Az idei néptánctáborban a gyerekek felcsíki táncokkal bővítették tudásukat, de gyakorolták a Küküllő menti táncokat is
Fotó: Jövőnk a Szórványban Egyesület
A néptánc, a népművészet összehozza a fiatalokat, és olyan közösséget kovácsol, amely egyre hangsúlyosabban éli meg identitását – ezt bizonyítja ismét az idén második alkalommal megszervezett Bethlenszentmiklósi Néptánctábor. A Fehér megyei településen zajló rendezvény motorjai a helyi magyar óvoda és iskola pedagógusai, valamint a Jövőnk a Szórványban Egyesület.
2024. augusztus 09., 20:342024. augusztus 09., 20:34
A közigazgatásilag Szépmezőhöz tartozó, Balázsfalva városától 15 kilométerre fekvő Bethlenszentmiklóson alig pár száz főt számlál a magyar közösség, ennek ellenére az utóbbi években változatos és tartalmas, egész éves programsorozatot mondhat magáénak a falu. A szervező pedagógusok elmondása szerint a néptánctábor célja plusz élményt nyújtani a nyár idejére azoknak a gyerekeknek, akik a település néptánccsoportjának tagjaiként rendszeresen járnak oktatásra, és hivatásos oktató irányításával tanulják a különböző tájegységek sajátos táncait.
Továbbá az idei néptánctábor megszervezésének költségeit több kisebb pályázatból rakták össze, a Communitas Alapítvány és Nemzeti Együttműködési Alap hozzájárulásával. A program helyi népszerűségéből kiindulva a Jövőnk a Szórványban Egyesület tervei között szerepel a néptáncoktatás kiterjesztése a környék falvaira is.
Fotó: Jövőnk a Szórványban Egyesület
A szervezők lapunkkal közölték, az idei néptánctáborban a gyerekek felcsíki táncokkal bővítették tudásukat, de gyakorolták a Küküllő menti táncokat is és tovább finomították a már kidolgozott koreográfiáikat. A délutánokat hagyományápoló kézműves foglalkozások tették színessé, a résztvevők a többi között zsebkendőhímzéssel, gyöngyfűzéssel és motívumos ajtótábla festéssel foglalkoztak sok más szórakoztató tevékenység mellett.
A tábor szervezői hangsúlyozták, rendezvényük nemcsak szórakozás vagy nyári gyermekmegőrző, hanem értékes kulturális esemény is a Kis-Küküllő menti szórványtelepülés számára, amely a hagyományőrzés mellett hozzájárul a fiatalok művészi kifejezőkészségének fejlődéséhez. Emellett a szórványban élő magyar gyerekek számára a hagyományok ápolása és a magyarságtudat erősítése mellett fontos a generációk közötti kapcsolatok erősítése is, amelyre kiváló lehetőséget biztosított a tábor.
A szabadság csak akkor ér valamit, „hogyha tudod, hogy honnan jössz, mire támaszkodj, miből táplálkozz, épp ezért nem szabad lemondani a gyökerekről, hagyományokról” – mondta Kelemen Hunor szombaton a Fehér megyei Bethlenszentmiklóson.
A 2. Bethlenszentmiklósi Néptánctábor zárásaként a fiatal táncosok előadással készültek a magyar Közösségi Házban, bemutatták szülőfalujuknak, hogy mit tanultak, jelezve ugyanakkor azt is, hogy elődeik néptáncainak és -dalainak megtanulásával élővé teszik a közösséget. A rendezvény zárása ugyanis lehetőséget adott a családoknak és ismerősöknek, hogy együtt ünnepeljék a hagyományok gyermekek általi továbbadását, így teremtve meg a jövő generációinak szellemi örökségét.
Bodoczi Annamária, a Jövőnk a Szórványban Egyesület elnöke elmondta, örömmel kerestek anyagi forrásokat a kezdeményezés felkarolására, hiszen a szórványban kiemelten fontos a következő generációk identitástudatának az erősítése, és erre a népzene és -tánc kiválóan alkalmas.
