A róka az egyik legsikeresebben urbanizálódott vadállatfaj, ami megkedvelte az emberek közelségét, ezért nagy a kártétele
Fotó: Gábos Albin
Erdély-szerte egyre több kárt okoz a róka. Az egész évben vadászható ragadozó annak ellenére túlszaporodott, hogy a polgármesteri hivatalokkal szerződő helyi vadásztársaságok gond nélkül kilőhetnék. Sok helyen azonban mégsem teszik. Mezőgazdasági és vadgazdálkodási szakemberekkel jártuk körül a témát, akik szerint az első lépés az, hogy a gazda 24 órán belül jelentse a vadkárt a polgármesteri hivatalban.
2023. június 28., 08:342023. június 28., 08:34
Egyre több faluban „látogatja” a baromfiudvarokat a róka, a pusztítás elkeserítő a gazdák számára. Halálosan megsebzett, vagy vergődő tyúkokkal tele az udvar, a ragadozó pedig zsákmánnyal a szájában menekül népes családjához, őszig ugyanis 4-5 fiókát is felnevel. Noha a vörös róka a mezőgazdaságban a sok kárt okozó rágcsálókat is irtja, a porták tyúkudvaraihoz szokott ragadozó nagy károkat okoz a gazdáknak.
Sok faluban az emberek már nem merik kiengedni a tyúkokat és a csirkéket az udvarra, mert a szárnyasok a ragadozók áldozatául eshetnek. Másrészt a vadásztársaságok és a polgármesteri hivatalok tisztségviselői a vállukat vonogatják. Holott az érvényes jogszabályok szerint a róka által okozott vadkárt is megtéríti az állam.
Nem teszik érdekeltté a vadászokat
A rókák garázdálkodását nem szokták jelenteni az emberek, mert a ragadozó „csak” tyúkot, csirkét visz el. Horváth Csaba állatorvos, kalotaszegi falugazdász szerint is furcsa jelenség ez. „A vadkárokat megtérítő új törvény alapján a polgármesteri hivatalokban kell jelenteni a róka kártételét is. A gazda kitölt egy űrlapot, és a többi művelet már a polgármesteri hivatalra, illetve a helyi vadásztársaságra, állatorvosra és más, a törvény által meghatározott szakemberekre tartozik” – fogalmazott portálunknak a mezőgazdasági szakember.
Előfordul, hogy eb vagy görény pusztít a tyúkudvarban, így a szakemberek számára sem egyértelmű a kár okozója. Ennek ellenére fontos, hogy a gazdák bejelentsék a kárt, mert az adott településen a hatóság csak így tud lépni.
A medve, a vaddisznó és egyéb vadállatok által okozott mezőgazdasági károk hazai listája kibővült a vetési varjak pusztításával. Dél-Romániában és a partiumi megyékben idén számottevő kárt okoztak a frissen kikelt kukoricavetésekben.
A mérai állatorvos a baj másik okát abban látja, hogy a vadásztársaságok tagjait nem teszik érdekeltté a rókavadászatban. Régen az elejtett rókát jó pénzért átvették a vadásztól, a prémet feldolgozták. Ma már senki nem fizet érte, ezért mondogatják a vadászok, hogy „kár a sörét a rókába”. Egy-egy hajtóvadászat keretében kilőnek ugyan egy-két rókát, de a túlszaporodott állományhoz képest ez csupán elenyésző veszteség. A másik gond, hogy a vadászok még külön engedéllyel sem mennek szívesen lakott területre vadászni, ahol ki lehetne lőni a garázdálkodó vadat, ezért a róka a falvak szomszédságában szaporodott túl, és okoz egyre nagyobb károkat.
