Bihar megye – A székelyhídi diákok fél évszázada várják, hogy kiköltözhessenek a romos kastélyból.
Megvalósulni látszik a székelyhídi önkormányzat több mint fél évszázados iskolaépítési terve, az Oktatási és Kutatási Minisztérium ugyanis néhány napja meghirdette a versenytárgyalást az új tanintézet létrehozására. Az új iskolára nagy szükség van a Bihar megyei városban, hiszen a Petőfi Sándor Gimnázium diákjai jelenleg az életveszélyes Stubenberg-kastély dohos falai között tanulnak. A városban egyébként már számos alkalommal elterjedt az iskolaépítés híre. A lakosság csak a Jurnalul Naþional napilapban megjelent versenytárgyalási felhívás láttán hitte el, hogy ezúttal tényleg egy lépéssel közelebb kerültek az építkezés elkezdéséhez.
2007. január 08., 00:002007. január 08., 00:00
Eltűntetett adományok A székelyhídi kastélyon minden átutazónak megakad a szeme, a csupasz téglaépítmény ugyanis egy domboldalon emelkedik a város fölé. A szemlélő első pillantásra jobb sorsra érdemes épületnek vélheti a kastélyt. Székelyhíd kastélyának központi részét a 18. században építtette a Dietrichstein grófi család, majd a 19. században a családba beházasodó Stubenberg gróf korszerűen felszerelt épületszárnnyal toldotta meg. A kastély parkját ma is a családtagok ültetette fák és cserjék díszítik, a lecsupaszodott téglafalakat tavasztól késő őszig a lila akác ágai rejtik el jótékonyan a kíváncsi szemek elől. Az épületbe az államosítás után, mintegy ötven éve költöztették be a város iskoláját. A kastélyt ez mentette meg a pusztulástól, hiszen a fél évszázad alatt folyamatosan végeztek rajta kisebb javításokat – ám pénzhiány miatt sohasem újították fel teljesen. „Negyedikes koromtól magam is a kastély-iskolában tanultam, akkor is romos volt már az épület. Mintegy negyven évvel ezelőtt a szülők gyűjtöttek pénzt arra, hogy nekünk új iskolát építsenek – mesélte Hegyesi Viktor iskolaigazgató. – Az egyetem elvégzése után tanárként kerültem vissza ide, az én gyerekeim is itt kezdték el az iskolát. Akkor én, mint szülő adakoztam az új iskola felépítésére. Gondolom az én pénzem is oda juthatott, ahová korábban a szüleimé, mert új iskola nem épült belőle Székelyhídon.”
Osztályterem a konyhában A kastélyban 20 osztálytermet rendeztek be, amelyeket cserépkályhákkal próbálnak fűteni. „Az ünnepek alatt nem fűtöttünk, az új év első napjaiban azonban begyújtottunk a kályhákba, a vakáció dacára. Nem hagyhatjuk teljesen kihűlni a helyiségeket, hiszen hiába forró a kályha, a termekben szinte csíp a hideg” – magyarázta az iskolaigazgató. A beázástól elrothadt tetőgerendák alatt, és a nedves alagsori termekben 250 diák számára csengetnek minden reggel – többek között az egykori konyhában is osztálytermet rendeztek be. „Az önkormányzat pénzéből csak annyira futotta, hogy nem hagytuk összeroskadni az amúgy műemlékké nyilvánított épületet. Az 5–8 osztályosokat a volt járásbíróság épületében helyeztük el, amely szintén romos. Mivel számukra is új otthonról kellett gondoskodni, ezért a korszerű iskola felépítése mellett döntöttünk” – magyarázta Gyurcsik Zoltán székelyhídi polgármester. Hozzáfűzte, a grófi család leszármazottai visszaigényelték az épületegyüttest, ezért is indokolt más helyet keresni az iskola számára.
