HIRDETÉS
A szigorított határellenőrzési kódex alkalmazásának felfüggesztését kéri a magyar és a román kormánytól egy napokban útjára indított internetes aláírásgyűjtés. Kezdeményezői olyan nagyváradiak, akik Románia 2007-es európai uniós csatlakozását követően átköltöztek a szomszédos magyarországi településekre, remélve, hogy ezután már csak a határok teljes felszámolása jöhet, semmiképp sem a kilencvenes évekre emlékeztető sorok a határátkelőknél.
Tókos-Fejes Béla (képünkön középen) és Zatykó Gyula (képünkön jobbra) csütörtöki váradi sajtótájékoztatóján hangsúlyozták,
legalább addig meg kellene szüntetni a szigorított határellenőrzést, amíg megteremtik a jelenlegi áldatlan állapotokat megszüntető infrastruktúrát.
Az aláírásgyűjtés kezdeményezői konkrét javaslatokkal is szolgálnak. Szorgalmazzák például a schengeni csatlakozás reményében megépült, határon átívelő utakon kialakított kistérségi határátkelők megnyitását, azok ugyanis jelenleg csak hétvégén és mindössze néhány órát üzemelnek, így legalább minden 15-20 kilométerre jutna egy határátkelő.
– érvelnek a kezdeményezők.
Tókos és Zatykó is kiemelte, hogy a lelassult határellenőrzés ugyanúgy bosszantó azok számára, akik évente párszor kelnek át a határon, mint azoknak, akik naponta. Ám mivel sokak megélhetése múlik ezen, pozitív diszkriminációt kérnek, amennyiben mégsem sikerülne a kódexet felfüggeszteni.
– szögezi le a petíció, felhívva a figyelmet arra, hogy a várakozási idő időnként eléri a 180 percet is, olyanról pedig nem tudnak a kezdeményezők, aki az elmúlt három hétben 20 percnél kevesebbet vesztegelt volna.
A már említett pozitív diszkrimináció abban állna, hogy a határ egyik oldalán élő, de a másik országban dolgozó személyeknek fenntartanának egy külön sávot a határátkelőkön, és egy matrica jogosítaná fel a határ menti ingázókat a gyors átkelésre. A kezdeményezők szerint az Európai Parlament és az Európai Tanács tavaly március 9-én kiadott, 2016/399-es rendelete a személyek határátlépésére irányadó szabály, ennek rendelkezései alapján meg lehet valósítani a zökkenőmentesebb átkelést.
Zatykó szerint különben már van is egyfajta precedens, az M35-ös autópálya építőtelepére kavicsot szállító teherautóknak nem kell kiállniuk a kígyózó sorokat.
A személygépkocsikon kívül a Nagyvárad–Biharkeresztes-buszjárat – amit a nagyváradi helyi közlekedés vállalat üzemeltet – is pozitív diszkriminációt élvezne, előfordult már ugyanis, hogy az utasok nem érték el a csatlakozást, vagy elkéstek a munkából.
A kezdeményezők ugyanakkor arról is beszámoltak, hogy jövő héten ülnek tárgyalóasztalhoz a biharkeresztesi önkormányzat illetékeseivel, hogy közösen próbáljanak megoldást keresni, és reményeik szerint a határellenőrzésért is felelős Országos Rendőr-főkapitányság területi illetékeseivel is találkoznak. Panaszaikkal az Európai Parlamentet is megkeresték, jogi kérdésekben például nagyon sokat segített nekik Monica Macovei független európai parlamenti képviselő, Tőkés László pedig szerda esti felszólalásában tolmácsolta a felháborodást.
Közben folytatódik az érintettek kálváriája, a napi rendszerességű sorban állás, a határrendészet honlapján közétett várakozási idők böngészése. Azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy például Borsnál ritkán válik be,
azzal ugyanis nem számolnak, hogy a kisbuszok is ott haladnak át, ahol a személygépkocsik, 15-20 fő iratainak az átfuttatása a rendszeren pedig igen időigényes. Így ha őket más sávba irányítanák, az lényegesen lerövidítené a várakozási időt
– fogalmazta meg a Krónikának a Magyarországon dolgozó dr. Török Péter nagyváradi orvos. Neki különben mostanáig „szerencséje” volt, másfél óránál többet még nem kellett várakoznia. Különben úgy véli, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen órában indul útnak az ember.
Mint ismeretes, április 7-én lépett hatályba az új schengeni határellenőrzési kódex, ami szigorúbb ellenőrzésre kötelezi a hatóságokat. A rendelet értelmében az Unióban szabad mozgási joggal rendelkező polgárok úti okmányait is ellenőrizni kell mind belépéskor, mind kilépéskor, és összevetni a Schengeni Információs Rendszerrel (SIS), illetve az Interpol lopott vagy elveszett dokumentumainak adatbázisával (SLTD), hogy a hatóságok meggyőződjenek arról, az illető nem jelent biztonsági, közrendvédelmi vagy közegészségügyi kockázatot az EU-ban. A szigorítás nemcsak az EU külső határaira vonatkozik, hanem minden olyan belső határra, ahol a tagállamok még nem állapodtak meg a határellenőrzés megszüntetéséről
A rendelet hatálybalépése óta pedig hosszú sorok kígyóznak a román–magyar határon, a legnagyobb várakozási idő Borsnál és Peténél fordul elő, amióta mind a román, mind pedig a magyar határőr elveszi az úti okmányokat, az adatokat pedig átfuttatja az adatbázisokon.
