Drasztikusan drágulnak az orvosságok: sok betegnek egy doboz helyett csak néhány tablettára futja

A megemelkedett gyártási, szállítási és forgalmazási költségek miatt korábban nem tapasztalt mértékben megdrágultak a recept nélkül megvásárolható gyógyszerek. A Krónikának nyilatkozó gyógyszerész szerint az árrobbanás odavezetett, hogy sokan a nem támogatott receptről nem vásárolnak meg minden orvosságot, vagy a korábbi egy doboz helyett már csak néhány tablettát kérnek, feltéve, ha megbontja a patika a csomagolást.

Az érintett szakemberek szerint a drágulás miatt csökkenhet ugyan a gyógyszerfogyasztás, de semmiképpen nem az a módja az indokolatlan gyógyszerfogyasztás visszaszorításának, hogy olyan magasra emelkednek az árak, hogy azok se tudják megvásárolni az orvosságot, akiknek valóban nagy szükségük lenne rá.

A gyógyszerárak március óta emelkedtek meg, a különböző termékek esetében változó az emelkedés mértéke.

A gyulladáscsökkentő Brufen 157 százalékkal drágult, a korábbi 7 lej helyett 18 lejbe kerül egy csomaggal. A Bixtonim orrspray 89 százalékkal drágult, 10 lejről 18 lejre, a Fasconal fájdalomcsillapító 44 százalékkal, 9 lejről 13 lejre, a NoSpa görcsoldó 23 százalékkal: 17 lejről 21 lejre.

Elemzők szerint a gond az, hogy további áremelkedésre lehet számítani. Míg korábban évente egyszer nőttek az árak, ez most több hullámban fog megtörténni. A gyártók arra hivatkoznak, hogy nemcsak az energiahordozók, az üzemanyag drágult, hanem az alapanyagok is, például a fólia, a csomagoláshoz használt műanyag ára egy év alatt megkétszereződött.

A betegeknek nincs más választásuk, ha nem engedhetik meg maguknak a nagyobb kiadást, mert a bevételük nem nőtt, keresik az olcsóbb változatát ugyanannak az orvosságnak, vagy kevesebbet vesznek belőle. A legnagyobb veszély, ha a krónikus betegek nem váltják ki a gyógyszereiket, mert nem tudják megfizetni a támogatott recept esetén az önrészt.

Március elsejétől az egészségügyi minisztérium megváltoztatta a vényköteles, támogatott gyógyszerek szabályozott árát, van, amelyik kisebb lett, de a legtöbb esetben megemelkedett az ár – idézte fel Szabó Péter, a Kovászna megyei gyógyszerészkamara elnöke. Ugyanakkor változtak a listák is, hogy melyik gyógyszert milyen mértékben támogatja az egészségbiztosító pénztár. Így egyénileg változik, hogy többet, ugyanannyit, vagy kevesebbet kell fizeti egy támogatott recept kiváltásakor önrészként, részletezte lapunknak a gyógyszerész.

Hozzátette, erre a lépésre szükség volt, mert évekig olyan alacsonyan tartotta a minisztérium az árakat, hogy a gyártóknak nem minden esetben érte meg Romániában forgalmazni egy-egy terméket.

A nem vényköteles gyógyszerek árát már nem az állam határozza meg, ezek viszont az elmúlt két hónapban drasztikusan megemelkedtek, sok esetben elérték a nyugat-európai szintet.

Szabó Péter példaként a Nurofent említette, ami jelenleg Romániában ugyanannyiba kerül, vagy éppen picit többe, mint Németországban, holott a lakosság vásárlóereje nem ugyanolyan.

Arra is kitért, a gyógyszertárak nyeresége nem nőtt, az árrést nem emelik, mert akkor el sem tudnák adni a gyógyszereket. „Számítottunk valamilyen szintű drágulásra, hiszen az előállítási költségek megnőttek, de minket is váratlanul ért az ilyen mértékű áremelkedés. A polcon még ott volt a 30 lejes fájdalomcsillapító, a következőt már 40 lejért hozta a beszállító a patikának, arra még rá kellett számolni az áfát és az árrést” – részletezte a gyógyszerészkamara háromszéki elnöke.

Tapasztalatai szerint a vásárlók száma nem csappant meg az elmúlt két és fél hónap alatt, amióta megdrágultak az orvosságok, ám a pénzben számolt forgalom igen, mert vannak olyanok, akik ha korábban megvásároltak egy doboz gyógyszert 20–30 lejért, mivel most már 50 lejbe kerül, csak tíz szemet vesznek.

Ez sem működik minden gyógyszertárban, előfordul, hogy nem bontogatják a csomagolást, választásra kényszerítik a vásárlót, vagy megveszi az egész dobozzal, vagy lemond róla.

Kérdésünkre Szabó Péter kifejtette, a drágulás hatására visszaeshet a gyógyszerhalmozás, a túlzott gyógyszerszedés, viszont sok esetben fennáll annak a veszélye, hogy azt az orvosságot, amire valóban szükség lenne, nem veszik meg, vagy nem az egész kezeléshez szükséges adagot.

A gazdaság általános állapotát tükrözi a gyógyszerdrágulás, ám ennek hatalmas közegészségügyi kockázatai vannak – szögezte le megkeresésünkre Opris Zsolt, az Orvosi Kamara Kovászna megyei elnöke. Felidézte, az sem volt jó megoldás, amikor az állam mesterségesen túl alacsonyan tartotta a vényköteles gyógyszerek árát, mert annak következményeként egyes termékek eltűntek a hazai piacról, vagy nehézkes volt a beszerzésük. Akkor a betegek is úgy érezték, inkább legyen drágább az orvosság, csak lehessen beszerezni.

Másrészt viszont nem lehet választásra kényszeríteni a lakosságot, hogy vagy kifizeti a rezsiszámlát, vagy kiváltja a havi gyógyszeradagját.

Opris Zsolt szerint a megoldás összetett, egyrészt a teljes egészségügyi ellátórendszert bővíteni kellene, mert jelenleg Romániában van lakosságarányosan a legkevesebb orvos, ami oda vezet, hogy több hónapos előjegyzési listák vannak a szakorvosoknál. Ilyen esetben sokan rákényszerülnek, hogy a világhálón kutakodva keresnek gyógyírt, orvosi javaslat nélkül vásárolnak gyógyszert. Az indokolatlan gyógyszerfogyasztást úgy lehet visszaszorítani, ha az ellátás elérhetőségét növeljük, és azután az étrend-kiegészítők és a vitaminok kivételével minden gyógyszert receptkötelessé teszünk, tehát csak orvosi javallatra lehessen megvásárolni – részletezte Opris Zsolt.

Ciolacu: közös érdek ellenőrzés alatt tartani a gyógyszerárakat

A clawback-adó módosítását kezdeményezte Marcel Ciolacu, a képviselőház és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a parlamentben. Erről a házelnök maga számolt be csütörtökön, egy egészségügyi konferencián.