A róka az egyik legsikeresebben urbanizálódott vadállatfaj, ami megkedvelte az emberek közelségét, ezért nagy a kártétele
Fotó: Gábos Albin
Erdély-szerte egyre több kárt okoz a róka. Az egész évben vadászható ragadozó annak ellenére túlszaporodott, hogy a polgármesteri hivatalokkal szerződő helyi vadásztársaságok gond nélkül kilőhetnék. Sok helyen azonban mégsem teszik. Mezőgazdasági és vadgazdálkodási szakemberekkel jártuk körül a témát, akik szerint az első lépés az, hogy a gazda 24 órán belül jelentse a vadkárt a polgármesteri hivatalban.
2023. június 28., 08:342023. június 28., 08:34
Egyre több faluban „látogatja” a baromfiudvarokat a róka, a pusztítás elkeserítő a gazdák számára. Halálosan megsebzett, vagy vergődő tyúkokkal tele az udvar, a ragadozó pedig zsákmánnyal a szájában menekül népes családjához, őszig ugyanis 4-5 fiókát is felnevel. Noha a vörös róka a mezőgazdaságban a sok kárt okozó rágcsálókat is irtja, a porták tyúkudvaraihoz szokott ragadozó nagy károkat okoz a gazdáknak.
Sok faluban az emberek már nem merik kiengedni a tyúkokat és a csirkéket az udvarra, mert a szárnyasok a ragadozók áldozatául eshetnek. Másrészt a vadásztársaságok és a polgármesteri hivatalok tisztségviselői a vállukat vonogatják. Holott az érvényes jogszabályok szerint a róka által okozott vadkárt is megtéríti az állam.
Nem teszik érdekeltté a vadászokat
A rókák garázdálkodását nem szokták jelenteni az emberek, mert a ragadozó „csak” tyúkot, csirkét visz el. Horváth Csaba állatorvos, kalotaszegi falugazdász szerint is furcsa jelenség ez. „A vadkárokat megtérítő új törvény alapján a polgármesteri hivatalokban kell jelenteni a róka kártételét is. A gazda kitölt egy űrlapot, és a többi művelet már a polgármesteri hivatalra, illetve a helyi vadásztársaságra, állatorvosra és más, a törvény által meghatározott szakemberekre tartozik” – fogalmazott portálunknak a mezőgazdasági szakember.
Előfordul, hogy eb vagy görény pusztít a tyúkudvarban, így a szakemberek számára sem egyértelmű a kár okozója. Ennek ellenére fontos, hogy a gazdák bejelentsék a kárt, mert az adott településen a hatóság csak így tud lépni.
A medve, a vaddisznó és egyéb vadállatok által okozott mezőgazdasági károk hazai listája kibővült a vetési varjak pusztításával. Dél-Romániában és a partiumi megyékben idén számottevő kárt okoztak a frissen kikelt kukoricavetésekben.
A mérai állatorvos a baj másik okát abban látja, hogy a vadásztársaságok tagjait nem teszik érdekeltté a rókavadászatban. Régen az elejtett rókát jó pénzért átvették a vadásztól, a prémet feldolgozták. Ma már senki nem fizet érte, ezért mondogatják a vadászok, hogy „kár a sörét a rókába”. Egy-egy hajtóvadászat keretében kilőnek ugyan egy-két rókát, de a túlszaporodott állományhoz képest ez csupán elenyésző veszteség. A másik gond, hogy a vadászok még külön engedéllyel sem mennek szívesen lakott területre vadászni, ahol ki lehetne lőni a garázdálkodó vadat, ezért a róka a falvak szomszédságában szaporodott túl, és okoz egyre nagyobb károkat.
