Énközpontúvá vált a világ: felekezetek közti párbeszéd a hitet próbára tevő ideológiákról

Gazda István, Kolumbán Vilmos József, Diósi Dávid és Szilvágyi Zsolt a temesvári beszélgetésen •  Fotó: gerhardus.ro

Gazda István, Kolumbán Vilmos József, Diósi Dávid és Szilvágyi Zsolt a temesvári beszélgetésen

Fotó: gerhardus.ro

A mai korszellemről tartottak eszmecserét római katolikus és református lelkészek, teológusok Temesváron.

Krónika

2024. október 02., 19:402024. október 02., 19:40

2024. október 02., 19:412024. október 02., 19:41

A napjainkat meghatározó, nem egyszer a személyes hitet próbára tevő ideológiákról, a református és a római katolikus egyház mai szerepéről is szó esett azon a temesvári beszélgetésen, amelyen katolikus és református teológusok, lelkészek vettek részt. Amint a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye honlapján olvasható beszámolóban szerepel, a hétvégén zárult Temesvári Magyar Napok rendezvénysorozatába illeszkedett a kerekasztal-beszélgetés.

Az esemény moderátora Szilvágyi Zsolt római katolikus plébános és Gazda István református lelkész, meghívottai pedig prof. dr. Kolumbán Vilmos József, teológiai tanár, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese és dr. Diósi Dávid, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának dékánja voltak.

Szó esett a történelmi körülmények alakulásáról, a múlt világ- és társadalomformáló eseményeinek örökségéről, azok mai napig éreztetett hatásáról, gazdasági háttérről, a napjainkat meghatározó, nem egyszer a személyes hitet próbára tevő ideológiákról, a református és a római katolikus egyház szerepéről.

De szó esett a társadalmi felelősségvállalásról, az oktató-nevelő tevékenységről, a lelkipásztorok mai szolgálatáról, a politika hatásáról.

„Annyira felgyorsult világban élünk, hogy nem csak az idős nem érti meg a fiatalt, hanem a fiatal sem érti már meg a nála néhány évvel fiatalabbat. Korunknak több jellegzetessége van, például az, hogy a hangsúly áttevődött az ÉN-re. Vagyis: ne valaki mondja meg nekem, hogy mi az igaz, mi a szép, mi a jó, hanem én magam szűröm át, és határozom meg. Ez természetesen ahhoz vezet, hogy jelenleg mindenkinek igaza van, illetve, hogy két – szubjektív – igazság nyugodtan tud létezni egymás mellett” – fejtette ki Dr. Diósi Dávid. Arról is szólt, hogy a vallásosság teljesen más, mint ezelőtt harminc-negyven évvel: régebben elképzelhetetlen volt, főleg faluközösségekben, hogy valaki ne menjen el vasárnap a templomba. Ez mára megváltozott.

„A kommunikáció is megváltozott: igyekezni kell úgy fogalmazni, hogy közben senkit se sértsünk meg. Természetesen senki sem akar sértegetni, viszont ez azt is jelenti, hogy nem nevezik nevén a valóságot, a tényeket” – mondta Diósi Dávid.

•  Fotó: gerhardus.ro Galéria

Fotó: gerhardus.ro

Szóba került a gender-kérdés és a család kérdése is, az, hogy ki kivel köthet házasságot. Dr. Kolumbán Vilmos József arról beszélt, hogy a református egyház számára a Szentírás szerint kötelező tanítani. „Azért tartom ezt fontosnak elmondani, mert a kérdés veleje itt az, hogy az egyház mit mond és mit gondol például a házasságról. Amikor Isten megteremtette az embert, elhangzik egy felszólítás is, amely úgy szól, hogy sokasodjatok és szaporodjatok és töltsétek be a földet, uralkodjatok a teremtett világon. Nyilván szaporodni és sokasodni csak az tud, aki erre biológiailag képes.

Másképpen fogalmazva a házasság, legalábbis a romániai magyar református egyház számára, egy férfi és egy nő között jöhet létre” – mondta Kolumbán.

Hozzátette, azért tartja ezt fontosnak kiemelni, mert amikor az egyházakon kívül vagy akár azon belül is kezdtek erről beszélni, akkor történt egy ferdítés, amely abban áll, hogy a házasság – vagy a férfi és a nő kapcsolata – alapvetően nem a fajfenntartásról szól. „Pedig az Úristen azért adott férfi illetve női nemi jelleget az embernek, hogy biztosítsa a fajfenntartást, vagyis az emberiség túlélését” – mondta Kolumbán.

korábban írtuk

„Közös” történelmi tér a kolozsvári Óvárban: felekezetek párbeszéde a ferencesek visszatelepedésének 300. évfordulóján
„Közös” történelmi tér a kolozsvári Óvárban: felekezetek párbeszéde a ferencesek visszatelepedésének 300. évfordulóján

Jubileumot ünnepelnek a kolozsvári ferencesek annak emlékére, hogy 300 éve telepedtek vissza a kolozsvári Óvárban található templomba és kolostorba, ahol az azt megelőző időszakokban több rend és felekezet is működött.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 02., szombat

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)

A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)
2024. november 01., péntek

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész
2024. november 01., péntek

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására

A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására
2024. november 01., péntek

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban

Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban
2024. november 01., péntek

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron

Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron
2024. november 01., péntek

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát

Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát
2024. november 01., péntek

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”

Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

2024. október 31., csütörtök

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat

Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat
2024. október 31., csütörtök

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus

Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus