Élhető környezetté alakult az egykori tövisháti sártenger, megváltozott Debren község arculata

Vérvölgyi utcarészlet. Egyre több fiatal család marad a tövisháti faluban •  Fotó: Makkay József

Vérvölgyi utcarészlet. Egyre több fiatal család marad a tövisháti faluban

Fotó: Makkay József

Szilágy megye korábban egyik legszegényebb térsége, a Zilahtól 19 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Debren község az utóbbi két évtizedben látványos fejlődésen esett át; a megyében lakosságarányosan ide érkezett a legtöbb pályázati pénz. Tóth Sándor, a község alpolgármestere riportunkban feltárja, miként sikerült megvalósítani a nem mindennapi beruházásokat.

Makkay József

2024. május 10., 09:592024. május 10., 09:59

2024. május 10., 10:212024. május 10., 10:21

Aki a rendszerváltás utáni években a Szilágy megye egyik legszegényebb vidékének számító Tövisháton járt esős, sáros időben, egy életen át emlékszik a „vendégmarasztaló” dagonyára. A falvak utcáit kocsival nehéz volt megközelíteni, a sáros településeken csak a marha vontatta szekerek váltak be, ez a szállítási alkalmatosság uralta a faluképet. A többségében magyar lakta vidékről a kommunista rendszer teljesen megfeledkezett, csak a községközpontokban épült egy-két szolgálati lakás.

A Ceaușescu-rendszer utolsó éveiben a falurombolás megszállottjai titkos terveket készítettek a magyar falvak „eltakarításáról”, amiből szerencsére nem lett semmi.

Azonban az 1989-es forradalom utáni évtized sem hozott érdemi változást a vidék életében. A mezőgazdasági területek visszaszolgáltatásával megpezsdült ugyan a gazdálkodás, de már az elején érezhető volt, hogy a lelkesedés nem tart sokáig. A mezőgépészeti felszerelés nélküli gazdálkodás, a nadrágszíjparcellák világa, a tehén vontatta szekerek visszaidézték ugyan a kényszer-szövetkezetesítés előtti időket, de a kilencvenes években erre már nem lehetett tartós jövőt építeni.

Madártávlatból Szilágyszentkirály, a község legkisebb magyar falva •  Fotó: Makkay József Galéria

Madártávlatból Szilágyszentkirály, a község legkisebb magyar falva

Fotó: Makkay József

Összeforrt társaság a községi magyar önkormányzati csapat

2024 májusában gyökeresen más világ fogad a tövisháti Debrenben a harminc évvel korábbi állapotokhoz képest. A többségében magyar lakosságú községben – Debren, Nagydoba, Kisdoba, Szilágyszentkirály, Vérvölgy, Nagymon és Csóra – nyoma sincs a régi, sáros utcáknak, ma már a legeldugottabb közben is aszfalton közlekednek. A korábban a megye egyik legszegényebb községéből az ország uniós csatlakozásának nagy nyertese lett a település a Szilágyságban. 2008-tól napjainkig mintegy 15 millió euró támogatás folyt be a községbe uniós és román költségvetési pályázatok révén.

Felújított, vagy újjáépített iskolák, művelődési házak, csatornahálózattal és ivóvízzel ellátott lakóházak és korszerűsített úthálózat: ez ma a község új arculata. Ez a nem mindennapi sikertörténet nem kis részben Tóth Sándor alpolgármesternek köszönhető, aki 2008 óta hordja a vállán a pályázás és az elszámolás nehéz terhét. A vérvölgyi elöljáró a korábbi iskolaigazgatóból lett polgármesterrel, Csapó Károllyal kezdte, és a szintén dobai Bogdán Ferenc Istvánnal folytatta 2016 óta, akivel az idén júniusi helyhatósági választásokon tandemben újrázni készülnek.

Tóth Sándor alpolgármester irodájában a plafonig érnek a pályázati dossziék •  Fotó: Makkay József Galéria

Tóth Sándor alpolgármester irodájában a plafonig érnek a pályázati dossziék

Fotó: Makkay József

A 11 tagú helyi képviselő-testületben jelenleg 9 tanácsosi mandátummal rendelkezik az RMDSZ, és ez az arány várhatóan a következő négy esztendőben sem fog változni. „Az RMDSZ helyi tanácsosi listáján idén nem történt változás. Jól összeforrt társaság, amelynek tagjai az összes magyar falut képviselik, a két román tanácsos pedig a két román falu színeiben van jelen a helyi önkormányzatban. Alpolgármesterként jó a viszonyom a román pártok helyi képviselőivel is, a pályázatokat eleve úgy állítjuk össze, hogy egyetlen falu se maradjon ki a fejlesztésekből” – magyarázza a Krónikának az alpolgármester.