Ez a kilőtt róka a baromfiudvarok réme volt Székelyudvarhelyen
Fotó: Baricz-Tamás Imola
Adott a törvényes háttér a faluba bejáró ragadozók eltávolítására
Asztalos István, Tordaszentlászló község polgármestere – aki maga is aktív vadász – tapasztalatból állítja, hogy a rókát nehéz kilőni. ,,Nem véletlenül mondják, hogy ravasz róka! Messziről megnesszeli az embert, és elkerüli a vadászok »társaságát». Vannak persze csalétkek: olyan sípot szoktunk használni, ami rágcsálók hangját utánozza, így elő lehet csalogatni a rejtekhelyéről, ha a vadásznak van hozzá elegendő türelme” – fogalmazott a Krónikának a kalotaszegi elöljáró.
Benke József erdőmérnök, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgásztársulat elnöke, vadgazdálkodási szakember szerint a róka nem védett állat, ezért egész évben vadászható, elméletileg tehát nem kéne gondot okozzon a túlszaporodása. ,,Minden érintett polgármesteri hivatalnak – amelynek területén róka okozta vadkárral találkoznak – szerződést kell kötnie egy helyileg érdekelt vadásztársasággal a településre bejáró vadak kilövésére. Ebbe be kell vonni a helyi rendőrséget is, mert a faluba bejáró ragadozót csak a porták, a házak közelében lehet kilőni” – magyarázta a Krónikának a procedúra részleteit a szakember.
Benke József szerint a róka az egyik legsikeresebben urbanizálódott vadállatfaj, ami megkedvelte az emberek közelségét, ezért nagy a kártétele. Amin csak úgy lehet segíteni, ha a falvakba és városokba betelepedett rókacsaládokat sörétes puskával kilövik, így a többi vad visszatér hagyományos életformájához, a mezei és erdei vadászathoz, és kerüli az emberek közelségét.
Ha nem jelentik, a hatóságok nem tudnak a vadkárról
,,Ha a politikum engedné, hogy Romániában úgy működjön a vadgazdálkodás, mint évtizedekkel korábban, a rókák okozta károkról sem kellene beszéljünk, mert ezek már megoldódtak volna. Valójában a politikum nem engedi, hogy a vadgazdálkodás a rendes kerékvágásában haladjon, az állam nem támogatja ezt az ágazatot” – összegzi a szomorú látleletet Benke József.
Nem teszik érdekeltté a vadászokat a településeket megszálló rókák kilövésére
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az udvarhelyszéki szakember pozitív példaként Magyarországot hozza fel, ahol az állam a vadgazdálkodást egyértelmű törvényekkel és anyagilag is támogatja. Megfelelő háttér nélkül Romániában minden esetleges, ezért mindenki próbál kibújni a felelősség alól, miközben a gazdák maradnak a kárral. Fekete István híres állatregényének a főszereplője, a gyerekek kedvencévé vált rókafiú, Vuk kihalásától azonban mégsem kell tartani. Még akkor sem, ha a rókákat rendszeresen vadásszák a települések körül, mondja Benke József.
Könczei Csaba mezőgazdasági szakember, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője elismeri, hogy a vadgazdálkodási láncban problémák vannak, ezen azonban csak úgy lehet segíteni, ha a helyi önkormányzatok idejében értesülnek a vadkárról. „Jelenteni kell a polgármesteri hivatalban, ha a róka elvitte a tyúkot, vagy a csapatokban legelésző őzek és szarvasok megdézsmálják a termést. A gazdának minden esetben kifizetik a kártérítést, mert erre van érvényes jogszabály és pénzügyi keret. Másrészt a bejelentések nyomán a polgármesteri hivatal idejében tud lépni, hogy a garázdálkodó ragadozókat kilőjék” – nyilatkozta a Krónikának a sepsiszentgyörgyi politikus.
A vadkárok megtérítését szabályozó határozatot fogadott el szerdai ülésén a kormány. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint a jogszabály a vadkárok méltányos és gyors megtérítését, világos jogokat és kötelezettségeket ír elő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.
A romániai egészségügy égető problémája a prevenció, a szükséges oltások és szűrővizsgálatok kérdése. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvossal járjuk körül a prevenció témáját.
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!