Désháza központja a református templommal
Fotó: Sándor József Benedek
Családi napot tartottak az elmúlt hétvégén a Szilágy megyei Désházán. Három évtizeddel ezelőtt a legmagasabb népszaporulatáról elhíresült szilágysági magyar közösség napjainkra „fogyatkozó pályára” állt, a nyolcosztályos iskola fenntartása is gondot okoz. A fiatalok elvándorlásának okairól és a megcsappant gyerekvállalási kedvről a község magyar polgármesterével és a désházi református lelkipásztorral beszélgettünk.
2023. augusztus 05., 11:412023. augusztus 05., 11:41
2023. augusztus 05., 12:172023. augusztus 05., 12:17
A 2021-es népszámlálás részlegesen közzétett adatai szerint a magyarok által is lakott szilágysági községek közül a Szilágycseh szomszédságában fekvő Szilágyszeg lakossága mintegy négyszáz lélekkel, azaz 17 százalékkal csökkent. A tíz évvel korábban mért 2402 fős lakosság kétezerre zsugorodott, ami a megye nagy magyar falusi közösségét, a 2011-ben 1262 főt számláló Désházát is jelentősen érinti. A községközponthoz tartozó települések: Désháza, a vegyes – román-magyar – lakosságú Menyő és Szilágyszeg, valamint a román ajkú Nagyszeg és Nyírfalva közül Désháza a legnagyobb település.
Petkes András, Szilágyszeg község RMDSZ-es polgármestere a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy a falvakra lebontott friss népszámlási adatokat még nem ismerik, de megítélése szerint
„Az elmúlt tíz esztendőben nagyon sok fiatal kiköltözött, áttelepedett Magyarországra. Rendszerint valamilyen vállalkozásba fognak – ahogyan idehaza is sok désházi teszi –, és rájönnek, hogy könyebb megélni. A gyerekek ott járnak óvodába, iskolába, így a szülők véglegesen letelepednek Magyarországon” – összegzi a létszámbeli fogyás fő okát a désházi polgármester.
A falu bejáratánál elhelyezett tábla
Fotó: Makkay József
Nem vonzóak a helyi fizetések
A nagyarányú, több mint húszszázalékos désházi lakosságfogyás azért is elgondolkoztató, mert a kilencvenes években épp ellenkező tendenciát mutatott a Tövishát elnevezésű szilágysági kistérség legnagyobb magyar faluja. A település arról volt híres, hogy a három- vagy többgyerekes családmodellnek köszönhetően a désházi magyar közösség hosszú évtizedekig létszámban gyarapodott. Tőkés László püspök idején a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben az Áldás, népesség mozgalom megalapítója, Csép Sándor kolozsvári televíziós újságíró a kilencvenes években dokumentumfilmet készített a Szilágyságban vezető désházi gyermekáldásról. A film tanúsága szerint
Mindez azonban már a múlté. Petkes András polgármester szerint a két óvodai csoportot is magába foglaló nyolcosztályos iskola gyereklétszáma 2023-ban alig éri el a 110-et. Egyetlen évfolyamon sem jön össze az önálló osztály fenntartásához szükséges 12 gyerek, így az iskola összevont osztályokkal működik.
,,Az elmúlt évtizedben a községben sok beruházás történt, megváltozott a falvak arculata. Közművesítettünk, sok utcát leaszfaltoztunk, és a bekötő utakat leköveztük. Most kezdjük el a 180 férőhelyes sportcsarnok építését. Élhető, szép falvakká váltak a község települései, azonban a szilágysági kereseti lehetőség a fő szempont, amikor a fiatalok az elköltözés mellett döntenek. Habár Szilágycsehben és Zilahon is sok munkalehetőség áll az emberek rendelkezésére – ugyanakkor sok a helyi építkezési vállalkozó, akik szintén szívesen alkalmaznak munkaerőt –, sok fiatal számára nem vonzóak a bérek” – fogalmazott portálunknak Petkes András.
Drónos felvétellel készített látkép a falu főutcájáról
Fotó: Sándor József Benedek
Az alacsony bérek miatt vándorolnak el a désháziak
Nagy Róbert désházi református lelkipásztor hat éve szolgál a tövisháti faluban. A szépen felújított egyházi ingatlanokról azt mondja, a legtöbbet közmunkában tették rendbe. „Régi désházi hagyomány, hogy a férfiak kalákában segítenek egymás családjának házat építeni. Ez a jó szokás ma is megmaradt a gyülekezetben” – magyarázza a lelkész.
A hagyományos, háromgyerekes désházi családmodell azonban mára megváltozott. A legtöbb, itthon maradó fiatal családnak két gyereke van, a három, vagy több gyerek ritkább jelenség. A lelkipásztor szerint azonban
A többség Magyarországra költözik, de az idegen nyelveket beszélők közül néhányan Németországban próbálnak szerencsét.
