Fotó: Biró István
Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta: a szakiskolák számát azért csökkentették, mert a 2008/2009-es tanévre meghirdetett osztályokat sem sikerült teljesen betölteni. Megtudtuk ugyanakkor, a Bihar, Szatmár és Hargita megyében az új beiskolázási terv nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival. A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb gimnáziumi 9. osztály indul a 2009/2010-es tanévben, mint egy évvel korábban. A javaslatban még így is héttel több kilencedik osztály szerepel, mint amennyit a 8. osztályos gyerekek létszáma indokolttá tesz, az intézmény ezzel az intézkedéssel próbálja kivédeni a még ennél is drasztikusabb kínálatcsökkentést, amit egyébként az indokolna, hogy tavalyhoz képest több mint háromszázzal kevesebben kezdték meg szeptemberben a 8. osztályt. Míg az elmúlt évben 2300-an végezték el a nyolcadik osztályt, idén már csak 1977 nyolcadikos szerepel a nyilvántartásokban. Az oktatási minisztérium jóváhagyása előtt álló tervben hetvenöt kilencedik osztály szerepel, és az uniós előírás szerint betartották a 60/40 százalékos arányt a középiskolai – gimnáziumi, szakképző, művészeti, sport – és a háromszakaszos szakiskolai osztályok száma között.
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő arra hívta fel a figyelmet, hogy szociológiai tanulmányok szerint 2025-re 30 százalékkal csökken a 14 és 18 év közötti diákok száma, ez Kovászna megyében öt, 400 fős iskolával jelent kevesebbet.
A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség által összeállított, a 2009/2010-es tanévre vonatkozó beiskolázási terv szerint a 6192 nyolcadik osztályos tanulót 221 osztályba osztanák el. Ebből 163 gimnáziumi és 58 szakiskolai osztály. A megye tanintézményeiben tanuló 659 magyar diák számára szeptembertől 20 gimnáziumi és 4 szakiskolai osztályt indítanak, kettővel kevesebbet, mint a 2008/2009-es tanévben. „Szó sincs diszkriminálásról, azért indítunk kevesebb szakiskolai osztályt a magyar anyanyelvűek számára, mert a tavaly meghirdetett helyeket nem tudtuk betölteni” – magyarázta a Krónikának Péter Tünde helyettes főtanfelügyelő.
„Érthetetlennek és megdöbbentőnek találom a beiskolázás körül kialakult helyzetet Maros megyében. Nem értem, hogyan fajult el ennyire a helyzet, hiszen rájuk is ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint ránk” – fejtette ki véleményét a Krónikának Bartolf Hedvig, a Hargita megyei tanfelügyelőség helyettes főtanfelügyelője. Mint mondta, Hargita megyében a 2009/2010-es beiskolázási terv nagyon hasonlít az előző tanévihez, a különböző tannyelvű osztályok elosztásánál lényeges szempont volt, hogy minden magyar ajkú, illetve román anyanyelvű gyereknek biztosítsák az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Az osztályok számát és létszámát a tanintézmények vezetőivel, illetve a polgármesterekkel folytatott konzultációkat követően határozták meg. Ennek értelmében a tanfelügyelőség honlapján is közzétett adatok szerint Hargita megyében 71 magyar és 17 román 28-as létszámú osztály indítását tervezték a gimnáziumi, illetve szakközépiskolai oktatás számára. Csík körzetben 27 magyar és 7 román tannyelvű gimnáziumi és szakközépiskolai osztályt terveztek, Gyergyóban 13 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály lesz, Székelyudvarhely körzetben pedig 24 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály indul.
Még nem hagyták jóvá a 2009/2010-es tanév Bihar megyei beiskolázási terveit, de nem tervezik a magyar osztályok számának csökkentését – tájékoztatta a Krónikát Daniel Negrean, a Bihar Megyei Tanfelügyelőség szóvivője. A 2008/2009-es tanévben 26 magyar tannyelvű kilencedik osztály indult a megye gimnáziumaiban és a szakiskolákban, ugyanennyit kértek a következő tanévre is. A megyében egyébként összesen 785 magyar tannyelvű osztály működik, elsőtől az esti tagozatosok 13. osztályát is beleértve. Amennyiben az első, ötödik vagy kilencedik osztályokban nem lesz elegendő számú diák az osztály beindításához, úgy a tanév elején elképzelhető, hogy összevonásokra kerülhet sor, de jelenleg szó sincs a magyar tannyelvű osztályok számának csökkentéséről Bihar megyében – szögezte le Negrean.
„Előzetes számításaink szerint idén több helyet biztosítunk majd a középiskolában, mint ahány nyolcadikos végzősünk van” – nyilatkozta a Krónikának Kónya László helyettes főtanfelügyelő. A középiskolák a 2009/2010-es tanévre román szakra 2763, magyarra 1102, német tagozatra pedig 55 helyet fognak meghirdetni. A megyei közoktatásban jelenleg 2745 román, 1090 magyar és 55 német anyanyelvű végzős általános iskolás tanul. „Eddigi tapasztalataink szerint a végzősök 4, 5 százaléka kiesik, nem folytatja tanulmányait, így ezek a beiskolázási számok bőven kielégítenek minden igényt. Előfordul, hogy más megyékből, esetleg országból is lesznek tanulóink, de soha nem jönnek annyian, hogy fennakadást okoznának a helyek elosztását illetően” – tette hozzá a helyettes főtanfelügyelő. Kónya szerint az idei tanévben tavalyhoz képest csaknem 300 diákkal kevesebb ül az iskolapadban, és a felmérések szerint a jövőben még nagyobb arányban csökken majd a tanulók száma. A nagyobb középiskolákban általában ugyanannyian jelentkeznek minden évben, így azokban jövőre sem hirdetnek meg kevesebb helyet. A partiumi megyében 1990-től 35 ezerrel csökkent a beiskolázott gyerekek száma, azaz 100 ezerről 65 ezerre esett vissza a beíratott iskolások összlétszáma. A szakember elmondta: idén 35-37 magyar és 260 román gyerekkel kevesebb jár iskolába, mint tavaly. Átlagosan az általános iskolások végzősei közül 60-70 diák külföldi iskolákban vagy más megyében folytatja líceumi tanulmányait, és megközelítőleg 50-en jönnek máshonnan Szatmár megyébe. Kónya szerint ebben a tanévben eddig 160 gyerek jött haza, többségében külföldi iskolákból, hogy szatmári tanintézményben folytassa megkezdett tanulmányait. „Szinte naponta jön egy-két szülő, és beíratja gyerekeit a megye valamelyik iskolájába. Ezeknek a tanulóknak próbálunk helyet találni. Vannak olyan osztályok, ahol a törvény megszabta maximumot még nem érte el a tanulók létszáma, máshol pedig azért ürülnek iskolapadok, mert kimaradoznak gyerekek” – részletezte Kónya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Magyar kulturális napok név alatt, kétnapos rendezvénysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítást: immár hagyományosan lesz kenyérszentelés a Bémer téren, másnap pedig befutnak a Szent László térre a virágkocsik a Debreceni Virágkarneválról.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
Huszonnégy háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án. A lángok egyszerre, 21 órakor lobbannak fel – közölte az MTI-vel az RMDSZ háromszéki területi szervezete.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Látogatottsági adatok