2010. január 13., 12:192010. január 13., 12:19
A Marosvásárhelyen élő Betegh Stefánia, a Teleki család távoli rokona, hazai képviselője a Krónikának elmondta: a Teleki család egyik ágának három örököse külföldön él, mindhárman 80 év körüliek. A legidősebb, Teleki Ágnes Ausztriában lakik, egy lánya van. A Kanadában élő Teleki Sámuelnek két fia született, az Amerikai Egyesült Államokban élő Teleki Károlynak két lánya van és egy fia. Ők hárman, Ágnes, Samu és Károly néhány hónappal ezelőtt, ősszel itthon jártak, és közösen úgy döntöttek, hogy egy ingatlanközvetítő-cégre bízzák a kastély értékesítését. „Ennek a cégnek az internetes honlapján fedezték fel az újságírók, hogy a kastély eladó, ugyanott olvasható, hogy a tulajdonosok 1 300 000 eurót kérnek érte” – tájékoztatott Betegh Stefánia.
A Teleki család 2005-ben kapta vissza törvényesen az ingatlant, amelyhez 15 228 négyzetméternyi telek tartozik, a beépített felület 5050 négyzetméter, és természetesen az egész épület közművesítve van. A benne működő Mezőgazdasági Iskolaközpontban 300 diák tanul. Sáromberke közigazgatásilag Nagyernye községhez tartozik. Jánosi Ferenc ernyei polgármester a Krónikának úgy nyilatkozott: miután a Teleki család visszakapta a kastélyt, ők maguk úgy döntöttek, hogy egy kilenctagú kastélykezelő kuratóriumot hoznak létre az önkormányzattal közösen.
„A kuratórium tagjai közül öten idevalósiak, rajtam kívül többek között az alpolgármester és Porkoláb tiszteletes úr tagjai a csoportnak – részletezte a polgármester. – Közösen egy szerződést dolgoztunk ki, amelyben az áll, hogy a kastély legalább húsz éven keresztül közösségi célokat szolgál, és mi ezt komolyan vettük. Idén augusztusban lejár a restitúciós törvényben előírt türelmi idő, ezt követően a mezőgazdasági iskolának ki kell költöznie az ingatlanból. De utána következik a szerződésben előírt húsz év.”
A nyugat-európai peregrinációjából hazatérő fiatal Teleki Sámuel, a híres marosvásárhelyi Teleki Téka alapítója az 1760-as évek végén, iktári Bethlen Zsuzsannával kötendő házasságára készülődve látott hozzá a sáromberki kastély megépítéséhez. 1769-ben kezdték el építeni a kastély északi szárnyát. A déli szárny munkálatai 1773-ban kezdődtek. Az elkövetkező években Teleki itt élt családjával. Az északi szárny mögötti, bástyaszerű tömbben végződő komplexum 1781–1782-ben, a lovarda 1825-ben épült. A kastély mögött már Teleki Sámuel korában kert létesült, melyet a 19. század folyamán alakítottak át angolkertté. A két 18. századi épületet összekötő neobarokk központi szárny jóval később, 1912–13-ban épült. A korszerű technikai eszközökkel felszerelt épület stílusában tudatosan igazodott a korábbi barokk szárnyak formavilágához. A sáromberki kastélyt a két világháború között az egyik leggazdagabb berendezésű erdélyi nemesi lakként tartották számon. A második világháború végén feldúlták és kifosztották. |
Jánosi Ferenc hozzátette, nem csodálkozik azon, hogy a Teleki-örökösök áruba bocsátották a kastélyt, mivel nem élnek az országban, magyarul sem tudnak, és a községvezető szerint nem tudják felmérni, hogy az ingatlan mennyire fontos a sáromberki közösség számára. „Ha eladják a kastélyt, s az új tulajdonos az iskolát kiteszi az épületből, akkor én be fogom perelni a Teleki-örökösöket. Úgy gondolom, a faluközösségnek is beleszólása kellene hogy legyen abba, mi történik a kastéllyal” – szögezte le a polgármester.
A kuratórium másik tagja, Berekméri István pedagógus elismeri, hogy a tulajdonosoknak törvény szerint joguk van arra, hogy eladják az épületet. „A kuratórium minden tagja által aláírt dokumentumban valóban van egy olyan fejezet, ami előírja, hogy az itt élő faluközösség érdekét figyelembe kell venni, s valóban létezik ez a 20 éves periódusra való utalás, és az is, hogyha jól működik ez idő alatt a rendeltetésszerű hasznosítás, akkor ez a periódus meghosszabbítható. De az nem szerepel a dokumentumban, hogy a tulajdonosok nem értékesíthetik az ingatlant” – hívta fel a figyelmet Berekméri. A pedagógus sajnálná, ha az iskolaközpont esetleg megszűnne, mert sok környékbeli faluból ide járnak tanulni a gyerekek, akiknek a szülei nem engedhetik meg maguknak, hogy Marosvásárhelyen tanítassák csemetéiket.
Sok évtizedes sikertelen próbálkozás után végre idén egy magyar tannyelvű kilencedik osztály is beindult az említett intézményben. Korábban az is felmerült, hogy a Teleki családtól egy olasz cég béreli majd az épületeket, ahol információs központot, cégszékházat szerettek volna berendezni, de egyelőre az olaszok elálltak szándékuktól. A Maros Megyei Múzeumnak is lennének elképzelései a kastély benépesítéséről, de ehhez a megyei önkormányzatnak meg kellene vásárolnia az épületeket, amire a válság miatt nyilvánvalóan nem lehet számítani. A tanfelügyelőség kimutatása szerint Maros megyében mintegy 100 iskola működik az egykori tulajdonosok által visszakapott kastélyokban, udvarházakban.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.
Európai uniós támogatásból valósítják meg a tömegközlekedést az Arad megyei Pécskán. A magyar határhoz közeli kisváros két elektromos autóbusz vásárlására, illetve a tömegközlekedési infrastruktúra kialakítására nyert pályázatot.
Látványos fináléval zárult vasárnap este a 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál.
Állandó meghívott tagként képviseli a magyarságot Brassó önkormányzatában Toró Tamás, miután a Cenk alatti városban két egymást követő önkormányzati ciklusban sem sikerült magyar képviselőt bejuttatni a tanácsba.