A húsz-harminc évvel ezelőtti pozitív népszaporulat megfordult, az utóbbi években fogy a gyülekezet. 2021-ben húsz temetésre 14 keresztelő jutott, tavaly 14 idős embert temetett el a pap és 9 gyereket keresztelt. Az idei esztendő első hat hónapja is rosszul indult: 11 temetést és öt keresztelőt jegyeztek fel az egyházi anyakönyvben.
A negatív születési trenden nehéz változtatni, mert a többi tövisháti magyar közösséghez hasonlóan a désházi gyülekezet is elöregedett. Ami legjobban az évtizedekkel ezelőtt virágzó helyi mezőgazdaságon látszik meg. Egyre több a megdolgozatlan parcella, és egyre kevesebb a számosállat. Az idősebb nemzedék kivonulásával, a fiatalok többsége nem folytatja a gazdálkodást. A szilágycsehi és zilahi munkahelyek ugyanakkor nem biztosítanak olyan fizetést, amit a fiatalok elvárnak. Ilyen körülmények között sokuk számára az egyetlen alternatíva a külföldi munkavállalás marad.
Vannak biztató jelek
Nagy Róbert lelkipásztor szerint a többgyerekes családmodell elsősorban hit kérdése. Jellemzően inkább a hívő emberek vállalnak több gyereket, akik nem csak saját erejükben, hanem az isteni gondviselésben is bíznak. Igaz, a désházi gyülekezet még mindig jól áll az egyházához való ragaszkodásban, hiszen nem csak sokat segítenek a templom háza táján, hanem elkötelezett templomba járók is. Vasárnap délelőtt és délután rendszerint tele istenháza előtt prédikál a pap, ami ma már a Szilágyságban sem szokványos jelenség.
A Krónikának nyilatkozó polgármester és református lelkész egyaránt bizakodó.
Itthon akarnak egzisztenciát teremteni maguknak, amit a lelkipásztor jó jelnek tart. Ez a lassú változás azt mutatja, hogy rájönnek, idegen honban sem könnyű a megélhetés. Petkes András polgármester a község falvaiban történt beruházások alapján úgy gondolja, Désháza egyre jobb életfeltételeket biztosít az itt maradó családok számára, ami várhatóan másokat is hazavonz a szülőföldre.
Családi nap Désházán
Désházán vasárnap tartották a családi napot mintegy háromszáz résztvevővel, ahol mindenki ingyenesen fogyaszthatott bográcsgulyást, a gyerekek pedig a désházi iskola pedagógusainak részvételével különböző foglalkozásokon vettek részt. A vasárnap délutáni zápor ugyan elmosta a más településekről is érkező iskolások focibajnokságát, de a szervezők a program sportrészét átszervezték erre a hétre. A régi hagyományokkal rendelkező családi nap azonban azt mutatta, hogy a kilencvenes évek nagy zserekzsivajához képest ma már fele annyi gyerek sem él és tanul a faluban.
A Kolozs megyei Nyárszó faluban szervezik a 11. Kalotaszegi Vándor Néptánctábort, amely július 7-én kezdődött és péntekig tart.
Bár nem derült ki, hol oktató pedagógusok javították a Kolozs megyei magyar diákok román nyelvből írt érettségi dolgozatát, Kolozsvár központi magyar iskolái közül kettőben is jobb eredmények születtek a megmérettetésen románból idén, mint tavaly.
Úgy tűnik, egyelőre nem kerül pont a verespataki aranybányaprojekt körüli huzavona végére, miután a kanadai Gabriel Resources megfellebbezte az ügyben született, számára kedvezőtlen ítéletet.
Ammóniamérgezés gyanújával került kórházba négy, egy tetőszerkezeten dolgozó munkás a marosvásárhelyi Azomureş vegyipari kombinátnál.
Négy gyermek megsérült kedden egy Hunyad megyei vidámparkban, miután elszakadt egy tiroli csúszópálya drótkötele.
Új programokat is kínál a 11. Vásárhelyi Forgatag, melyet augusztus 29. és szeptember 1. között tartanak Marosvásárhelyen – közölték keddi sajtótájékoztatójukon a szervezők.
Kánikulára és kellemetlen hőérzetre figyelmeztető újabb riasztásokat bocsátott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat Románia teljes területére.
A kolozsvári önkormányzat átvenné a kivitelezőktől a 2020 óta felújítás alatt álló Farkas és az Egyetem utcát. A mintegy másfél éves késésében levő munkálatok végére úgy kerülne pont, hogy az utca keleti felében kőburkolatra cserélnék a salakos részt.
Újabb fejlesztések valósulhatnak meg Nagykárolyban és Désen az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökségen keresztül érkező európai uniós pénzekből.
Az elmúlt nap során húsz személyt mentettek meg a Salvamont csapatai – közölte hétfőn az intézmény a Facebookon.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)