a csalás lehetősége, a minták egy részét szúrópróbaszerűen külföldi laboratóriumokban is leellenőrzik” – részletezte Benedek Barna.

Kifejtette, ha a mintavételi szakasz 2023 végén lezárul, meg tudják mondani, hogy mekkora a minimális medvelétszám. Az akcióterv alapján a gyűjtést ötévenként kell majd megismételni, hogy pontosan követni lehessen az állomány dinamikáját.

Összesen 650 vadászterületről érkezett visszajelzés, hogy láttak már medvét, ám 461 terület tekinthető medveélőhelynek.

Már most megállapítható, hogy az etológiai, antropogén hatások miatt a medve élettere kitágult, megjelentek a síkvidéken is, ahol alig van erdő, mert a nagyvad könnyen alkalmazkodik, és alig van ellensége. Ezenkívül a populáció elterjedésére is pontosabb választ ad majd a tanulmány – véli az egyesület elnöke.

Romániában a medvetéma a korábbi években a politikai tőke kovácsolásának eszköze volt, ugyanakkor a természetvédő civil szervezetek bevételi forrásait is duzzasztotta – szögezte le Benedek Barna, aki abban bízik, hogy ha elkészül a tanulmány, kialakulhat a társadalmi konszenzus ebben a kérdésben.

Már most mindenki egyetért abban, hogy sokkal több a medve Romániában, mint Európa más országaiban, és hogy nálunk szabályozza legszigorúbban törvény a védelmét. A szakértő hangsúlyozta, a környezet eltartó képességéhez viszonyítva is túl sok a medve.

Ha az állományt nem szabályozzák, felborul az egyensúly a ragadozó és a préda között, most éppen ennek vagyunk tanúi.

Benedek Barna felidézte, hogy 2017-ben Cristiana Paşca-Palmer akkori környezetvédelmi miniszter betiltotta a medvevadászatot, megszüntette a kilövési kvótát, azóta a gondok érezhetően megsokasodtak.

Egy évre rá a minisztérium megbízta a brassói kutatóintézetet, hogy dolgozza ki a medvevédelmi akciótervet, ez a természetvédelmi civil szervezetek, a vadászegyesületek bevonásával készült el, majd az alapján megjelent 2018-ban a 625-ös számú miniszteri rendelet, amely most is érvényben van.

A rendeletben az áll, hogy az akcióterv alapját egy kutatás kell hogy jelentse, vagyis egy genetikai alapon végzett állománybecslés.

Benedek Barna már akkor vadgazdálkodásban és vadbiológiai kutatásban jártas szakemberekkel létrehozta az egyesületet, készülve arra, hogy ha valóban elkészül a tanulmány, szükség lesz terepismerettel rendelkezőkre.

Az akciótervet azonban a környezetvédelmi minisztériumban elsüllyesztették egy fiókban, azt 2021-ban Tánczos Barna „vette elő”, amikor a tárca élére került, a terv gyakorlatba ültetését uniós és minisztériumi forrásokból támogatják.

A nagy költségvetésű projektből Brassóban felépítették a genetikai laboratóriumot, ugyanakkor terveznek egy medvemegőrzőt is, ahol a befogott és az erdőbe vissza nem engedhető, megváltozott viselkedésű medvéket elhelyezik.

A terepi adatgyűjtésre kevés pénz maradt, ezért rajtuk kívül más nem is pályázott az óriási volumenű munkára

– részletezte Benedek Barna. Abban bízik, a munkájukkal hozzájárulnak a tanulmány elkészítéséhez, körvonalazódik egy állománysűrűség-térkép, és azokon a területeken, ahol bebizonyosodik, hogy nagyon sok medve él, állományszabályozás céljából megengedik a vadászatot, jóváhagynak kilövési keretet, ami bevételt jelent a vadászegyesületeknek, amiből végső soron finanszírozni tudják a fenntartható vadgazdálkodást.

A bukaresti környezetvédelmi minisztérium megrendelésére 2019-ben készült állománybecslés szerint 6450 és 7200 között lehet a vadon élő medvék száma Romániában. Miközben szakértők úgy vélik, a rendelkezésre álló élettér hét-nyolcezer egyed megfelelő életminőségéhez lenne elegendő, más becslések szerint a 15 ezret is meghaladja a nagyvad-populáció.