A drámapedagógia módszere segíti a gyerekeket abban, hogy nyitottan közeledjenek majd nézőként, befogadóként a színházi világhoz
Fotó: Magyar Drámapedagógiai Társaság
A színház eszközeit használó reformmódszernek, a drámapedagógiának számos pozitív hozadéka van a gyermek lelkére, fejlődésére, tanulására, személyiségfejlődésére – jelentette ki a Krónikának Rusz Csilla nagyváradi pedagógus, aki több mint negyedszázada foglalkozik drámapedagógiával. Annak apropóján kerestük meg a szakembert, hogy április 26. és 28. között országos drámapedagógiai találkozót szerveznek Csíkszeredában.
2024. április 03., 18:442024. április 03., 18:44
Rusz Csilla nagyváradi drámapedagógus évtizedek óta foglalkozik a színház eszközeit alkalmazó módszerrel, amely elmondása szerint többet, mást kínál a fejlődő gyermeklélek számára, mint a főleg teljesítményközpontúságon, a lexikális tudás elsajátításán alapuló romániai oktatás. A szakember drámapedagógiai és gyermekszínjátszói munkája elismeréseként 2021-ben megkapta a Gyémántokleveles Gyermekszínjátszó-rendezői elismerést a Magyar Drámapedagógiai Társaságtól. Gyakorlati szinten is mélyrehatóan ismeri a reformpedagógiai, művészetpedagógiai módszert, amellyel élményközpontúvá tehető a tanítás.
Rusz Csillát arról kérdeztük, hogy tapasztalatából kiindulva miért tartja fontosnak a 21. századi oktatásban, a romániai iskolarendszerben ennek a fajta pedagógiának az alkalmazását.
A Kacor király című előadás 2023-ban került színpadra
Fotó: Magyar Drámapedagógiai Társaság
„A digitális eszközök rohamos terjedése, az ezektől való függőség kiszorítja a tenni, cselekedni, alkotni akarást. A drámapedagógia az egész személyiséget szólítja meg, a teljes embert óhajtja bevonni valami teremtő folyamatba” – fogalmazott Rusz Csilla. Hozzátette, már a módszer kipróbálásának első alkalmaikor – huszonöt évvel ezelőtt – megérezte, hogy a drámapedagógia mérhetetlenül többet, mást kínál, mint a legfőképpen lexikális reprodukcióra berendezkedett romániai iskolai oktatás. „A diák aktív jelentésadó személyiség – mondja Jonothan Neelands, a módszerről szóló egyik alapkönyv írója. Hát csak a hagyományos tanulási kereteket szétfeszítő dimenzióban történhet meg a legfontosabb, hogy teljes személyiséget fejlesszünk, lelket, testet, szellemet. Most nagyobb szükségét érzem e módszer alkalmazásának, mint több évtizeddel ezelőtt, mert a társas emberi, érzelmi kapcsolatok ,,kihalnak”, ,,meghalnak” – mutatott rá Rusz Csilla.
A drámapedagógia gyökerei a színművészetben, pedagógiában és pszichológiában egyaránt fellelhetők
Fotó: Magyar Drámapedagógiai Társaság
Mint fogalmazott, pozitív hozadékai a drámának vannak, amelyek nem mérhetők felmérőkkel, de mérhetőek megfigyeléssel.
A drámafoglalkozás nem önmutogató drámai forma; a játszó személyek emberi tapasztalatokat idéznek fel, képzelnek el: tiszta kommunikációt, empátiát, viselkedési és játékbátorságot fejleszt, ugyanakkor az elfogulatlan, tabuk nélküli vizsgálódás gyakorlatát igényli” – emelte ki a szakember. Mint mondta, a módszer a megismerés örömétől a kifejezés, az élménymegosztás öröméig juttatja el a drámajátékokban résztvevőket, játékokkal segíti a valóság átélését, az emlékek megőrzését, a figyelem fejlesztését, az alkotás szabadságával való megismerkedést s ezen keresztül a csoport és az egyén fejlődését. „A dráma őszinte műfaj, őszinte és erőteljes. Érzelmekkel van tele, és nincs benne rossz válasz” – mutatott rá Rusz Csilla.
Rusz Csilla: „a drámapedagógiában nincs kiégés, mert nincs az unalomig visszatérő ismétlődés, ehelyett öröm van, örömjáték”
Fotó: Magyar Drámapedagógiai Társaság
A szakembertől azt is megkérdeztük, hogy milyen korosztályok számára javasolja a módszer alkalmazását, úgy válaszolt: 3 évesektől 99 évesekig. Rögtön hozzátette: még nem találkozott olyan gyerekkel, aki nem örül a játéknak.
