Míg régebben például Arany János Mátyás anyja című balladáját vagy József Attila Altató című versét az iskolában ismerhették meg a gyerekek, addig manapság jobbára kortárs művek szerepelnek az anyagban
Fotó: Páva Adorján
A romániai magyar elemisták számára összeállított anyanyelvi kommunikáció tankönyvekben jelenleg jóval kevesebb klasszikus irodalmi mű szerepel, mint korábban. Emiatt a gyerekek nem ismerkedhetnek meg annyi klasszikus irodalommal, mint amennyire ebben a fogékony életkorban szükségük lenne lelki, szellemi fejlődésükhöz. Ráadásul ha elemiben nem ismernek meg alapvetően fontos klasszikus verseket, szövegeket, később már késő lesz, hiszen a figyelmük nem errefelé fog terelődni. Minderről Rusz Csilla nagyváradi tanítónő, drámapedagógus és Sárosi Melinda, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanítónője, tankönyvszerző nyilatkozott a Krónikának.
2025. március 21., 19:242025. március 21., 19:24
2025. március 21., 20:402025. március 21., 20:40
Sok vitát vált ki az utóbbi időszakban, hogy mennyire fogyaszthatóak, befogadhatóak a mai gyerek számára a klasszikusnak számító, akár régebbi nyelvezetet használó irodalmi művek. Akadnak pedagógusok, akik hiányolják egy-egy Petőfi- vagy Arany vers szerepeltetését a romániai magyar elemisták számára összeállított tankönyvekből:
Sok pedagógus meglátása az, hogy kiegyensúlyozott mértékben kellene jelen lennie a tananyagban a kortárs és klasszikus irodalomnak. A témában Rusz Csilla nagyváradi tanítónő, drámapedagógus és Sárosi Melinda, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanítónője, tankönyvszerző véleményét kértük ki.
Rusz Csilla nagyváradi tanítónő, drámapedagógus: „ha a klasszikus irodalom és a vers iránti érdeklődés nem alakul ki elemiben, a továbbiakban már késő lesz”
Fotó: Magyar Drámapedagógiai Társaság
Rusz Csilla nagyváradi tanítónő, drámapedagógus március 15., a nemzeti ünnep apropóján a közösségi oldalon, hogy jobbára hiányoznak a romániai magyar elemisták számára összeállított tananyagból a magyar irodalom klasszikusai: ily módon a gyerekek alig ismerkedhetnek meg ebben a fogékony életkorban Petőfi, Arany, vagy József Attila verseivel sem, hacsak a tanítók önszántukból, saját kezdeményezésükre nem mutatják meg a klasszikus alkotásokat a kisdiákoknak. Rusz Csillától azt kérdeztük, hogy több évtizedes tanítói tapasztalatából kiindulva, drámapedagógiával foglalkozó szakemberként miként látja: mik lehetnek ennek a hiányosságnak a legnagyobb hátulütői a gyerekek szellemi, lelki, műveltségbeli fejlődésére nézve.
A klasszikus irodalom nagy része a magyar kulturális örökség fontos része. Ha a gyerekek nem ismerkednek meg ezekkel a művekkel, kevésbé lesznek tisztában a saját kulturális gyökereikkel – ez a kulturális tudatosság, amit kiskorban csepegtethetnénk a gyermekeinkbe, jól választott irodalommal” – fejtette ki Rusz Csilla.
Sok vitát vált ki az utóbbi időszakban, hogy mennyire fogyaszthatóak, befogadhatóak a mai gyerek számára a klasszikusnak számító, akár régebbi nyelvezetet használó irodalmi művek
Fotó: Páva Adorján
Mint mondta, a klasszikus versek és prózai művek gazdag nyelvezetet használnak, ami segíthet a gyerekek nyelvi készségeinek fejlesztésében, bővítik a szókincset és a nyelvi kifejezőkészséget. „A minap a harmadikosokkal Az István öcsémhez verset elemeztük, s mivel az élőbeszéd természetességével hat, ők magyarázták meg nekem »..ha elszólítná tőlünk őt az ég« kifejezés jelentését. A klasszikus irodalom nagyjainak művei, mint amilyen Petőfi vagy József Attila, gyakran mély érzelmi és erkölcsi dilemmákat tárgyalnak, ez segíthet a gyerekeknek az érzelmi intelligenciájuk és erkölcsi értékrendjük fejlesztésében. A klasszikusok olvasása ugyanakkor serkenti a gyerekek kreatív gondolkodását, képzelőerejüket, és segít abban, hogy saját tapasztalataikat is mélyebben értelmezzék.