Tóth Sándor annak örül a legjobban, hogy a román pártoknak 2024-ben nem sikerült meggyőzniük egyetlen magyart sem a községből, hogy a listájukon induljon. Korábban erre többször is akadt példa, és minden bizonnyal az késztette visszavonulásra a román pártlistákon induló magyarokat, hogy próbálkozásaikat nem koronázta siker. Ha a választók egy része elégedetlen is, a tövisháti magyar ember csak elvétve pecsétel román pártra. Debren község esetében értelmetlen is volna, mert a rendszerváltás óta magyar kézben levő község vezetői lehetőségeik szerint minden kínálkozó pályázatot benyújtottak és megnyertek, amivel jobbá tehették a helyiek boldogulását.

Tóth Sándor alpolgármester és Bogdán Ferenc István polgármester újrázni készülnek az RMDSZ színeiben •  Fotó: Makkay József Galéria

Tóth Sándor alpolgármester és Bogdán Ferenc István polgármester újrázni készülnek az RMDSZ színeiben

Fotó: Makkay József

Pályázati társulásokban érkező pénz

A 2021-es népszámlálás adatai szerint az 1573 fős községben 1157 a magyarok száma, ez a hét település összlakosságának a 74 százalékát teszi ki. A Szilágyságban a kis lélekszámú községek sorába tartozó Debren az európai uniós csatlakozás óta eltelt 17 esztendőben lakosságarányosan a legtöbb uniós pályázati pénzt tudta lehívni a megye települései közül, ami meglátszik a község fejlődésén. Az elején önállóan is ment a pénzszerzés, idővel azonban a környező községekkel kellett pályázási, beruházási társulásokat összehozni, hogy esély legyen a sikerre. Tóth Sándor több ilyen társulást hozott tető alá környékbeli polgármesterekkel, akik hajlandók voltak befektetni előtanulmányokba, illetve a pályázatok elkészítésébe.

A debreni polgármesteri hivatalt és a közintézményeket egy új pályázatból napenergiára állítják át •  Fotó: Makkay József Galéria

A debreni polgármesteri hivatalt és a közintézményeket egy új pályázatból napenergiára állítják át

Fotó: Makkay József

Szilágyszeg községgel közösen így sikerült megoldani a közművesítést, a főbb utcák aszfaltozását, egy későbbi társulási pályázat alapján pedig a kisebb utcákra is sor került, így ma már valamennyi ház előtt aszfaltút húzódik. Csupán a román lakosságú Debren falu néhány eldugott tanyája maradt ki a műveletből, az ottani utak korszerűsítésére egy frissen megnyert pályázat nyújt lehetőséget. Ebben szerepel az az összeg is, amelyből műúttal kötnék össze a községközpontot a közigazgatásilag Zsibóhoz tartozó Kucsóval.

A kisebb falvakban új művelődési házak épülnek, korszerűsítik a debreni polgármesteri hivatalt, és több faluban artézi kutat fúrnak közkívánatra. Tóth szerint az RMDSZ kérdőíves felmérése alapján a legtöbben ezt kérték. Tövishát száraz vidék, ahol a mezőgazdaság mindig megszenvedte a vízhiányt, az utóbbi évek időjárás-változása viszont még nagyobb kihívások elé állítja a helyieket, akik gazdálkodásból próbálnak megélni. Igaz, mára a mezőgazdaság is teljesen átalakult. A legtöbben felhagytak a gazdálkodással, és a község területeiből mintegy ezer hektárt egy szentkirályi magyar család művel, amely bérli vagy felvásárolta a termőföldeket.

A felújított kisdobai iskola teljesen új környezetet kínál a két magyar falu gyerekei számára •  Fotó: Makkay József Galéria

A felújított kisdobai iskola teljesen új környezetet kínál a két magyar falu gyerekei számára

Fotó: Makkay József

Debrecen környéki nagyberuházások építői

Az egykori földművesek leszármazottai, a fiatal és középkorú férfiak többsége építkezésekhez szegődött el. Aki dolgozni akar, az nem csak állandó, hanem alkalmi munkát is talál. A községből egy nagyobb csapat a Debrecen környéki ipari nagyberuházásokon dolgozik egy helyi cég színeiben, ők építik, illetve befedik a készülő gyárcsarnokokat, mások helyi építőipari vállalkozások alkalmazottaiként környékbeli építkezéseken dolgoznak a megyében. Ami meglátszik a helyi önkormányzat bevételein is, hiszen az egykori szegény község polgármesteri hivatalának bevételeiből évek óta futja a pályázatok önrészének finanszírozására.

