Székely Anna Eli, a medgyesi diakóniai misszió lelke ma már hetven önkéntessel büszkélkedik
Fotó: Szucher Ervin
Van mit gyúrni a lelkeken addig, amíg egy teljes egyházközség ráeszmél arra, hogy jobb adni, mint kapni. A holland segélyvárásnak megvan a maga anyagi vonzata, az adakozás, önkénteskedés, a diakóniai szolgálat viszont ennél sokkal többet ér: a gyülekezeti tagokból közösséget képes összekovácsolni. Ezt a medgyesi reformátusok már megtanulták.
2022. október 02., 08:552022. október 02., 08:55
2022. október 02., 08:592022. október 02., 08:59
Hosszú utat járt be a Székely házaspár az utóbbi másfél évtized alatt, amióta a medgyesi református gyülekezet a férjet, Zoltánt meghívta lelkésznek a nyugdíjba készülő Soós József helyébe. Amint pedagógus feleségével, az egyházközség diakóniai szolgálatának megszervezését felvállaló Anna Elivel mesélik, a hívek egyáltalán nem voltak rászoktatva az adakozásra.
„Az örömet mindig a hollandok érkezése okozta, akik a 90-es években kamionszámra hozták a segélyeket. Hosszú volt az út, amíg a gyülekezeti tagok meggyőződtek, hogy sokkal jobb adni, mint kapni. Ma már egy körülbelül hetvenfős önkéntes csapattal büszkélkedhetünk, akikkel diakóniai munkát végzünk, vásárokat szervezünk, adakozunk, segédkezünk” – von párhuzamot a kétezres évek elején uralkodó állapotok és a jelenlegi helyzet között a lelkész felesége. Mint hangsúlyozza, a diakóniai szolgálatnak kettős haszna van: egyrészt segít a rászorultakon, másrészt közösséget formál, kovácsol össze.
(A Szeben megyei Medgyes 47 ezer lakosából 4500-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek a 2011-es népszámláláson, többségük református vallású). Két aprócska, de rendkívül összetartó gyülekezet után Székelyék egy nagy, de heterogén, össze nem álló egyházközségbe csöppentek, amelyet az elején megszólítani is nehéz volt, nemhogy a diakóniai szolgálat nemességére rávezetni. Mindent az alapoktól kellett kezdeni, s azt is apró lépésekben.
A lelkész házaspár hívó szavára a hívek fokozatosan kezdtek bekapcsolódni. Az elején mindössze páran, akik a családlátogatással járó ismerkedésbe, terepfelmérésbe segítettek be, aztán egyre többen és többen. A missziót teljesítők ma már igencsak népes és lelkes közösséget alkotnak. Köztük olyanok is, akik ritkábban lépik át a templom küszöbét, de ha önkénteskedésről van szó, az első hívásra jönnek.
Fotó: Szucher Ervin
Ha kell, házhoz viszik az Üzenetet, a kinyomtatott prédikációt vagy a gondosan összerakott, előkészített segélycsomagot.
Munkájuk a világjárvány alatt sem szünetelt, csak a helyzethez igazodott. Felértékelődött a mentálhigiénés munka, a pandémia beindította a telefonos segélyszolgálatot. Az idősebb asszonyok közül jó páran otthon sütnek, varrnak, horgolnak, de a gyülekezeti terembe is gyakran összegyűlnek egy kis női barkácsolásra.
– meséli a szolgálatot összefogó és éltető lelkészfeleség. Ezek a vásárok jelentik azt az alkalmat, amikor vásárlóként azok is bekapcsolódnak a rendszer működtetésébe, akiknek idejükből nem telik a diakóniai szolgálat teljesítésére. És ezzel a lánc újabb szemmel gyarapodik...
A medgyesi közösség nem csak hogy felismerte az önkénteskedés és jótékonykodás fontosságát, maga is igényli ezt a fajta szolgálatot. A hívek rájöttek arra, hogy adva kapnak; szívük gazdagabbá válik. „Öröm megélni, amikor belépve egy beteg vagy idős testvérünk otthonába, azt látjuk, hogy egy ajándékba vitt egyszerű üdvözlőlap vagy egy közösen elmondott ima mennyire felvillanyozza a hangulatát” – meséli a diakonisszák munkáját nyugdíjas orvosként segítő Székely-Vass Gyöngyike.
Fotó: Szucher Ervin
A diakóniai munka egy olyan elöregedő gyülekezetben, mint a medgyesi – ahol a háromgenerációs együttélési modell nemhogy megszűnt, meg se honosodott – még inkább felértékelődik. Szórványról lévén szó, az identitástudat erősítésében is komoly szerepet játszik, állítja a főgondnoki tisztséget betöltő doktornő.
A medgyesi egyház keretében működő négy missziós csoporttól van mit tanulni – még a nagyoknak is. Ugyanakkor a Székely Zoltán által gondozott gyülekezet tagjai is szívesen tanulnak másoktól. Múlt vasárnap Hecker-Réz Róbert anyaországi teológiai professzor és Szalkay László szigetszentmiklósi lelkipásztor szolgált Medgyesen, majd a délután folyamán szervezett konferencián osztotta meg tapasztalatait. Hecker-Réz a Károli Gáspár Egyetem tanára Kálvin tanításain keresztül próbálta érzékeltetni a diakóniai misszió fontosságát. Azét, amely már a középkorban is működött.
„Az egyház jövője mindig attól függ, hogy a gyülekezetek hogyan működnek, figyelmeztetett Kálvin János. Ugyanakkor kitartott amellett, hogy
A szegénygondozásról azt oktatta, hogy minden adomány, ami erre a célra érkezik, az a diakónusok felügyelete alá tartozik, ők azok, akik eldöntik, hogy éppen kinek mire lenne szüksége” – idézett a korszakalkotó vallásreformátor tanításaiból a teológia professzora. Mindezt azért osztotta meg, mert mindmáig sokan azt látják, hogy a diakóniai szolgálat kizárólag az erre szakosodott intézményekhez kötődik. Holott a diakóniai munkának éppen a gyülekezetet kell erősítenie. Egy olyan szolgálat, amely összekovácsolja a híveket. A medgyesi reformátusok bő évtizede szinte nap mint nap azt tanulják, hogy úgy kell élni, ahogyan Pál apostol tanácsolta a galataiaknak. Azaz: „Egymás terhét hordozzátok és így töltsétek be Krisztus törvényét”.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.
szóljon hozzá!