Felhívta a figyelmet, hogy nem mindenki kezében működik a drámapedagógia, hiszen alkati, lelki, emberi és szakmai egymásra találás szükséges ahhoz, hogy ez a módszer a pedagógus kezében jól működjön.
Április 26. és 28. között Csíkszeredában szervezi meg az Országos Drámapedagógiai Napokat a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Nagyváradi Drámaműhely az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával és a Partiumi Keresztény Egyetem Humántudományi Tanszékével együtt. A rendezvényen plenáris előadásokon és műhelymunkákon lehet részt venni. Ennek kapcsán arról kérdeztük Rusz Csillát, honnan érkeznek szakemberek az eseményre, valamint hogy az ilyen és ehhez hasonló találkozóknak mik a legfontosabb hozadékai a drámapedagógiával foglalkozó szakemberek további munkájára nézve.
Fotó: Magyar Drámapedagógiai Társaság
Rusz Csilla felsorolta a Magyarországról érkező szakembereket: Kunné Darók Anikó, Achs Károly, Egervári György, valamint a hazaiakat: rajta kívül jelen lesz Prezsmer Boglárka, Bordás Andrea és Radu Apostol.
A szakmai fejlődésen, újabb és újabb információkhoz jutáson túl 25 éve célunk az is, hogy tanfolyamainkon energiával, lendülettel, lelkesedéssel és humorral töltődjenek fel a pedagógusok” – húzta alá a szakember. Kifejtette, a drámapedagógiában először a gyakorlatokkal ismerkedik meg a részvevő, a megtapasztalás után következik az elméleti anyag átadása – emiatt is izgalmas a módszer. „Nem elég az agyat táplálni, az érzelmekre kell hatni a felnőttképzésben és az iskolában egyaránt. A program célja olyan továbbképzési lehetőséget teremteni a résztvevők számára, ahol gyakorlati tudásra tesznek szert, szakmailag fejlődnek, és megtanulják, hogy az élményszintű tanítás miként teheti emberségesebbé, gyermekközelibbé a teljesítményorientált oktatást” – magyarázta a szakember.
Április 26. és 28. között tartják Csíkszeredában az Országos Drámapedagógiai Napokat
Fotó: RMPSZ
Rusz Csillát arról is kérdeztük, hogy mennyire elterjedt a romániai magyar oktatásban a drámapedagógia használata. „Erről még nem készültek felmérések. De hiszem, hogy már a tanárképzés programjában is benne van – ha opcionális, választható tantárgyként is – a dráma. 25 éve terjesztjük, évközi képzéseket tartunk. Minden tanárnak tisztában kell lennie saját szaktudásával és képességeivel: érzi-e a saját kompetenciáját, képességeit, az osztályban betöltött szerepét elég erősnek tartja-e ahhoz, hogy a dráma-hozta »csodás« helyzeteket kezelni tudja, mert nemcsak szaktudása, hanem a megélt hite is próbára kerülhet egy-egy drámai szituációban” – magyarázta a szakember. Kifejtette, véleménye szerint a drámának az oktatásba történő bevonása elsősorban nem módszertan, hanem szemléletmód kérdése.
Az alkotás szabadságával ismerkednek meg a gyerekek a drámapedagógiának köszönhetően
Fotó: Magyar Drámapedagógiai Társaság
„Általános iskolás gyerekeknek a humántudományok mindegyike könnyebben tanítható ilyen jellegű tevékenységen keresztül, mint a szokásos frontális és verbális módszerekkel. Meg kell tanulnunk a gyermekeink fülével hallani a megtanítandó történetet, az ő szemükkel és szívükkel látni az eseményeket, s felfedezni azokat a játékos elemeket, amelyekkel az üzenet számukra könnyebben továbbadható” – emelte ki Rusz Csilla. Úgy fogalmazott,
Rusz Csillát arról is megkérdeztük, hogy a módszer segíti-e, és ha igen, miként segíti a gyerekeket abban, hogy nyitottan közeledjenek majd nézőként, befogadóként a színházi világhoz. „A drámapedagógia művészetpedagógiai és reformpedagógiai irányzat, amely a dráma és a színház eszközeit sajátos módon használja a nevelésben. Dramatikus játékokkal segíti a valóság átélését, a személyiség fejlődését, társadalmi problémák végiggondolását és megértését, az alkotás szabadságával való megismerkedést, s ezen keresztül a csoport és az egyén fejlődését. Ennek megfelelően gyökerei a színművészetben, pedagógiában és pszichológiában egyaránt fellelhetők” – fejtette ki Rusz Csilla.
