Désháza központja a református templommal
Fotó: Sándor József Benedek
Családi napot tartottak az elmúlt hétvégén a Szilágy megyei Désházán. Három évtizeddel ezelőtt a legmagasabb népszaporulatáról elhíresült szilágysági magyar közösség napjainkra „fogyatkozó pályára” állt, a nyolcosztályos iskola fenntartása is gondot okoz. A fiatalok elvándorlásának okairól és a megcsappant gyerekvállalási kedvről a község magyar polgármesterével és a désházi református lelkipásztorral beszélgettünk.
2023. augusztus 05., 11:412023. augusztus 05., 11:41
2023. augusztus 05., 12:172023. augusztus 05., 12:17
A 2021-es népszámlálás részlegesen közzétett adatai szerint a magyarok által is lakott szilágysági községek közül a Szilágycseh szomszédságában fekvő Szilágyszeg lakossága mintegy négyszáz lélekkel, azaz 17 százalékkal csökkent. A tíz évvel korábban mért 2402 fős lakosság kétezerre zsugorodott, ami a megye nagy magyar falusi közösségét, a 2011-ben 1262 főt számláló Désházát is jelentősen érinti. A községközponthoz tartozó települések: Désháza, a vegyes – román-magyar – lakosságú Menyő és Szilágyszeg, valamint a román ajkú Nagyszeg és Nyírfalva közül Désháza a legnagyobb település.
Petkes András, Szilágyszeg község RMDSZ-es polgármestere a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy a falvakra lebontott friss népszámlási adatokat még nem ismerik, de megítélése szerint
„Az elmúlt tíz esztendőben nagyon sok fiatal kiköltözött, áttelepedett Magyarországra. Rendszerint valamilyen vállalkozásba fognak – ahogyan idehaza is sok désházi teszi –, és rájönnek, hogy könyebb megélni. A gyerekek ott járnak óvodába, iskolába, így a szülők véglegesen letelepednek Magyarországon” – összegzi a létszámbeli fogyás fő okát a désházi polgármester.
A falu bejáratánál elhelyezett tábla
Fotó: Makkay József
Nem vonzóak a helyi fizetések
A nagyarányú, több mint húszszázalékos désházi lakosságfogyás azért is elgondolkoztató, mert a kilencvenes években épp ellenkező tendenciát mutatott a Tövishát elnevezésű szilágysági kistérség legnagyobb magyar faluja. A település arról volt híres, hogy a három- vagy többgyerekes családmodellnek köszönhetően a désházi magyar közösség hosszú évtizedekig létszámban gyarapodott. Tőkés László püspök idején a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben az Áldás, népesség mozgalom megalapítója, Csép Sándor kolozsvári televíziós újságíró a kilencvenes években dokumentumfilmet készített a Szilágyságban vezető désházi gyermekáldásról. A film tanúsága szerint
Mindez azonban már a múlté. Petkes András polgármester szerint a két óvodai csoportot is magába foglaló nyolcosztályos iskola gyereklétszáma 2023-ban alig éri el a 110-et. Egyetlen évfolyamon sem jön össze az önálló osztály fenntartásához szükséges 12 gyerek, így az iskola összevont osztályokkal működik.
,,Az elmúlt évtizedben a községben sok beruházás történt, megváltozott a falvak arculata. Közművesítettünk, sok utcát leaszfaltoztunk, és a bekötő utakat leköveztük. Most kezdjük el a 180 férőhelyes sportcsarnok építését. Élhető, szép falvakká váltak a község települései, azonban a szilágysági kereseti lehetőség a fő szempont, amikor a fiatalok az elköltözés mellett döntenek. Habár Szilágycsehben és Zilahon is sok munkalehetőség áll az emberek rendelkezésére – ugyanakkor sok a helyi építkezési vállalkozó, akik szintén szívesen alkalmaznak munkaerőt –, sok fiatal számára nem vonzóak a bérek” – fogalmazott portálunknak Petkes András.
Drónos felvétellel készített látkép a falu főutcájáról
Fotó: Sándor József Benedek
Az alacsony bérek miatt vándorolnak el a désháziak
Nagy Róbert désházi református lelkipásztor hat éve szolgál a tövisháti faluban. A szépen felújított egyházi ingatlanokról azt mondja, a legtöbbet közmunkában tették rendbe. „Régi désházi hagyomány, hogy a férfiak kalákában segítenek egymás családjának házat építeni. Ez a jó szokás ma is megmaradt a gyülekezetben” – magyarázza a lelkész.
A hagyományos, háromgyerekes désházi családmodell azonban mára megváltozott. A legtöbb, itthon maradó fiatal családnak két gyereke van, a három, vagy több gyerek ritkább jelenség. A lelkipásztor szerint azonban
A többség Magyarországra költözik, de az idegen nyelveket beszélők közül néhányan Németországban próbálnak szerencsét.
