A többi megye jóval elmarad e tekintetben a listavezető Máramarostól, Temes megyében 5470 köbmétert, Beszterce megyében 3400-at, Bihar megyében 3169, Szeben megyében 3024, Maros megyében 3080 és Suceava megyében 2456 köbméter törvénytelenül kivágott fáról tudnak.

Costel Alexe miniszter szerint több módszert bevetnek a törvénytelen fakitermelés csökkentésére, mivel szerinte ezt a „rákfenét nem lehet egyetlen orvossággal meggyógyítani”. Hozzátette, ezek közül egyik a faanyag útjának nyomon követését biztosító rendszer (SUMAL) gyakorlatba ültetése, a másik pedig a szigorú büntetések.

Választási években több az erdészeti feljelentés

A bűnvádi eljárások számának és a törvénytelenül kivágott fa mennyiségének az összekapcsolása lenne irányadó – szögezte le lapunknak Nagy Dániel, a brassói területi erdészeti és vadászati felügyelőség aligazgatója. Hozzátette, sokéves tapasztalata szerint választási években megszaporodnak az erdészeti feljelentések, ez idén is így történt, viszont ezek közül sok a megalapozatlan vagy olyan, ami csak közlekedési szempontból minősül kihágásnak, például a megengedettnél több fát rakodnak egy teherautóra, de azt nem törvénytelenül vágták ki. Ugyanakkor a több feljelentéssel több információ fut be a hatóságokhoz. Nagy Dániel felhívta a figyelmet,

Meglátása szerint hasznosabb lenne, ha a felügyelők a helyszínen állapítanák meg, ha törvénytelen fakivágás történik, mintsem a gyakran megalapozatlan feljelentéseket vizsgálnák. Az erdészeti törvény alapján 12 ezer hektár erdőre kellene jutnia egy erdőmérnöknek, akit a felügyelőségek alkalmaznak, viszont ez a gyakorlatban nem így történik. A brassói területi felügyelőség fennhatósága alá Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Szeben és Fehér megye tartozik. Kovászna megyében is 178 ezer hektár erdő van, a többi megyében ez meghaladja a 200 ezer hektárt, közben mindegyik megyében csak 7-8 felügyelő dolgozik. „Ha több lenne a szakember, több törvénytelen ügyet lehetne felgöngyölíteni, a jelenlegi feltételek mellett korlátozott a kapacitás, holott az alkalmazottak gyakran túlóráznak” – mondta Nagy Dániel.

Az „erdők DNA-jára” lenne szükség

Az utóbbi években a közvélemény erőteljesen foglalkozik a törvénytelen fakitermeléssel, ennek a gyakorlatban is megmutatkozik a hatása – szögezte le megkeresésünkre Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. Hangsúlyozta, a rendszeren kívülről nehéz felbecsülni, hogy mennyire hatékony az illegális fakitermelés visszaszorítása, ám sok tényezőtől függ, hogy hány esetet sikerül lefülelni.

– szögezte le a környezetvédő aktivista. Meglátása szerint a környezetromboló bűncselekmények felderítésére szakosodott különálló környezetvédelmi ügyosztály tervezett létrehozása előrelépés lehet, hiszen az „erdők DNA-jaként” (DNA – Országos Korrupcióellenes Ügyészség) emlegetett intézménynek lenne esélye arra, hogy függetlenül és a környezetvédelmi bűncselekményekre szakosodva lépjen fel.

„A fakitermelés annyira átszövi a romániai gazdaság és társadalom szerkezetét, hogy a törvénytelen összefonódásokat csak kívülről lehetne szétbomlasztani” – véli Kovács Csongor. Ugyanakkor

„Érthető, hogy ha ugyanaz a vádhatóság foglalkozik egy gyilkossággal és egy patakmeder-szemeteléssel, utóbbira nem szánnak annyi időt, energiát és szakértelmet. Másrészt kevés a környezetvédelemre szakosodott alkalmazott az igazságszolgáltatásban” – részletezte a környezetvédő.