Szólt arról is, hogy mi lenne a pozitív hozadéka annak, ha a gyerekek ezekben a fejlődésük számára kulcsfontosságú években megismerkedhetnének nemcsak kortárs, de klasszikusnak számító irodalommal is.
Sárosi Melinda szatmárnémeti tanítónő, tankönyvszerző: „míg a kortárs művek nyelvezete, tematikája közelebb áll a mai gyerekek világlátásához, addig a klasszikusok abban segítik a pedagógust, hogy a maradandó emberi értékeket tolmácsolhassa a gyerekeknek”
Fotó: Sárosi Melinda/Facebook
„Számos pozitív hozadéka lenne. Egyszerűen halljon klasszikus sorokat, halljon neveket a klasszikusok közül. A jól válogatott irodalmi műfajok segíthetik a gyerekeket abban, hogy mélyebben megértsék és értékeljék saját kulturális örökségüket. Az irodalmi művek különböző karaktereken és helyzeteken keresztül segítenek a az empátia fejlesztésében és abban, hogy jobban megértsék mások érzéseit és motivációit. Serkenti a gyerekek kritikai gondolkodását, mivel ezek a művek gyakran bonyolult és nehéz témákat és kérdéseket vetnek fel – ilyen mondjuk József Attila Mama című verse” – mutatott rá Rusz Csilla. Kifejtette,
„Hogyan állítsam párhuzamba Lackfi János Apám kakasát, ha az Anyám tyúkját nem ismeri a gyerek? A klasszikus szövegek átírása, a hagyomány átértelmezése nagyon tetszetős a kortársaktól, de ahhoz ismerni kellene az eredetit, a »régit«, másképpen nem úgy fog hatni az új sem, ahogy azokra, akik álmukból felkeltve is tudják az eredeti szövegét” – mutatott rá Rusz Csilla.
Azt is megkérdeztük a pedagógustól, hogy az elemista korosztály számára miért lehet visszahozhatatlan ez a korszak abból a szempontból, hogy ha ekkor nem kerülnek kapcsolatba a gyerekek a magyar irodalom klasszikusaival, később talán már késő lesz. „Az elemi iskolai évek nagyon fontos időszakot jelentenek a gyermekek fejlődésében. Ha ebben az időszakban nem találkoznak a klasszikusokkal, a vers műfajával, az visszafordíthatatlan lehet.
Úgy fogalmazott, a versek, a klasszikus irodalom olvasása hozzájárul a gyerekek kreatív gondolkodásához és érzelmi intelligenciájuk fejlődéséhez. Ha ezek az élmények kimaradnak, nehezebben találhatják meg saját kifejezőformáikat. A kisiskolás gyerekek viszonya a vershez nagyon sokféle lehet és több tényezőtől függ. „Általánosságban elmondható – lassan 40 éve tanítok –, hogy a vers mint műfaj a gyerekek számára különleges módon varázslatos és szórakoztató világ. Játékosság, rím, ritmus – ez nagyon vonzó számukra. A játékosság segíthet abban,
– mindez fejleszti a kreativitást és a problémamegoldó képességet” – mondta Rusz Csilla. Hozzátette, a költészet élményei segíthetnek a gyerekeknek abban, hogy kifejezzék érzéseiket, sőt, hogy megértsék mások érzéseit is.
A digitális eszközök használata, például a telefonos játékok eredményeképpen boldogsághormon termelődik az agyban, ezt az ingerküszöböt pedig nem éri el a tanulás, ami így nem okoz örömöt
Fotó: Freepik.com
Nem óvodás korban kell szavaltatni a Nemzeti dalt
„Nem óvodás korban kell szavaltatni a Nemzeti dalt, de az óvó néni altathat József Attila Altatójával! Egyszer makettként kiraktuk József Attila Altatóját, szakaszonként, fakockákból és textilből. Elfogyott minden tárgy a vers végére, s mikor azt ismételgettem, hogy »Látod, elalszik anyuka / Aludj el szépen, kis Balázs«!
Azt is megfogalmazta, hogy a klasszikus szerzők, mint Petőfi Sándor, Arany János és József Attila, nem csupán irodalmi értékük miatt fontosak, hanem azért is, mert különleges módon járulnak hozzá a gyerekek érzelmi, nyelvi és gondolkodásbeli fejlődéséhez. „Hiszen olyan alapvető emberi érzéseket és értékeket közvetítenek, mint a barátság, hűség, igazságosság, szeretet, anyai szeretet vagy akár a szabadságvágy. Egy Petőfi vers megtaníthatja a gyermeket a bátorság és a hazaszeretet jelentőségére, míg József Attila sorai segíthetnek a mélyebb érzések megértésében. A költői képek, metaforák és ritmusok megragadják a gyermek képzeletét, inspirálják őt, és segítik az absztrakt gondolkodás kialakulását” – fejtette ki Rusz Csilla. .
