A szigorított határellenőrzésre vonatkozó, a határok különböző oldalain lakó és dolgozó polgárok életét megkeserítő európai uniós rendelet visszavonását kezdeményezte Tőkés László képviselő az Európai Parlamentben.
2017. április 27., 14:352017. április 27., 14:35
Szerda esti brüsszeli felszólalásában a Fidesz színeiben megválasztott erdélyi EP-képviselő elmondta, a magyar–román határon április elején bevezetett, fokozott mértékű határellenőrzések ügyében többen is megkeresték az elmúlt időszakban, közbenjárását kérve a kialakult tarthatatlan helyzet orvoslása érdekében. Hasonló panaszok érkeztek a többi „külső" schengeni magyar határ viszonylatában, Délvidékről és Kárpátaljáról; ezeken a határokon, illetve határátkelőhelyeken a várakozási idő napok alatt két-három órásra emelkedett. Tőkés László felhívta az uniós törvényhozás figyelmét, hogy
„A határ menti életre berendezkedett több ezernyi embernek havonta 60–80 esetben kell elszenvednie a szigorított határellenőrzés megalázó tortúráját. És akkor még nem esett szó azokról a romániai, erdélyi milliókról, akik külföldön dolgoznak, és akikre évi többszöri hazatérésük – például ünnepek – alkalmával ugyanez a méltatlan bánásmód vár" – jelentette ki felszólalásában Tőkés.
Az EP-képviselő szerint az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya, a mozgás szabadsága szenved csorbát ezáltal azok esetében, akiket teljesen méltatlan módon az európai hatóságok a migránsválság miatt „büntetnek".
– mutatott rá Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kifogásolta, hogy a migránsválsággal és az erősödő terrorizmussal szembeni tehetetlenségében Brüsszel ilyen formális és öncélú intézkedésekkel próbálja kezelni a helyzetet, és növelni a biztonságot.
Tőkés László felkérte az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot, hogy vonja vissza szigorító határellenőrzési rendeletét, vagy pedig más úton, nevezetesen az ellenőrzés technikai feltételeinek javításával vagy a határátkelési kapacitás növelésével gondoskodjon a szerinte a kommunista időkre emlékeztető, lehetetlen viszonyok megjavításáról.
Újabb kormányellenes tüntetést szervezett szombaton Budapesten Magyar Péter ügyvéd, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje.
Nem adja ki Franciaország Romániának a korrupció miatt elítélt Pál herceget: a francia igazságszolgáltatás jogerősen elutasította a szökevény kiadatását – erősítette meg Alina Gorghiu igazságügyi miniszter.
Egy oroszországi olajvezeték felrobbantását jelentette be az ukrán katonai hírszerzés szombaton hivatalos honlapján.
Pénteken találták meg annak a harmadik építőmunkásnak a holttestét, aki a múlt heti balesetben vesztette életét – közölték a hatóságok.
A Moldovai Köztársasághoz tartozó autonóm régió, Gagauzia kikiáltja a függetlenségét, ha Moldova a Romániával való egyesülés mellett dönt – figyelmeztette a moldovai hatóságokat a terület vezetője, Evgeniya Guţul.
Hat ember meghalt, tíz másik pedig megsebesült, miután az orosz erők szombaton a kora reggeli órákban támadást indítottak a Harkivi terület ellen – közölte Ihor Tyerehov, Harkiv város polgármestere a Telegramon.
Az izraeli hadsereg (IDF) elbocsátott két magas rangú tisztet, és megrovásban részesítette egy vezető parancsnokát, miközben elismerte, hogy a Gázai övezetben egy segélykonvojt ért dróncsapás során számos hibát követett el.
A tajvani földrengés halálos áldozatainak száma tizenkettőre nőtt péntekre. A hatóságok földcsuszamlás és sziklaomlás kockázata mellett folytatják a mentési munkát a romok közt – közölték hivatalosan.
A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
Három újabb gyanúsítottat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadás ügyében csütörtökön Moszkvában, Jekatyerinburgban és Omszkban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!