Ez a kilőtt róka a baromfiudvarok réme volt Székelyudvarhelyen
Fotó: Baricz-Tamás Imola
Adott a törvényes háttér a faluba bejáró ragadozók eltávolítására
Asztalos István, Tordaszentlászló község polgármestere – aki maga is aktív vadász – tapasztalatból állítja, hogy a rókát nehéz kilőni. ,,Nem véletlenül mondják, hogy ravasz róka! Messziről megnesszeli az embert, és elkerüli a vadászok »társaságát». Vannak persze csalétkek: olyan sípot szoktunk használni, ami rágcsálók hangját utánozza, így elő lehet csalogatni a rejtekhelyéről, ha a vadásznak van hozzá elegendő türelme” – fogalmazott a Krónikának a kalotaszegi elöljáró.
Benke József erdőmérnök, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgásztársulat elnöke, vadgazdálkodási szakember szerint a róka nem védett állat, ezért egész évben vadászható, elméletileg tehát nem kéne gondot okozzon a túlszaporodása. ,,Minden érintett polgármesteri hivatalnak – amelynek területén róka okozta vadkárral találkoznak – szerződést kell kötnie egy helyileg érdekelt vadásztársasággal a településre bejáró vadak kilövésére. Ebbe be kell vonni a helyi rendőrséget is, mert a faluba bejáró ragadozót csak a porták, a házak közelében lehet kilőni” – magyarázta a Krónikának a procedúra részleteit a szakember.
Benke József szerint a róka az egyik legsikeresebben urbanizálódott vadállatfaj, ami megkedvelte az emberek közelségét, ezért nagy a kártétele. Amin csak úgy lehet segíteni, ha a falvakba és városokba betelepedett rókacsaládokat sörétes puskával kilövik, így a többi vad visszatér hagyományos életformájához, a mezei és erdei vadászathoz, és kerüli az emberek közelségét.
Ha nem jelentik, a hatóságok nem tudnak a vadkárról
,,Ha a politikum engedné, hogy Romániában úgy működjön a vadgazdálkodás, mint évtizedekkel korábban, a rókák okozta károkról sem kellene beszéljünk, mert ezek már megoldódtak volna. Valójában a politikum nem engedi, hogy a vadgazdálkodás a rendes kerékvágásában haladjon, az állam nem támogatja ezt az ágazatot” – összegzi a szomorú látleletet Benke József.
Nem teszik érdekeltté a vadászokat a településeket megszálló rókák kilövésére
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az udvarhelyszéki szakember pozitív példaként Magyarországot hozza fel, ahol az állam a vadgazdálkodást egyértelmű törvényekkel és anyagilag is támogatja. Megfelelő háttér nélkül Romániában minden esetleges, ezért mindenki próbál kibújni a felelősség alól, miközben a gazdák maradnak a kárral. Fekete István híres állatregényének a főszereplője, a gyerekek kedvencévé vált rókafiú, Vuk kihalásától azonban mégsem kell tartani. Még akkor sem, ha a rókákat rendszeresen vadásszák a települések körül, mondja Benke József.
Könczei Csaba mezőgazdasági szakember, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője elismeri, hogy a vadgazdálkodási láncban problémák vannak, ezen azonban csak úgy lehet segíteni, ha a helyi önkormányzatok idejében értesülnek a vadkárról. „Jelenteni kell a polgármesteri hivatalban, ha a róka elvitte a tyúkot, vagy a csapatokban legelésző őzek és szarvasok megdézsmálják a termést. A gazdának minden esetben kifizetik a kártérítést, mert erre van érvényes jogszabály és pénzügyi keret. Másrészt a bejelentések nyomán a polgármesteri hivatal idejében tud lépni, hogy a garázdálkodó ragadozókat kilőjék” – nyilatkozta a Krónikának a sepsiszentgyörgyi politikus.
A vadkárok megtérítését szabályozó határozatot fogadott el szerdai ülésén a kormány. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint a jogszabály a vadkárok méltányos és gyors megtérítését, világos jogokat és kötelezettségeket ír elő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Augusztus 27–31. között rendezik meg a 12. Vásárhelyi Forgatagot Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik, valamint Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a világhírű matematikus előtt is tisztelegnek.
A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.
Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.
Új parkolási díjakat vezettek be a kolozsvári repülőtér melletti Park & Ride parkoló hatékonyabb kihasználtságáért – közölte Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!