Irányjelző tábla a nemrég felújítot Zilah–Szilágycseh-főút mentén, Vérvölgy bejáratánál •  Fotó: Makkay József Galéria

Irányjelző tábla a nemrég felújítot Zilah–Szilágycseh-főút mentén, Vérvölgy bejáratánál

Fotó: Makkay József

Tóth Sándor RMDSZ-es alpolgármester derűlátó. Meggyőződése, hogy véget ért a kivándorlás időszaka, amikor a községből is elmentek, kitelepedtek külföldre. Aki ma munkavállalóként elmegy, az rendszerint haza is tér, és itthon fekteti be a pénzét. Ezt segítik elő a környező falvak történetében soha nem látott infrastruktúra-befektetések, amelyek élhető, barátságos környezetté alakították az egykori tövisháti sártengert.

Új református közösségi ház Kisdobán •  Fotó: Makkay József Galéria

Új református közösségi ház Kisdobán

Fotó: Makkay József

A két Doba összenőtt, de a településjelző táblák maradtak •  Fotó: Makkay József Galéria

A két Doba összenőtt, de a településjelző táblák maradtak

Fotó: Makkay József

A község legnagyobb mezőgazdasági cége, az ezer hektáron termelő Módi-vállalkozás Szilágyszentkirályon •  Fotó: Makkay József Galéria

A község legnagyobb mezőgazdasági cége, az ezer hektáron termelő Módi-vállalkozás Szilágyszentkirályon

Fotó: Makkay József

A vérvölgyi bekötőút, háttérben a református templommal •  Fotó: Makkay József Galéria

A vérvölgyi bekötőút, háttérben a református templommal

Fotó: Makkay József

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Ezer Székely Leány Napja a csíksomlyói hegynyeregben

Július 5-én, szombaton újra megszervezik az Ezer Székely Leány Napját a csíksomlyói hegynyeregben, a tiszteletbeli házigazda szerepét idén Csíkszentkirály község tölti be.

Ezer Székely Leány Napja a csíksomlyói hegynyeregben
2025. július 02., szerda

Védeni kell az időseket az „unokázós” csalóktól

Védtelenek az idősek a csalókkal és az internet csapdáival szemben, ezért a fiatalabbaknak, az unokáknak kell odafigyelniük nagyszüleikre – hívta fel a figyelmet szerdai Facebook-posztjában a belügyminisztérium.

Védeni kell az időseket az „unokázós” csalóktól
2025. július 02., szerda

Quad alá beszorult férfi holttestére bukkantak az Erdélyi-szigethegységben

Szedi áldozatait a quadok (ATV) helytelen használata erdei, illetve mezei utakon. Kedd éjszaka egy Fehér megyei településen találtak holtan egy quad alá beszorult bukaresti férfit.

Quad alá beszorult férfi holttestére bukkantak az Erdélyi-szigethegységben
2025. július 02., szerda

Közel 3 millió lej bevételt generáltak a rabok a nagyváradi börtönnek, és nekik is csurrant-cseppent

Nagyvárad utcáin járva-kelve gyakran találkozni a rabszállító járművekkel, amelyek nagyon sokszor dolgozni viszik a fogvatartottakat. Mint kiderült, jövedelmező tevékenységről van szó: a rabok egyetlen év alatt 3 millió lejt „hoztak a konyhára”.

Közel 3 millió lej bevételt generáltak a rabok a nagyváradi börtönnek, és nekik is csurrant-cseppent
2025. július 02., szerda

Különleges zenés játszóteret avattak Szatmárnémetiben

Felavatták Szatmárnémetiben az új zeneparkot, ahol a gyerekek és felnőttek is különleges hangszereket próbálhatnak ki – közölte a Facebookon a város polgármesteri hivatala.

Különleges zenés játszóteret avattak Szatmárnémetiben
2025. július 02., szerda

Erdészeti razzia Háromszéken: 121 bírságot róttak ki az ellenőrző szervek

Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.

Erdészeti razzia Háromszéken: 121 bírságot róttak ki az ellenőrző szervek
2025. július 02., szerda

Gyergyószéken építhet autópályát az eddig csak óvásokban jeleskedő román cég

A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.

Gyergyószéken építhet autópályát az eddig csak óvásokban jeleskedő román cég
2025. július 02., szerda

Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi bányakatasztrófa károsultjainak segélyezését

Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.

Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi bányakatasztrófa károsultjainak segélyezését
2025. július 02., szerda

A kolozsvári önkormányzat a házi kedvencek felé nyit, Apahidán dokumentumautomata működik

Kolozsvár lehet az első város az országban, ahol a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményeinek épületébe a házi kedvencek is bemehetnek.

A kolozsvári önkormányzat a házi kedvencek felé nyit, Apahidán dokumentumautomata működik
2025. július 01., kedd

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon

Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon