Egyre elterjedtebbé válik Romániában is az otthon oktatás, amely számos nyugati országban már komoly hagyománnyal rendelkezik, és pontosan szabályozott, hogy milyen feltételek és körülmények között lehet otthon taníttatni az iskolaköteles gyermekeket.
2016. december 15., 13:422016. december 15., 13:42
2016. december 15., 16:442016. december 15., 16:44
Romániában viszont a vonatkozó jogszabályok meglehetősen ellentmondásosak és korlátozóak, mégis több száz szülő vállalkozik arra, hogy gyermekét az állami rendszertől független oktatásban részesítse. Az oktatási minisztérium valamilyen szinten szabályozza az alternatív metódust: a 2011-es tanügyi törvény tartalmaz előírásokat, a napokban pedig a szaktárca egy alkalmazási módszertant is elfogadott. Curcubet Gábor, a 2002-ben alakult Országos Otthonoktatási Egyesület (AHSR) elnöke ugyanakkor a Krónikának arról számolt be: a minisztérium és a szervezet meglehetősen eltérően vélekedik a témáról.
Csak a beteg gyermekek tanulhatnak otthon
A tanügyi törvény csak azon gyermekek számára teszi lehetővé az otthon tanulást, akik betegség miatt nem járhatnak iskolába, illetve „speciális oktatást” igényelnek, azonban nem részletezik, hogy a kifejezés mit takar. Az alkalmazási módszertanra vonatkozó 2016/5086-os számú rendelet már arra is kitér, hogy az alternatív oktatási formában csak azok részesülhetnek, akik krónikus betegségben szenvednek, vagy lábadoznak, a dokumentum pedig azokra a megbetegedési formákra is részletesen kitér, amelyek indokolják az otthoni oktatást. A gyermeket ebben az esetben lehetőleg a lakhelyéhez legközelebbi tanintézetbe kell beíratni, majd az iskola jelöli ki azt a pedagógust, aki a diákot otthon fogja tanítani a tanterv, illetve az ennek alapján személyre szabott tananyag szerint, majd értékeli tevékenységét. A gyermek neve és osztályzatai bekerülnek a naplóba, a pedagógus pedig órabért kap.
Curcubet Gábor lapunknak elmondta: az egyik legfőbb eltérés, hogy míg a szaktárca kizárólag pedagógusokra bízza a gyermek otthoni oktatását, a szervezet azt támogatja, hogy a szülők lássák el ezt a feladatot. Ugyanakkor megérti, hogy az állam valamilyen szinten ellenőrizni szeretné a tevékenységet, hiszen senkinek nem érdeke, hogy egyesek visszaéljenek a lehetőséggel. Curcubet Gábor arról is beszámolt: már többször nyújtottak be vonatkozó tervezetet, több honatya is támogatta kezdeményezésüket, egyelőre azonban nem történt előrelépés, de amint megalakul az új parlament, ismét próbálkoznak.
A szervezet elképzelése szerint bármelyik gyermek magántanulóvá válhatna, őket romániai iskolába íratnák be, de nem vennének részt az évközi értékelésekben, hanem például csak a kétévente tartott országos szintű felmérésekbe kapcsolódnának be. Az egyesület székelyudvarhelyi elnöke, akinek mind a négy gyermekét – akik közül a legnagyobb már egyetemista – feleségével közösen otthon tanították, egyébként sem támogatja a jegyadást, szerinte nem az osztályzaton van a hangsúly, hanem azon, hogy a fiatal megértette-e a tananyagot.
Külföldi oklevelet kapnak
Az alternatív módszert választó romániai szülők többféleképpen járhatnak el. A magyar anyanyelvűek jellemzően magyarországi iskolába, míg a román családok inkább amerikai tanintézetekbe íratják be gyermeküket. Egyeseknek a már meglévő programot kell követniük, de előfordul, hogy a szülő állítja össze a gyermek igényei alapján a tantervet. Az „otthoni iskola” elvégzése után a tanintézetek oklevelet biztosítanak, amellyel a fiatal beiratkozhat a romániai érettségire, de Magyarországon is vizsgázhat körülbelül 1200 lejnek megfelelő forint ellenében, illetve az Egyesült Államokban is elvégezhet egy tesztet.