Sárosi Melinda szatmárnémeti tanítónő 34 éve végzi a pedagógusi munkát, ő az elsősöknek szóló egyik anyanyelvi kommunikáció tankönyv egyik szerzője. Megkeresésünkre azt mondta, meglátása szerint egészséges egyensúly kellene a klasszikus és a kortárs irodalmi művek bemutatásában, tanításában.
család, családszeretet, szabadságvágy, stb. Ugyanakkor a nemzeti öntudat erősítését fel kell vállalnia az iskolának, talán egyre inkább, hiszen a mostani fiatal szülők már egyre kevésbé fektetnek erre hangsúlyt – legalábbis Szatmáron ez tapasztalható” – mondta el Sárosi Melinda. Hozzátette, egyáltalán nem arról van szó, hogy ki kellene szorítani a kortársakat a tankönyvekből, de a klasszikusoknak is meg kellene jelenniük benne, hiszen számos olyan mű van, ami illeszkedik az elemis korosztály horizontjához: ilyen a Mátyás anyja, az Anyám tyúkja, a Füstbe ment terv, az Altató. „Tapasztalatom szerint a kortárs versek nehezebben taníthatóak meg, mint a klasszikusabbnak számító versek – utóbbiaknak a zeneisége, ritmusa vonzó, memorizálhatóak. Weöres Sándor versei, Petőfi, József Attila sokkal könnyebben megtanítható az elemistáknak” – mondta Sárosi Melinda.
A romániai magyar elemisták számára összeállított tankönyvekben kevés a klasszikus irodalom, több a kortárs szöveg
Fotó: Páva Adorján
„Mivel nem a tankönyv a kötelező, hanem a tanterv, a pedagógusnak abszolút megvan a szabadsága arra, hogy bármilyen irodalmi művet megismertessen a gyerekekkel. Nagyon jó ez a szabadság, mert így mindenféle pedagógiai és nevelési célt elérhetünk, hiszen a szöveg csak eszköz arra, hogy valamit elmondjunk, valamit megtanítsunk” – mondta el Sárosi Melinda. Hozzátette, ő maga rendszeresen mutat be klasszikusabb szövegeket a tanítványainak: például Weöres Sándortól a Buba énekét, József Attilától az Altatót, de Móra Ferenc Kincskereső kisködmönjét is.
Azt is elmondta, hogy az első osztály számára összeállított magyar anyanyelvi kommunikáció tankönyvnek a szerzője, szerzőtársa Kallós Enikő volt. Mint magyarázta, a tankönyv szerkezetét úgy képzelték el, hogy egy-egy betű bemutatásakor egy-egy kis verset, versrészletet, találós kérdést vagy nyelvtörőt keresnek, ami tematikában illeszkedik az adott betűhöz. Például szerepel a tankönyvben a klasszikusok közül Móricz Zsigmond Iciri-piciri című verse, de Kányádi, Zelk Zoltán-versek is, Petőfinek A nap című rövid költeménye. A tankönyvek anyaga egyébként az oktatási minisztérium honlapján böngészhető.
„Egyfelől az is igaz, hogy a klasszikus irodalom nehezebben befogadható a mai gyerek számára, ugyanakkor az is, hogy nem lehet és nem is kéne teljesen kigyomlálni a tananyagból sem azt, ami klasszikus. Jó lenne, ha elemiben több klasszikust ismerne meg a gyerek, hiszen később már kevesebb esély van erre, az érdeklődési köre másfelé irányul, és már késő lesz” – emelte ki Sárosi Melinda. Megkérdeztük tőle azt is, hogy mivel több mint 30 évnyi pedagógusi tapasztalattal rendelkezik,
Hiszen sok szó esik arról, hogy a mai gyerekeket az információ nem úgy éri el, mint régebben, és az információ közel sem annyira szövegközpontú, hanem inkább képközpontú. „Sokkal gyorsabban tudják befogadni a mai gyerekek a vizuális információkat. Amiben a leggyökeresebb különbséget látom, az a figyelem milyensége: a digitális eszközök használata nagyon negatívan hat a figyelemre és a koncentrációra. Például sokkal rövidebb szövegeket tudunk csak megtanulni, vagy elolvasni, és meg kell támogatni mindig vizuálisan is azt, amit olvasunk, tanulunk. Ugyanakkor a mai elemisták sokkal tájékozottabbak, mint a korábbiak, hiszen ugye már nem a tanító az ismeretek egyedüli forrása: sokszor kiegészítenek engem, akár tudományokról, akár történelmi témáról, vagy az állatvilágról legyen szó” – fejtette ki a pedagógus.
