2011. október 02., 13:202011. október 02., 13:20
Elena Udrea elmondta, ha a politikusok gyakrabban járnának Székelyföldre, ha jobban odafigyelnének a párbeszédre, rájönnének, hogy a dolgok sokkal egyszerűbbek, mint ahogy első látásra tűnnek, Székelyföldön is ugyanazokkal gondokkal küzdenek az emberek, mint az ország más régióiban, csak itt jobban kell figyelni a fejlesztésekre mert húsz évig szinte alig volt beruházás a térségben.
Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere megköszönte a miniszter asszonynak, hogy a Székelyföld megnevezés használatával is segít ledönteni az előítéleteket.
Elena Udrea összesen 115 millió lej értékben hét európai uniós projekt finanszírozási szerződését írta alá Sepsiszentgyörgyön. Ezek közül a legnagyobb projekt, egyben a központi fejlesztési régió legnagyobb pályázata a háromszéki önkormányzat által leszerződött 87 millió lej, amiből a megyei kórházat korszerűsítik és szerelik fel.
Kovászna Megye Tanácsának másik pályázata nyolc turisztikai célpont népszerűsítésére vonatkozik, erre egymillió lejt hívtak le. Sepsiszentgyörgy városa négy pályázatára kapta meg az EU-s támogatást, az egykori vérközpont-épület, a műemlék Bene-ház felújítására, 17 megyeszékhelyi utca korszerűsítésére, Néri Szent Fülöp multifunkcionális roma-központ létrehozására, és a sugásfürdői fejlesztések befejezésére.
Antal Árpád polgármester elmondta, a négy projekt összesen 25 millió lej beruházást jelent, ez az összeg a város évi saját bevételének a felét jelenti. „A mandátumunk elején azt ígértük, úgy fejlesztjük a várost, a megyét, hogy nem az emberek zsebéből vesszük ki a pénzt, hanem uniós és kormányzati alapokat hívunk le erre a célra, és ezt is tesszük” – mondta Antal Árpád. A hetedik projekt egy kézdivásárhelyi vállalkozói inkubátorház létesítésére vonatkozik, a kézdivásárhelyi önkormányzat 1,7 millió lejt költhet el erre a célra.
Elena Udrea miniszter háromszéki látogatása során elmondta, értékeli a kovásznai városi önkormányzat erőfeszítéseit, hogy önerőből megvásárolták a felvonót, ezért támogatja, hogy az országos érdekeltségű fürdőhelyen azt fel is tudják szerelni. A tervek szerint, a minisztérium 500 ezer lejt utal a sípálya kialakítására, reményeik szerint a felvonót már a télen beüzemelik.
A kovásznai hatóságok szeptemberben kezdték el a közel ezer méter hosszú pálya kialakítását. Lőrincz Zsigmond polgármester elmondta, két hónappal ezelőtt húszezer euróért vásárolt a város egy használt sífelvonót. A berendezés 920 méter hosszú, idén legalább az első szakaszát, mintegy 500 méternyit szeretnének üzembe helyezni. A Kovászna sípálya a leghosszabb Kovászna megyébe, de eddig nem vonzotta a turistákat, mert nem volt megfelelően felszerelve.
Bizonyos politikusok – románok és magyarok egyaránt – a fejlődés elősegítése helyett az üres nacionalista diskurzust alkalmazza Hargita és Kovászna megyében, hogy szavazatszerzés céljából könnyebben manipulálhassák az embereket – írta blogján Elena Udrea.
Udrea azt írja: a pártok bukaresti vezetői szinte kizárólag az RMDSZ hatáskörében hagyták a kommunikációt a székelyföldi magyarokkal és nem nagyon foglalkoztak az ott élő emberek gondjaival, ez pedig mesterséges korlátokat vont a magyarok és románok közé.
„Amikor három évvel korábban először látogattam miniszterként Hargita és Kovászna megyébe, azt tapasztaltam, hogy a térség és az emberek helyzete és igényei ugyanazok, mint az ország más részein, és elsősorban gazdasági és szociális jellegűek” – írja Udrea. Hozzáteszi: ilyen probléma a munkahelyek és az infrastruktúra hiánya, a téli fűtési gondok és a gyermekek jövőjével kapcsolatos aggodalmak.
Mint írja, három éve hallgatja, mit mondanak a székelyföldi emberek és a politikusok, és arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos román és magyar politikusok a térség problémáinak megoldása helyett az üres nacionalista diskurzust alkalmazzák, a tét pedig a politikai és gazdasági hatalom. „A valóság az, hogy nem léteznek etnikumközi viták, csak közös igények” – szögezi le Elena Udrea.
„A beruházások húsz éve elkerülik a térséget, de nem mondhatni, hogy etnikai okokból, mivel az RMDSZ szinte folyamatosan kormányon volt” – fogalmaz a régiófejlesztési miniszter, aki szerint ennek az az oka, hogy a politikusok szándékosan gátolják a Hargita és Kovászna megyei közösségek fejlődését, hogy szavazatszerzési célból könnyebben manipulálhassák az embereket, majd az etnikai különbözőséget okolják a nagy projektek hiánya miatt.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.