Curcubet Gábor úgy fogalmazott: a romániai állami oktatási rendszer hibáit „nem kell reklámozni”, hiszen a különböző felmérések rendszerint arról számolnak be, hogy a diákok aggasztó hányada a legalapvetőbb feladatokkal, például a szövegértelmezéssel sem boldogul. Ők mégsem elsősorban ezért támogatják az otthoni tanítást, hanem mert a személyre szabott oktatás jól működik. „A gyermekek is élvezik, öröm az együtt tanulás, egészen más élmény így az ismeretszerzés. Rengeteg kiváló, érdekes tananyagot lehet beszerezni már Magyarországról is” – magyarázta. Hozzátette: tisztában van azzal, hogy sokan a szocializáció hiányát róják fel, ők viszont egyik gyermekük kapcsán sem tapasztalták, hogy az otthoni oktatás beilleszkedési vagy kommunikációs problémákhoz vezetne.
Az egyesület elnöke azt is elmondta: nincsenek pontos adataik arról, hogy hány romániai család választotta az otthoni oktatást, sokan ugyanis nem jelzik ezt nekik, becslések szerint viszont több százan, akár ezren is lehetnek. Hozzátette: immár három éve hetente átlagosan két-három család is a szervezethez fordul.
Curcubet hangsúlyozta: azokat az eseteket nem vállalják fel, amikor a szülő rosszul végzi az otthoni tanítást, ez viszont szerinte nem jellemző. Hozzátette: ezek a gyermekek sajnos az állami tanintézettel sem járnának jobban, a problémás családokban felnövőket ugyanis az iskolaelhagyás veszélye fenyegeti.
Király András: segítség lehetne a szórványoktatásban
Király András oktatási államtitkár szerint törvényi szinten is lehetőséget kellene teremteni arra, hogy a gyermekek megadott tanterv szerint otthon tanuljanak, ha erre az ők, illetve a szülők lehetőségei is alkalmasak. Úgy véli, érdemes lenne megpróbálni, „érdekes kísérlet lenne”, a metódus viszont korszerűbb oktatási rendszert feltételez. Hozzátette: a fiataloknak mondjuk félévente egyszer kellene vizsgázniuk egy állami iskolában. Király úgy látja, az alternatív módszer nagy segítséget nyújthatna a szórványban élők anyanyelvi oktatásában, például Beszterce-Naszód megyében, ahol sok kis településen bezárták a magyar iskolát. Az RMDSZ-es politikus viszont nem tartja valószínűnek, hogy a szaktárca egyhamar bevezeti a módszert. Király leszögezte: széles körű szakmai vitát kellene folytatni, és világosan meg kellene határozni a szabályokat.
„Egészen biztosan számos előnye lehet annak, ha a gyerek otthon, szülői felügyelet mellett tanulhat, ahelyett hogy az iskolában sajátítsa el azt a rengeteg fölösleges információt, aminek nagy részéről később bebizonyosodik: alig veszi hasznát a gyakorlati életben” – nyilatkozta egy kolozsvári édesanya, akinek két gyermeke állami iskolába jár. Szerinte e tekintetben ideális lenne, hogy a szülő saját belátása szerint válassza ki, mit sajátítson el a gyerek, hiszen valószínűleg ő mérheti fel legreálisabban, mire van a saját gyermekének tehetsége, hajlama, mit kell továbbfejleszteni. Az édesanya ugyanakkor úgy véli: a gyereknevelésben jól jön egy külső szempont, mondjuk a tanítónőé vagy empatikus pedagógusé.
Az édesanya azt is elmondta: az otthon tanulás nem elég életszerű, hiszen a legtöbb szülő nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne kelljen bemennie egy munkahelyre napi nyolc órát, és csak a saját gyerekei nevelésével foglalkozzék. „Ezenkívül sok pszichológus szokta mondani, hogy ne korrepetálja a szülő a saját gyerekét, mert mindketten türelmetlenné válnak egy idő után. Képzeljük el, ha egész nap együtt vannak, és együtt is tanulnak” – tette hozzá. A kolozsvári hölgy szerint a másik lényeges szempont, hogy ha a gyermek „otthon jár órákra”, kimarad mindabból, amivel az iskolai szocializáció jár, „ez pedig aligha pótolható, hiszen a közösség tagjaként tanulhatja meg, miként kell kezelni a konfliktusokat, miként védje meg magát, miként mérjen fel erőviszonyokat, miként szerezzen barátokat és támogatókat, illetve miként kezelje ellenségeit”.
