Fotó: MTI
Stratégiai partnerséget írt alá a Fidesszel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) – közölte pénteken Tőkés László európai parlamenti képviselő, a szervezet elnöke. Tőkés azt mondta, fölösleges titkot csinálnia abból, hogy a magyarországi parlamenti választáson azokkal a politikai formációkkal tart, amelyek nemzetben gondolkodnak, és így a teljes Kárpát-medencei magyarság érdekeit tartják szem előtt, nem pedig kizárólag Magyarországét. A Fidesz várható választási győzelme Tőkés szerint egy új korszak kezdetét jelentheti, amelyben egy olyan demokrácia felé indulhat el a magyarság, amelyért érdemes volt húsz évvel ezelőtt harcolni. „Ebben a vonatkozásban az április 11-i választásoknak éppen akkora a tétje, mint a húsz évvel ezelőtti – félresikerült – rendszerváltozásnak” – fogalmazott Tőkés.
Az EMNT-elnök ezzel párhuzamosan az RMDSZ-szel szemben is új elvárásokat támaszt. Mint kijelentette, felszólítja a szövetséget, hogy az EMNT–Fidesz-partnerség alapgondolatához, az egységes magyar nemzetpolitikához igazítsa politikáját, és hagyjon fel az egyenlő közelség mostanáig gyakorolt elvével, hiszen Tőkés meglátása szerint nem értékelvű politizálás az, hogy az RMDSZ semmilyen különbséget nem tesz a magyarországi pártok között. Az EP-képviselő a szövetségnek a romániai Szociáldemokrata Párthoz (PSD) fűződő viszonyát helyezte párhuzamba ezzel.
Emlékeztetett: Markó Béla RMDSZ-elnök a hazai választások előtt még élesen bírálta azokat, akik a Demokrata-Liberális Párt (PDL) jelöltjét, Traian Băsescut támogatták, most pedig inkább azt szeretné, ha a szociáldemokraták vesztes államfőjelöltje, Mircea Geoană lemondana a szenátus elnöki pozíciójáról. Tőkés értékellenes, opportunista konjunkturális politikának nevezte ezt, amelyért szerinte hosszú távon nagy árat kell majd fizetni. Az elnök azt is felemlegette, hogy a Bihar megyei RMDSZ-szervezet néhány évvel ezelőtt vendégül látta Gyurcsány Ferencet, akkor, amikor a volt miniszterelnök „átment Erdélyen úgy, hogy sehol egy pohár vizet nem kapott senkitől”. Tőkés szerint Gyurcsány meghívása azt mutatja, hogy a szövetség cinkosságot vállal a magyarellenes erőkkel.
| Sikerült bebizonyítani, hogy a Stelian fedőnéven a Tőkés családról jelentő besúgó, dr. Barta Tibor, Tőkés László volt sógora hamis papírral próbálta alátámasztani múltjának tisztaságát – jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján az EP-képviselő. Barta egy 2009. októberi keltezésű, Csendes László aláírásával ellátott bizonylatot juttatott el számos erdélyi magyar személyiségnek, amelyben az áll, hogy nem szerepel besúgóként a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) archívumában. Barta volt felesége, Tőkés László nővére, Eszter kérdésére a bizottság most levélben arról értesítette őt, hogy Barta nevére soha semmilyen iratot nem adtak ki, a Barta által közzétett okirat eszerint hamis. |
Tőkés László egyébként arról is beszámolt, hogy február végén hivatalosan is bejegyezték jogi személyként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök szerint az információt azért csak most hozták nyilvánosságra, mert kivárták a fellebbezési idő végét, amelyet egyébként senki nem használt fel a döntés megóvására. Az ügyvezető elmondta, az EMNT statútuma pontosan megfelel a 2003-ban az alapítók által lefektetett elveknek, így fő célként a különböző autonómiaformák eléréséért folytatott tevékenységet jelölték meg benne. Toró hangsúlyozta: jogilag az EMNT éppúgy érdekvédelmi szervezetként működik, mint az RMDSZ.
„Az RMDSZ-nek az az érdeke, hogy minél szorosabban együttműködjék a majdani magyarországi kormánypárttal, kormánnyal. Véleményünk szerint az erdélyi magyarságnak is az az érdeke, hogy a mindenkori magyar kormánnyal minél jobb viszonyban legyen” – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Markó Béla a Krónika azon kérdésére, hogy az RMDSZ hogyan viszonyul majd az új magyar kormányhoz. Mint mondta, a magyarországi választások után megfelelő időben tárgyalni kell majd a határon túli magyarokra vonatkozó elképzelésekről.
„Mi támogatni fogunk minden olyan elképzelést és intézkedést, amely erősíti a határon túli magyarsággal kapcsolatos politika intézményes jelenlétét a magyar kormányban. Mindannyiunk érdeke az is, hogy a határon túli magyarok számára biztosított költségvetési keret minél nagyobb legyen” – szögezte le Markó. A szövetségi elnök szerint az RMDSZ üdvözölné, ha a támogatási rendszer újra intézményes formában történne, hiszen mint mondta, továbbra is fennáll majd az az elvárás, hogy a kormány a költségvetésből támogassa a határon túli magyar közösségeket.
„A kettős állampolgárság már Romániában sem okoz feszültséget. Moldovával kapcsolatosan kialakultak azok az egyszerűsített formák, amelyek segítségével moldovai köztársaságbeli polgárok könnyen megkaphatják a román állampolgárságot. Azt gondolom, hogy ehhez hasonló módszereket, elgondolásokat nekünk is támogatnunk kell Magyarország viszonylatában, és ezt elképzelhetőnek is tartom, nyilván ez megint csak az ottaniak döntése lesz” – mondta Markó. Kifejtette, a magyarországi választások kapcsán egyetlen pártról nyilatkozhat elutasítóan, a Jobbikról, a szélsőjobbról. „Nem örülünk annak, hogy erős támogatottsága van” – hangsúlyozta az RMDSZ-elnök.
Markó Béla arról is beszámolt, hogy a román kormány jelenlegi legfőbb feladata a gazdasági problémák mielőbbi megoldása, de szintén prioritás a tanügy és az egészségügy decentralizációja. „E két dolog összefügg, hiszen a decentralizált adminisztráció könynyebben talál megoldásokat a gazdasági problémákra, mint egy központosított hatalom” – véli az RMDSZ-elnök. Kifejtette, az oktatási törvény sínen van, mielőbbi jóváhagyása érdekében a kormány már ma végleges formába önti a tervezetet. A román közszolgálati televízió- és rádiótársaság vezetésével kapcsolatban elmondta: a társaságok menedzsmentjét szét kellene választani a vezetőtanácstól, hogy az elnök és a vezérigazgató ne legyen ugyanaz a személy, és utóbbit versenyvizsga útján válasszák ki. Így a két intézmény tevékenysége kikerülne a politikai befolyás alól, vélte Markó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.
Látogatottsági adatok