Leállt a munka...
Fotó: Facebook/Pál Attila
Nem jutnak természetes táplálékhoz a méhek, úgyhogy az amúgy szorgos állatok „ingyenélők” lettek, mert etetni kell őket – állítja egy székudvari méhész. A szárazság a méhészetet is hátrányosan befolyásolta: a rövid ideig tartó virágzás miatt a hordás ideje is lerövidült, úgyhogy jó, ha a méztermés a fele lesz a tavalyinak. Eközben az EU-n kívülről érkező importáru is leveri az árakat. A méhészek a veszteségek kompenzálására méhcsaládonként 10 eurós támogatást kérnek az államtól.
2024. szeptember 02., 09:412024. szeptember 02., 09:41
2024. szeptember 02., 14:182024. szeptember 02., 14:18
A tavalyihoz képest idén 40-45 százalékkal kevesebb lesz a romániai méztermés – kongatta meg a vészharangot Ioan Fetea, a Romániai Méhtenyésztők Egyesületének (ACA) elnöke. A szakmai szervezet vezetője szerint a drasztikus visszaesés oka a szélsőséges időjárás: nemcsak kevés volt a csapadék, hanem perzselő hőség is társult hozzá, ezért a növények virágzása elmaradt vagy rövid ideig tartott, tehát nem volt mit begyűjteniük a méheknek.
A szakmai szervezet elnöke szerint a mintegy 35-37 ezer méhész (akiknek körülbelül a fele tagja az egyesületnek) méhcsaládonként 218 lejjel többet költ az állomány fenntartására a múlt évhez képest, viszont az értékesíthető méz mennyisége majdnem a felére csökkent. Ioan Fetea azt állította, hogy emiatt érthető, ha egyes méhészek az eddiginél kevesebb méhcsaládot fognak teleltetni, a kisebb csoportokat egyesítik, felszámolják, hiszen 10-17 kilogramm mézre van szükség egy-egy méhcsalád táplálásához a „holtidőben”. Aggasztó a jövőre nézve – tette hozzá –, hogy egyre kevesebb fiatal adja a fejét méhészkedésre, mert „rájöttek, hogy nehéz megélni és családot eltartani olyan tevékenységből, ami 99 százalékban a természettől függ”.
Az Európai Bizottság tervezi ugyan a földrajzi eredetmegjelölés bevezetését és a vám kivetését az ukrajnai mézre, de Ioan Fetea szerint a brüsszeli bürokraták elkéstek ezzel: legalább három évet, de idén biztosan, „mert Ukrajna már közel 45 ezer tonnát exportált, tehát tele vannak a raktárak”.
Stand egy korábbi mézvásáron az aradi Expón
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az egyesület ismét segítségért folyamodott a mezőgazdasági minisztériumhoz, méhcsaládonként 10 eurónak megfelelő állami támogatást kérve, de a „szokásos” választ kapták, azaz majd „a rendelkezésre álló összegek függvényében eldől”, hogy mennyit kapnak. Az egyesületi elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a szubvenció csak gyorssegélyt jelentene, végső megoldásként az államnak ki kellene dolgoznia egy hosszútávú mézstratégiát.
„Jelenleg átlagosan 600-750 gramm mézet fogyaszt egy lakos évente, de az Országos Statisztikai Intézet azt ajánlja, hogy legalább egy kilót kellene. Semmit nem tesz az állam azért, hogy ez megvalósuljon” – mondta Fetea.
Romániában közel 2,4 millió méhcsaládot tartanak nyilván – a valóságban ennél több lehet –, ami a második legnépesebb populáció Európában Spanyolország után, a produkciót tekintve pedig a harmadik helyen állunk.
A „méhészszakszervezet” elnöke által elmondottakat erősítette meg a Krónikának Pál Attila, aki az Arad megyei Székudvaron (Socodor) működteti családi vállalkozásként a méhészetét.
A tavaly ősszel vetett repce a szárazság miatt sok helyen nem kelt ki, a gazdáknak vissza kellett forgatniuk, ahol pedig megfogta, ott az idei időjárás tett be. „A repcénél három hétig tartott a hordás, de az első másfél hétben nagyon hideg volt, utána meg nagyon felmelegedett, úgyhogy hamar lejért. Valamivel átlag alatti a termés. Akácmézből viszont alig lett harminc százaléka a tavalyinak, mert megfagyott a virág, nem volt jó idő, kevés volt a hordás. A hársra meg jött egy hideg eső, és tönkrement, úgyhogy az nem is lett egyáltalán a mi vidékünkön” – osztotta meg a tapasztalatait lapunkkal a partiumi méhész.
Pál Attila a kaptárak között
Fotó: Facebook/Pál Attila
Pál Attila szerint a szárazság nem csak a „fő alapanyagként” ismert virág- és faféléket érintette hátrányosan: a vadvirágok, gyomok – például az articsóka vagy a bogáncs – is keveset virágzott, a napraforgó is tönkrement, s ez mind meglátszik a termésmennyiségen. „Ha most kimegy a határba – száraz minden…” – legyintett. A helyzetet a harmat „mentette meg”, így lett „finom vegyes virágméz”, de összességében a székudvari termelő mintegy 50 százalékos visszaesést könyvelhet el a tavalyi mennyiséghez képest.
Értékesítési téren sem jó a helyzet, mert „jön Ukrajnán keresztül a kínai méz”, amihez a gyártók a helyi termelőktől vett mézet keverik.
Hozzátette, hogy idén a felvásárlók is csak júniusban kezdtek érdeklődni, mert – feltehetően a dömpingáru miatt – csökkent a kereslet a hazai méz iránt. Pál Attila szerint jobban megéri kis tételenként, piacokon, vásárokban értékesíteni a mézet. „Mi abból élünk” – sommázta.
Pál Attila szerint jobban megéri vásárokban értékesíteni az árut
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A méhészek egyesülete által kért, méhcsaládonkénti 10 eurós támogatásról azt mondta, hogy jól jönne, mert legalább a tápot megvennék rajta, de sok reményt nem fűzött hozzá. „Tavasszal is kérték, végül 5 eurónyi lejt adtak, hogy kompenzálják az ukrajnai import okozta veszteséget, ezért nem hiszem, hogy most is kapni fogunk” – latolgatott a székudvari termelő, hozzátéve, hogy máshonnan kellene átcsoportosítani összegeket, de szerinte az államnak nem prioritás ennek az ágazatnak a támogatása.
Méhcsaládonként 25 lejjel támogatja a romániai méhészeket a kormány egy új kormányrendelet értelmében. A Krónikának nyilatkozó szakember, falugazdász szerint a jelképes összeg semmit nem old meg a méhészek egyre súlyosbodó értékesítési gondjai közül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felborult egy autóbusz vasárnap délután a Kolozs megyei Gyerővásárhelyen – közölte a katasztrófavédelem.
Narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.
Eredetiséggel semmiképpen sem vádolható az az ötlet, hogy a csíksomlyói nyereg szakrális helyszínén, a pünkösdi búcsúknak otthont adó hegyek között adják elő a legismertebb magyar rockoperát.
Minden hétvégén nagyszabású kulturális és gasztronómiai eseménynek, a Krumplifesztiválnak ad otthontt idén augusztus 30. és november 2. között a Szeben megyei Feleken található Brukenthal-kastély.
Sárga jelzésű riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több megyéjére a várható zivatarok miatt.
Román gyártású elektromos buszokkal újul meg Déva tömegközlekedése. Az Automecanica Mediaș 21,7 millió lejes szerződést nyert el, amelynek része tíz autóbusz és több töltőállomás szállítása.
Szeptember elejétől ideiglenesen leáll az ArcelorMittal vajdahunyadi acélmű: a gyár 500 dolgozója közül mindenki kényszerszabadságra kerül, fizetésük 75 százalékát kapják meg.
A rendőrség gyanúja szerint egy Kolozs megyei férfi több késszúrással megölte feleségét, majd elmenekült a helyszínről.
Marosvásárhelynek van egy sajátos lelkülete, tartása és arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért – hangoztatta Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő pénteken Marosvásárhelyen a 12. Vásárhelyi Forgatagon.
A marosvásárhelyi tanács pénteki rendkívüli ülésén belefoglalták a város 2025–2026-os tanévre érvényes iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot. Az új iskola igazgatójává Tamási Zsoltot nevezték ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!