Leállt a munka...
Fotó: Facebook/Pál Attila
Nem jutnak természetes táplálékhoz a méhek, úgyhogy az amúgy szorgos állatok „ingyenélők” lettek, mert etetni kell őket – állítja egy székudvari méhész. A szárazság a méhészetet is hátrányosan befolyásolta: a rövid ideig tartó virágzás miatt a hordás ideje is lerövidült, úgyhogy jó, ha a méztermés a fele lesz a tavalyinak. Eközben az EU-n kívülről érkező importáru is leveri az árakat. A méhészek a veszteségek kompenzálására méhcsaládonként 10 eurós támogatást kérnek az államtól.
2024. szeptember 02., 09:412024. szeptember 02., 09:41
2024. szeptember 02., 14:182024. szeptember 02., 14:18
A tavalyihoz képest idén 40-45 százalékkal kevesebb lesz a romániai méztermés – kongatta meg a vészharangot Ioan Fetea, a Romániai Méhtenyésztők Egyesületének (ACA) elnöke. A szakmai szervezet vezetője szerint a drasztikus visszaesés oka a szélsőséges időjárás: nemcsak kevés volt a csapadék, hanem perzselő hőség is társult hozzá, ezért a növények virágzása elmaradt vagy rövid ideig tartott, tehát nem volt mit begyűjteniük a méheknek.
A szakmai szervezet elnöke szerint a mintegy 35-37 ezer méhész (akiknek körülbelül a fele tagja az egyesületnek) méhcsaládonként 218 lejjel többet költ az állomány fenntartására a múlt évhez képest, viszont az értékesíthető méz mennyisége majdnem a felére csökkent. Ioan Fetea azt állította, hogy emiatt érthető, ha egyes méhészek az eddiginél kevesebb méhcsaládot fognak teleltetni, a kisebb csoportokat egyesítik, felszámolják, hiszen 10-17 kilogramm mézre van szükség egy-egy méhcsalád táplálásához a „holtidőben”. Aggasztó a jövőre nézve – tette hozzá –, hogy egyre kevesebb fiatal adja a fejét méhészkedésre, mert „rájöttek, hogy nehéz megélni és családot eltartani olyan tevékenységből, ami 99 százalékban a természettől függ”.
Az Európai Bizottság tervezi ugyan a földrajzi eredetmegjelölés bevezetését és a vám kivetését az ukrajnai mézre, de Ioan Fetea szerint a brüsszeli bürokraták elkéstek ezzel: legalább három évet, de idén biztosan, „mert Ukrajna már közel 45 ezer tonnát exportált, tehát tele vannak a raktárak”.
Stand egy korábbi mézvásáron az aradi Expón
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az egyesület ismét segítségért folyamodott a mezőgazdasági minisztériumhoz, méhcsaládonként 10 eurónak megfelelő állami támogatást kérve, de a „szokásos” választ kapták, azaz majd „a rendelkezésre álló összegek függvényében eldől”, hogy mennyit kapnak. Az egyesületi elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a szubvenció csak gyorssegélyt jelentene, végső megoldásként az államnak ki kellene dolgoznia egy hosszútávú mézstratégiát.
„Jelenleg átlagosan 600-750 gramm mézet fogyaszt egy lakos évente, de az Országos Statisztikai Intézet azt ajánlja, hogy legalább egy kilót kellene. Semmit nem tesz az állam azért, hogy ez megvalósuljon” – mondta Fetea.
Romániában közel 2,4 millió méhcsaládot tartanak nyilván – a valóságban ennél több lehet –, ami a második legnépesebb populáció Európában Spanyolország után, a produkciót tekintve pedig a harmadik helyen állunk.
A „méhészszakszervezet” elnöke által elmondottakat erősítette meg a Krónikának Pál Attila, aki az Arad megyei Székudvaron (Socodor) működteti családi vállalkozásként a méhészetét.
A tavaly ősszel vetett repce a szárazság miatt sok helyen nem kelt ki, a gazdáknak vissza kellett forgatniuk, ahol pedig megfogta, ott az idei időjárás tett be. „A repcénél három hétig tartott a hordás, de az első másfél hétben nagyon hideg volt, utána meg nagyon felmelegedett, úgyhogy hamar lejért. Valamivel átlag alatti a termés. Akácmézből viszont alig lett harminc százaléka a tavalyinak, mert megfagyott a virág, nem volt jó idő, kevés volt a hordás. A hársra meg jött egy hideg eső, és tönkrement, úgyhogy az nem is lett egyáltalán a mi vidékünkön” – osztotta meg a tapasztalatait lapunkkal a partiumi méhész.
Pál Attila a kaptárak között
Fotó: Facebook/Pál Attila
Pál Attila szerint a szárazság nem csak a „fő alapanyagként” ismert virág- és faféléket érintette hátrányosan: a vadvirágok, gyomok – például az articsóka vagy a bogáncs – is keveset virágzott, a napraforgó is tönkrement, s ez mind meglátszik a termésmennyiségen. „Ha most kimegy a határba – száraz minden…” – legyintett. A helyzetet a harmat „mentette meg”, így lett „finom vegyes virágméz”, de összességében a székudvari termelő mintegy 50 százalékos visszaesést könyvelhet el a tavalyi mennyiséghez képest.
Értékesítési téren sem jó a helyzet, mert „jön Ukrajnán keresztül a kínai méz”, amihez a gyártók a helyi termelőktől vett mézet keverik.
Hozzátette, hogy idén a felvásárlók is csak júniusban kezdtek érdeklődni, mert – feltehetően a dömpingáru miatt – csökkent a kereslet a hazai méz iránt. Pál Attila szerint jobban megéri kis tételenként, piacokon, vásárokban értékesíteni a mézet. „Mi abból élünk” – sommázta.
Pál Attila szerint jobban megéri vásárokban értékesíteni az árut
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A méhészek egyesülete által kért, méhcsaládonkénti 10 eurós támogatásról azt mondta, hogy jól jönne, mert legalább a tápot megvennék rajta, de sok reményt nem fűzött hozzá. „Tavasszal is kérték, végül 5 eurónyi lejt adtak, hogy kompenzálják az ukrajnai import okozta veszteséget, ezért nem hiszem, hogy most is kapni fogunk” – latolgatott a székudvari termelő, hozzátéve, hogy máshonnan kellene átcsoportosítani összegeket, de szerinte az államnak nem prioritás ennek az ágazatnak a támogatása.
Méhcsaládonként 25 lejjel támogatja a romániai méhészeket a kormány egy új kormányrendelet értelmében. A Krónikának nyilatkozó szakember, falugazdász szerint a jelképes összeg semmit nem old meg a méhészek egyre súlyosbodó értékesítési gondjai közül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felhívásban kér támogatást a Kolozsvári Állami Magyar Színház a közönségtől, hogy megszervezhessék a Harag György Centenáriumi Emlékévet, mivel a bukaresti kulturális minisztérium csökkentette az emlékévre korábban megígért összeget.
Vasárnap nem sokkal 16 óra előtt a magyarok által is lakott erdélyi és partiumi megyékben más-másféleképpen alakult a részvételi arány.
Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.
Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!