Fotó: Magyar Drámapedagógiai Társaság
Mint magyarázta, munkája során azért választotta a drámát, mert benne találta meg az alkotás lehetőségét. „Hosszú időbe telt, amíg megtanultam, hogyan lehet közösen, a gyerekekkel együtt eljutni a drámapedagógiától a gyermekszínjátszásig. Ha a pedagógiát a »színház« köré lehet szervezni, akkor a mindennapi munkának célja van. Amikor az elkészült mű önállóvá válik, amikor már nem tudsz belenyúlni, amikor saját magától, illetőleg a gyerekeknek köszönhetően »éli saját életét«, akkor hátradőlsz, és nézel valamit, amit együtt teremtettetek meg. Ennél nagyszerűbb érzést nem ismerek, ezért érdemes egy tízperces előadásra legalább százhúsz munkaórát szánni” – ecsetelte a szakember. Rámutatott, emiatt nincs kiégés, mert nincs az unalomig visszatérő ismétlődés, ehelyett öröm van, örömjáték. Ha egy gyermek megérzi a színpad izgalmát, a fény hatását, megismeri a színpadi fegyelmet, egymásra figyelést, az sajátjává lesz, érti a színház szimbolikus világát nyitott, befogadó lesz a színházra.
„Friss élményem ide kívánkozik. Közösen megnézünk a gyerekekkel egy bábszínházi előadást. Utána megbeszélés, rajz következett.
Hiszen neked kell kitalálnod, megvalósítanod, és a gyereket is neked kell olyanná nevelni, aki így meg tudja fogalmazni a lényeget” – fogalmazott Rusz Csilla.
A Csúfolódó című előadás, 2023.
Fotó: Magyar Drámapedagógiai Társaság
Az Országos Drámapedagógiai Napokról bővebben az rmpsz.ro honlapon találhatnak információkat az érdeklődők.
Rusz Csilla 1967. december 14-én született Gyergyószentmiklóson. 1986-ban végezte el a Székelyudvarhelyi Pedagógiai Líceumot. Egymást követően tette le a véglegesítő vizsgát, majd szerezte meg a II. és I. tanári fokozatot. 1995-ben elvégezte a Bukaresti Waldorf Intézet egy- éves nappali, alternatív képzését. 1996-tól kezdve 2001-ig a Magyar Drámapedagógiai Társaság által szervezett képzések, mesterképzések hallgatója, később állandóan felkért előadója. 2003-ban, befejezve a Bukaresti Romarketing továbbképzést, drámapedagógia-képzővé vált. 2013–2016 között elvégezte a Nagyváradi Egyetemen az óvó- és tanítóképzői szakot. Tanítói tevékenységét 1986-ban a csíkszeredai 11-es Számú Általános Iskolában kezdte.
1996-ban megalapította a Tanítók Klubját, mely a későbbi Nagyváradi Drámaműhellyé alakult. Azóta is évente számtalan különböző képzés, konferencia, műhelybeszélgetés szervezője, előadója. 1998-tól a Nagyváradi Országos Drámanapok elindítója, főszervezője, szakmai vezetője, önkéntes pedagógustársaival együtt. Kutatási területe a drámapedagógia. Pedagógiai gyakorlatot vezet 20 éve a Partiumi Egyetem tanítóképző kara hallgatóinak. A Bihar Megyei Tanfelügyelőség módszertanosa, pedagógiai körfelelős.
A Hammas Gyurka című előadás, 2015.
Fotó: Magyar Drámapedagógiai Társaság
Tanítványai dobogós helyen szerepelnek mind matematikai, anyanyelvi, mind előadóművészeti versenyeken. Az RMPSZ Bihar megyei elnökségének és a Magyar Drámapedagógiai Társaságnak a tagja. 2007-ben Gheorghe Lazăr-díjat kapott, 2015-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkársága által felajánlott különdíjjal tüntették ki a határon túli magyar nyelvű gyermekszínjátszásért és a drámapedagógia terjesztéséért.
J. Kovács Judit magyarországi drámapedagógus, a Kerekítő mondókás könyvcsalád megálmodója és Zágoni Balázs kolozsvári író, egyetemi oktató vehette át hétfőn este a budapesti 6SZÍN Teátrumban az idei Janikovszky-díjat.
Magyarországon egy generáció felnőtt rajta, nálunk még elég ismeretlen terület a színházi nevelés. A Mondják meg Zsófikának című előadással ezzel próbálkozik az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház két fiatal teatrológus hallgató segítségével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Augusztus 27–31. között rendezik meg a 12. Vásárhelyi Forgatagot Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik, valamint Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a világhírű matematikus előtt is tisztelegnek.
A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.
Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.
Új parkolási díjakat vezettek be a kolozsvári repülőtér melletti Park & Ride parkoló hatékonyabb kihasználtságáért – közölte Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!