Bodoczi Annamária, a Jövőnk a Szórványban Egyesület elnöke (balra) hangsúlyozta, a munkában oroszlánrészt vállalnak a helyi pedagógusok
Fotó: Jövőnk a Szórványban Egyesület
„Egyesületünk kiemelt célja, hogy a fiatal generáció mélyebb kapcsolatba kerüljön kulturális örökségével, ezzel hozzájárulva a hagyományaink életben tartásához. Emellett erősíteni szeretnénk a közösség összetartozásának érzését is, hiszen a közös tánc és zene összeköti a fiatalokat, így a helyi identitás büszke képviselőivé válhatnak. Ezért fontos számunkra a néptáncoktatás, amely a kikapcsolódás és szórakozás mellett a szórványban identitásmentést is jelent. Számos rendezvényünk van, Bethlenszentmiklóson egész évben zajlanak kulturális, oktatási és egészségügyi foglalkozások, gyerekek és felnőttek számára egyaránt, amelyeket az RMDSZ és a Bethlen Gábor Alap támogat” – fogalmazott Bodoczi Annamária.
A szervezet vezetője a legnagyobb eseményüknek a Bethlenszentmiklósi Magyar Napokat nevezte, amelyet idén harmadik alkalommal rendeznek meg, szeptember 14-15-én. Hozzátette, azt tapasztalják, hogy egyesületük működése óta a bethlenszentmiklósi magyarok egyre pezsgőbb közösségi életet élnek; az összefogás eredményeként ismét érezhető a derűlátás, a közösségben és közösségért való tenni akarás. Bodoczi Annamária hangsúlyozta, hogy a munkában oroszlánrészt vállalnak a helyi pedagógusok, de nagy szerepe van az unitárius és református egyház helyi, illetve környékbeli gyülekezeteinek is.
Új magyar emlékhellyel gazdagodott Bethlenszentmiklós magyar közössége, szombaton az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére emléktáblát avattak a Fehér megyei szórványtelepülésen.
Közel négyszázra tehető azoknak a hazatelepülő munkavállaló családokból származó gyerekeknek a száma, akik esetében a külföldi tanulmányok elismerését kérték az elmúlt és a mostani tanévben az Arad Megyei Tanfelügyelőségtől.
Reprezentatív közvélemény-kutatás eredményei segítségével mutatja be az agglomerációs zöldgyűrűt szorgalmazó mozgalom, hogyan viszonyulnak a Kolozsváron és vonzáskörzetében élők a tervezett beruházásokhoz, mit fájlalnak és mit tartanak fontosnak.
Meg lett mentve a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár – közölte a román művelődési miniszter. Raluca Turcan „Románia történelme valódi lapjának” nevezte a Batthyáneumot.
Az év első kilenc hónapjában 773-szor riasztották medvék miatt a hatóságokat Brassó megyében, az esetek felében a helyszínre kiszálló csendőrök már nem találták a jelzett helyen a nagyvadat. Ugyanakkor három személy sérült meg medvetámadás miatt.
Jelentősen eltér a gazdák által bejelentett, illetve a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei által felmért aszály sújtotta területek nagysága Arad megyében: 72 ezer hektárra nyújtottak be kárigényt, de csak 40 ezer hektárra ítéltek meg kártérítést.
A kelet-közép-európai és a szovjet kommunista lágerek Kárpát-medencei magyar történészkutatói értekeznek Kolozsváron a 80 évvel ezelőtt elkezdődött tömeges szovjet elhurcolásokat felidéző konferencián.
A harmadik szatmárnémeti Szamos-híd munkálatai 90 százalékban készültek el. Az eredeti tervekhez képest a polgármesteri hivatal pár hónapos késéssel, még idén át akarja adni.
Hidrogénmeghajtású kerékpár és gépkocsi után motorcsónakot készített a Temesvári Műszaki Egyetem diákjainak és tanárainak egy csoportja. A projekt célja, hogy a hidrogén üzemanyagként való felhasználását minél szélesebb körben alkalmazzák.
Felújítják, az Erdélyi Zsidók Múzeumává, koncertteremmé és kulturális térré alakítják át a Máramaros megyei Szinérváralja régóta használaton kívüli zsinagógájának épületegyüttesét.
Immár valóban dolgoznak, de lassan haladnak a dél-erdélyi autópálya hírhedt Marzsina–Holgya-szakaszának építői a napokban készült drónfelvételek szerint. A projektet évekig hátráltató „medvealagutaknak” azonban még mindig nem fogtak neki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!