A húsz-harminc évvel ezelőtti pozitív népszaporulat megfordult, az utóbbi években fogy a gyülekezet. 2021-ben húsz temetésre 14 keresztelő jutott, tavaly 14 idős embert temetett el a pap és 9 gyereket keresztelt. Az idei esztendő első hat hónapja is rosszul indult: 11 temetést és öt keresztelőt jegyeztek fel az egyházi anyakönyvben.
A negatív születési trenden nehéz változtatni, mert a többi tövisháti magyar közösséghez hasonlóan a désházi gyülekezet is elöregedett. Ami legjobban az évtizedekkel ezelőtt virágzó helyi mezőgazdaságon látszik meg. Egyre több a megdolgozatlan parcella, és egyre kevesebb a számosállat. Az idősebb nemzedék kivonulásával, a fiatalok többsége nem folytatja a gazdálkodást. A szilágycsehi és zilahi munkahelyek ugyanakkor nem biztosítanak olyan fizetést, amit a fiatalok elvárnak. Ilyen körülmények között sokuk számára az egyetlen alternatíva a külföldi munkavállalás marad.
Vannak biztató jelek
Nagy Róbert lelkipásztor szerint a többgyerekes családmodell elsősorban hit kérdése. Jellemzően inkább a hívő emberek vállalnak több gyereket, akik nem csak saját erejükben, hanem az isteni gondviselésben is bíznak. Igaz, a désházi gyülekezet még mindig jól áll az egyházához való ragaszkodásban, hiszen nem csak sokat segítenek a templom háza táján, hanem elkötelezett templomba járók is. Vasárnap délelőtt és délután rendszerint tele istenháza előtt prédikál a pap, ami ma már a Szilágyságban sem szokványos jelenség.
A Krónikának nyilatkozó polgármester és református lelkész egyaránt bizakodó.
Itthon akarnak egzisztenciát teremteni maguknak, amit a lelkipásztor jó jelnek tart. Ez a lassú változás azt mutatja, hogy rájönnek, idegen honban sem könnyű a megélhetés. Petkes András polgármester a község falvaiban történt beruházások alapján úgy gondolja, Désháza egyre jobb életfeltételeket biztosít az itt maradó családok számára, ami várhatóan másokat is hazavonz a szülőföldre.
Családi nap Désházán
Désházán vasárnap tartották a családi napot mintegy háromszáz résztvevővel, ahol mindenki ingyenesen fogyaszthatott bográcsgulyást, a gyerekek pedig a désházi iskola pedagógusainak részvételével különböző foglalkozásokon vettek részt. A vasárnap délutáni zápor ugyan elmosta a más településekről is érkező iskolások focibajnokságát, de a szervezők a program sportrészét átszervezték erre a hétre. A régi hagyományokkal rendelkező családi nap azonban azt mutatta, hogy a kilencvenes évek nagy zserekzsivajához képest ma már fele annyi gyerek sem él és tanul a faluban.
Marosvásárhelynek van egy sajátos lelkülete, tartása és arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért – hangoztatta Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő pénteken Marosvásárhelyen a 12. Vásárhelyi Forgatagon.
A marosvásárhelyi tanács pénteki rendkívüli ülésén belefoglalták a város 2025–2026-os tanévre érvényes iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot. Az új iskola igazgatójává Tamási Zsoltot nevezték ki.
Szeptember 1-jétől átfogó felújítási munkálatok miatt bezárják a nagyközönség előtt a csucsai Goga és Ady-múzeumot, amely várhatóan csak 2028 végén nyitja meg újra kapuit.
Sepsiszentgyörgyön augusztus 28–30. között zajlik az első MindFormers fesztivál, amely a tudomány, a művészet és a közösségi alkotás találkozási pontját kívánja megteremteni.
Háztetőmunkálatokat végző Maros megyei csalókat vett őrizetbe a Fehér megyei rendőrség. A két férfi házról házra járva vélhetően több személyt is becsapott.
Támogatja a Kolozs megyei önkormányzat a Mária-út népszerűsítését, a megyei tanács pénteki ülésén jóváhagyta a partnerségi megállapodást Kolozs megye és a Mária-út Egyesület Kolozs megyei fiókja között.
Aláírta Daniel David oktatási miniszter a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceum állami felekezeti iskolaként való létrehozásáról szóló rendeletet. A miniszteri rendelet kimondja, hogy már a hamarosan kezdődő 2025–2026-os tan&
Mérföldkőhöz érkezik a több mint két éve működő Brassói Nemzetközi Repülőtér, ahol immár az 500 ezredik utas fog landolni szeptember elsején.
Halálos balesetet okozott egy ittasan és eltiltás hatálya alatt vezető férfi péntekre virradóra a Kolozs megyei Felsőkosályon (Rugășești).
Egy ember meghalt, hárman pedig megsérültek egy csütörtök esti balesetben a Maros megyei Maroskecén.
szóljon hozzá!