Kampányígéret vagy valóság? Az iskolaépítés terve legutóbb 2004-ben merült fel Székelyhídon – akkor sokan csak kampányígéretként könyvelték el, amikor Markó Béla RMDSZ elnök és Teodor Atanasiu egykori oktatási miniszter letették az új iskola alapkövét. A sejtést a következő két év igazolta, hiszen ez idő alatt az alapkövet rég benőtte a gaz. Bár Cseke Attila államtitkár és Sóki Béla parlamenti képviselő többször nyilatkozta, hogy az iskola építése jó úton halad, kézzelfogható előrelépés nem történt az ügyben. Gyurcsik Zoltán polgármester nem egyszer tért haza üres ígéretekkel bukaresti útjairól. A hatóságokat ugyanis nem sikerült meggyőznie arról, hogy a több mint 700 székelyhídi iskolásnak biztonságos tető kell a feje fölé. Nemrég azonban a szaktárca kiírta a versenytárgyalást a tanintézet felépítésére, a dokumentációt az Oktatási és Kutatási Minisztériumból lehet megszerezni, a pályázatokat pedig február 15-ig kell leadniuk az építkezésre vállalkozó cégeknek. Hegyesi Viktor kételkedve fogadta az iskolaépítés elkezdésének hírét. „Igazán örülni akkor tudunk majd, amikor már emelkednek a téglafalak a városi strand mellett. Másrészt egész életem a grófi kastély körül zajlott, második otthonommá vált a műemléképület; sajnálnám sorsára hagyni” – fejtette ki az igazgató.
Nagyszabású tervek „A kormány az Európa Banktól felvett hitelből finanszírozza az iskolaépítést, az önkormányzatnak 422 000 euró önrésszel kell beszállnia. Ez nem kis összeg, de előteremtjük valahogy, a fontos az, hogy új iskolánk legyen – jelentette ki Gyurcsik Zoltán, aki maga sem ismeri a beruházás összértékét, hiszen azt csak a versenytárgyalás lezárása után hozza nyilvánosságra a minisztérium. Az új iskolát a városi strand melletti kéthektáros területen építik majd fel; az épületegyüttes a tervek szerint két szárnyból áll. A nagyobbik szárnyban húsz tanterem és négy laboratórium kap helyet, a másikban nyolc tantermet és egy laboratóriumot alakítanak ki. „Tornaterem nem lesz az épületben, mert az külön terv része, a szabadtéri sportpálya és az iskola közé ugyanis egy sportcsarnok építését is tervezzük” – számolt be a polgármester. Hozzátette, az utóbbi befektetésre külön pályázatot nyújtottak be, amelynek elbírálása még folyamatban van. Az új iskola építését március közepén kell elkezdeni, és egy év alatt kell befejezni. A Petőfi Sándor Gimnázium tanulói várhatóan már nem a több évszázados kastélyban, hanem vadonatúj iskolában tartják a 2008–2009-es tanév megnyitóját. A műemléképületet hatalmas anyagi ráfordítással meg lehetne menteni: akár a térség turisztikai célpontjává is válhatna, hiszen ablakaiból gyönyörű kilátás nyílik az egykori érmelléki lápvilágra. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy az örökösök mit szándékoznak kezdeni az ingatlannal.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.
Eddig csak javasolták az Arad megyei gazdáknak, hogy se itatásra, se öntözésre ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, csütörtök délután azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt.
Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.
Minden június 18-án a Lakásbetörések Megelőzésének Európai Napja alkalmából a rendőrség különféle rendezvényekkel hívja fel a lakosság figyelmét az éberségre, és javainak védelmére. Háromszéken szórólapokat osztogattak a rendőrök.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) pszichológia tanszéke meghirdette, hogy kutatási programjuk keretében ingyenes pszichológiai kezelést vehetnek igénybe az alvászavarokkal, álmatlansággal küzdők.
A Temes megyei Óbéb és a Csongrád-Csanád vármegyei Kübekháza között épül meg hamarosan a legújabb román–magyar határátkelőhely. Ez lesz a 23. román–magyar közúti határátlépő hely.
Csekély mértékű, évi néhány milliméteres felszínmozgásokat mutatnak a Parajd térségére vonatkozó mozgásvizsgálatok – derül ki a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb jelentéséből.
A daganatos megbetegedések korai felismerésére és kezelésére, a prevencióra és a közegészségügyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló magyar–román együttműködést ültet gyakorlatba Békés és Arad megyei európai uniós támogatással.