„A digitális eszközök használata, például a telefonos játékok eredményeképpen boldogsághormon termelődik az agyban, ezt az ingerküszöböt pedig nem éri el a tanulás, ami így nem okoz örömöt. A gyerekek motivációja nagyon-nagyon lecsökkent, nincs kedvük tanulni, leckét írni, nagyon hamar tevékenységet akarnak váltani, a kitartás, a koncentráció, a figyelem háttérbe szorul náluk” – ecsetelte Sárosi Melinda. Azt is elmondta,
„Meglátásom szerint át kell gondolni az egész módszertant, merthogy alkalmazkodni kell a a világ változásaihoz” – szögezte le Sárosi Melinda.
Sokkal gyorsabban tudják befogadni a mai gyerekek a vizuális információkat, mint a korábbi generációk. A mozgókép egyeduralma negatívan hat a figyelemre és a koncentrációra
Fotó: Pixabay
Rusz Csillától is megkérdeztük, hogy tapasztalata szerint milyen a jelenlegi kisiskolások és vers viszonya. „Hinni szeretném, hogy ez a viszony jó úton halad.
Nagyon lényeges lenne az is, hogy hogyan kellene verset mondani. Ez még egy érzékeny téma, amit érintenék” – fejtette ki Rusz Csilla. Megemlítette, hogy fontos lenne megfontolni azt, amit Nyáry Krisztián író és irodalomtörténész fogalmazott meg: húsz tudományos ténnyel támasztotta alá, hogy a gyerekeknek igenis érdemes verset olvasni. „A klasszikusok versei a nyelv varázsát jelentik, a szavak nemcsak jelentéssel bírnak, hanem ritmussal, zenével, érzelemmel is. Egyfajta sűrített világ, ahol egyetlen sor is képes megérinteni, gondolkodásra késztetni vagy éppen vigaszt nyújtani. A jó gyerekvers egyszerre lehet játék és mélység, lázadás és béke, titok és vallomás. Olyan, mint egy ablak önmagunkra és a világra – néha tisztán látunk rajta, néha torzan tükröz vissza, de mindig érdemes belenézni” – fogalmazott Rusz Csilla.
Egy kortárs mű tartalmát kellett leírniuk a magyar tagozaton tanuló nyolcadikosoknak a próbavizsgán román nyelv és irodalomból. Székelyföldön több mint ötezer magyar diák tesztelte le tudását és a vizsgahelyzetet hétfőn.
Mintegy 260 ezer lej értékű csempészcigarettát és a járművet is lefoglalta a rendőrség egy Szatmár megyei rutinellenőrzés során. A zárjegy nélküli cigarettát szállító sofőrt őrizetbe vették.
Nyílnak már a különleges tavaszi virágok a kolozsvári botanikus kertben: többek közt a tavaszi tőzike és a kárpáti sáfrány.
Előrelépés történt az aranyosgyéresi légi támaszpont fejlesztésének ügyében: több cég jelentkezett a román védelmi minisztérium által kiírt, csaknem félmilliárd lejes költségvetéssel bíró korszerűsítési licitre.
Kétszázezer euró értékű dizájnerdrogot foglaltak le a Szatmár megyei rendőr-főkapitányság munkatársai egy szatmárnémeti kábítószerdíler kocsijában.
Jogerős börtönbüntetésének letöltése elől Magyarországra akart menekülni egy zágoni férfi, akit egy rutinellenőrzésen a román–magyar határ közelében vettek őrizetbe a rendőrök.
Végső búcsút vettek a szatmárnémeti színházban a tavaly novemberben elhunyt Paulovics László képzőművésztől, a város díszpolgárától, a Harag György Társulat örökös tagjától.
Emberkereskedelem miatt került előzetes letartóztatásba egy kolozsvári élelmiszerbolt két tulajdonosa, miután kényszerrel vettek rá két személyt, hogy nekik dolgozzanak.
A 2025-ös próbaérettségit a tanév 4. oktatási moduljában szervezik, március 24-től kezdődően.
Csaknem 30 kilométernyi új autópálya-szakaszt adhatnának át idén az észak-erdélyi sztrádán, ha megfelelően mozgósítanak az építők és a hatóságok.
A Kovászna megyei törvényszék csütörtökön 30 napos előzetes letartóztatásba helyezte annak a hét hónapos csecsemőnek az anyját, akit a nő élettársa halálra vert; a férfi esetében 30 nappal meghosszabbították a vizsgálati fogságot.
szóljon hozzá!