Több országban alkotmányos jog
Nyugaton évek óta szabályozzák az alternatív oktatást, amely jelenleg Észak-Amerikában a legelterjedtebb: az Egyesült Államokban 2,5 millió, Kanadában pedig több mint 60 ezer gyermeket tanítanak otthon. Európában 22 állam teszi lehetővé az otthon oktatást bizonyos feltételekkel. A Vocea Transilvaniei hírportál beszámolója szerint Ausztriában a gyermeket kizárólag az állami oktatással összhangban lehet otthon tanítani, Franciaországban pedig évente ellenőrzik a családokat. Finnországban a tanulóknak rendszeres írásbeli és szóbeli vizsgákon kell részt venniük, Luxemburgban csak elemi oktatásban lehetséges az eljárás. Belgiumban, Olaszországban és Írországban alkotmányos jog az otthon oktatás. Ezzel szemben Németország tiltja a módszert.
Magyarországon – ahol több ezer ilyen gyermeket tartanak nyilván – az otthonoktatás magántanulói státusz által lehetséges: a diákot beíratják egy iskolába, majd felmentik az óralátogatás alól, de évente kétszer vizsgáznia kell. A romániai tanügyi törvény ugyan bizonyos feltételek mellett engedélyezi az otthon tanulást, a büntető törvénykönyv ugyanakkor pénzbírsággal vagy akár három hónapig terjedő börtönbüntetéssel szankcionálja azokat a szülőket, akik „indokolatlanul korlátozzák a gyermek kötelező oktatáshoz való jogát”.
A módszer Romániában vitatott, nemrég például az államfő felesége, Carmen Johannis is felszólalt ellene, szerinte az magántanulók nem tudnak beilleszkedni a társadalomba. Szakértők szerint mindenesetre egyelőre nincs olyan tanulmány, amely közvetlen összefüggést mutat az otthon oktatás és a beilleszkedési készségek között, a nemzetközi kutatások többsége szerint pedig az alternatív módszerrel tanított fiatalok végzettsége megegyezik, sőt sokszor meghaladja a hagyományos iskolában oktatott diákokét. A Cult Market Research novemberi felmérése szerint a romániai szülők 62 százaléka soha nem hallott az otthon oktatásról.
Öt napon át száz Szilágy megyei rendőr elsősorban a gyalogosokat ellenőrizte, hogy mennyire tartják be a közlekedésrendészeti szabályokat. Az április 22–27. között falun és városon megtartott megyei szintű razzia a megelőzésre helyezte a hangsúlyt.
Összeomlott szerdán Erdély egyik legrégebbi fedeles hídja, a 156 éves Urmánczy-híd a Hargita megyei Maroshévízen – tudatta Czirják Károly helytörténész, a helyi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke.
A Fehér megyei Tövisen avatták fel kedden Románia legnagyobb napelemparkját. Az összesen 55 millió eurós napelempark-beruházás – ebből 15 millió euró vissza nem térítendő támogatás – az országos helyreállítási terv (PNRR) részét képezi.
A május elsejei hosszú hétvégén általában jó idő lesz, a sokéves átlagnál helyenként jóval magasabb hőmérsékletekkel, de a hegyekben és dombvidéken elszórtan átmeneti légköri instabilitás is előfordulhat.
Egy második világháborús repülőbombát találtak szerdán reggel az aradi Neuman Ferenc Aréna közelében, egy építkezésen.
Lelkiismeret szerinti voksolást javasol szimpatizánsainak a román elnökválasztás május 4-én, vasárnap tartandó első fordulóján az egyik kisebbik erdélyi magyar párt, a Magyar Polgári Erő (MPE).
A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől vásárolni kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van.
Szerdától folytatódhat az oktatás a nagyszebeni Samuel von Brukenthal Főgimnáziumban – közölte kedd este a Szeben megyei egészségügyi igazgatóság (DSP) döntését az intézmény sajtószóvivője.
Több mint 60 tűzoltó dolgozik a szászrégeni raktárépületnél kiütött tűz eloltásán.
Egy vízzel teli régi csatornába esett és meghalt két gyermek kedd délután a Kolozs megyei Bánffyhunyadon.
szóljon hozzá!