Drasztikusan csökkent a méztermelés a szárazság miatt, az olcsó importáru tovább rontja a méhészek helyzetét

Leállt a munka... •  Fotó: Facebook/Pál Attila

Leállt a munka...

Fotó: Facebook/Pál Attila

Nem jutnak természetes táplálékhoz a méhek, úgyhogy az amúgy szorgos állatok „ingyenélők” lettek, mert etetni kell őket – állítja egy székudvari méhész. A szárazság a méhészetet is hátrányosan befolyásolta: a rövid ideig tartó virágzás miatt a hordás ideje is lerövidült, úgyhogy jó, ha a méztermés a fele lesz a tavalyinak. Eközben az EU-n kívülről érkező importáru is leveri az árakat. A méhészek a veszteségek kompenzálására méhcsaládonként 10 eurós támogatást kérnek az államtól.

Pataky Lehel Zsolt

2024. szeptember 02., 09:412024. szeptember 02., 09:41

2024. szeptember 02., 14:182024. szeptember 02., 14:18

A tavalyihoz képest idén 40-45 százalékkal kevesebb lesz a romániai méztermés – kongatta meg a vészharangot Ioan Fetea, a Romániai Méhtenyésztők Egyesületének (ACA) elnöke. A szakmai szervezet vezetője szerint a drasztikus visszaesés oka a szélsőséges időjárás: nemcsak kevés volt a csapadék, hanem perzselő hőség is társult hozzá, ezért a növények virágzása elmaradt vagy rövid ideig tartott, tehát nem volt mit begyűjteniük a méheknek.

Az akácméz akár 70 százalékkal lehet kevesebb a tavalyinál, és hasonlóan rossz a helyzet a hárs esetében is – idézte az Agerpres az egyesület elnökét, aki szerint mindezt tetézi, hogy eddig akadálytalanul áramolt be a piacra a kínai és az ukrajnai méz, az olcsón és gyakran ellenőrizhetetlen körülmények között előállított termék miatt pedig hátrányba kerültek a hazai termelők.

A szakmai szervezet elnöke szerint a mintegy 35-37 ezer méhész (akiknek körülbelül a fele tagja az egyesületnek) méhcsaládonként 218 lejjel többet költ az állomány fenntartására a múlt évhez képest, viszont az értékesíthető méz mennyisége majdnem a felére csökkent. Ioan Fetea azt állította, hogy emiatt érthető, ha egyes méhészek az eddiginél kevesebb méhcsaládot fognak teleltetni, a kisebb csoportokat egyesítik, felszámolják, hiszen 10-17 kilogramm mézre van szükség egy-egy méhcsalád táplálásához a „holtidőben”. Aggasztó a jövőre nézve – tette hozzá –, hogy egyre kevesebb fiatal adja a fejét méhészkedésre, mert „rájöttek, hogy nehéz megélni és családot eltartani olyan tevékenységből, ami 99 százalékban a természettől függ”.

Az utóbbi három évben a méz exportja is visszaesett, mert az európai unión kívülről érkező olcsó méz nemcsak a romániai, hanem a közös piacot is elárasztja. A hazai szupermarketekben kapható mézkészítmények általában harmadik országbeli és romániai mézek keverékéből állnak, a termelők pedig ki vannak szolgáltatva felvásárlóknak és gyártóknak, ők szabják meg a nagybani árakat.

Az Európai Bizottság tervezi ugyan a földrajzi eredetmegjelölés bevezetését és a vám kivetését az ukrajnai mézre, de Ioan Fetea szerint a brüsszeli bürokraták elkéstek ezzel: legalább három évet, de idén biztosan, „mert Ukrajna már közel 45 ezer tonnát exportált, tehát tele vannak a raktárak”.

Stand egy korábbi mézvásáron az aradi Expón •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Stand egy korábbi mézvásáron az aradi Expón

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Az egyesület ismét segítségért folyamodott a mezőgazdasági minisztériumhoz, méhcsaládonként 10 eurónak megfelelő állami támogatást kérve, de a „szokásos” választ kapták, azaz majd „a rendelkezésre álló összegek függvényében eldől”, hogy mennyit kapnak. Az egyesületi elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a szubvenció csak gyorssegélyt jelentene, végső megoldásként az államnak ki kellene dolgoznia egy hosszútávú mézstratégiát.

Példaként említette, hogy immár 18. éve odázzák el a tej-kifli programhoz hasonló „mézet az iskolákba” kampányt, vagyis, hogy a közoktatásban résztvevő valamennyi gyermek állami finanszírozással fogyaszthasson naponta hazai, jó minőségű mézet, de emellett a kórházakat és a különböző szociális intézményeket is el lehetne látni mézzel.

„Jelenleg átlagosan 600-750 gramm mézet fogyaszt egy lakos évente, de az Országos Statisztikai Intézet azt ajánlja, hogy legalább egy kilót kellene. Semmit nem tesz az állam azért, hogy ez megvalósuljon” – mondta Fetea.

Romániában közel 2,4 millió méhcsaládot tartanak nyilván – a valóságban ennél több lehet –, ami a második legnépesebb populáció Európában Spanyolország után, a produkciót tekintve pedig a harmadik helyen állunk.

Székudvari termelő: ötven százalékos visszaesés

A „méhészszakszervezet” elnöke által elmondottakat erősítette meg a Krónikának Pál Attila, aki az Arad megyei Székudvaron (Socodor) működteti családi vállalkozásként a méhészetét.

Idézet
Két hete nincs semmi hordás, tehát a természetből nem jutnak táplálékhoz, mi kell etessük őket mézzel és különböző szörpökkel” – panaszkodott az időjárás okozta helyzetre.

A tavaly ősszel vetett repce a szárazság miatt sok helyen nem kelt ki, a gazdáknak vissza kellett forgatniuk, ahol pedig megfogta, ott az idei időjárás tett be. „A repcénél három hétig tartott a hordás, de az első másfél hétben nagyon hideg volt, utána meg nagyon felmelegedett, úgyhogy hamar lejért. Valamivel átlag alatti a termés. Akácmézből viszont alig lett harminc százaléka a tavalyinak, mert megfagyott a virág, nem volt jó idő, kevés volt a hordás. A hársra meg jött egy hideg eső, és tönkrement, úgyhogy az nem is lett egyáltalán a mi vidékünkön” – osztotta meg a tapasztalatait lapunkkal a partiumi méhész.

Pál Attila a kaptárak között •  Fotó: Facebook/Pál Attila Galéria

Pál Attila a kaptárak között

Fotó: Facebook/Pál Attila

Pál Attila szerint a szárazság nem csak a „fő alapanyagként” ismert virág- és faféléket érintette hátrányosan: a vadvirágok, gyomok – például az articsóka vagy a bogáncs – is keveset virágzott, a napraforgó is tönkrement, s ez mind meglátszik a termésmennyiségen. „Ha most kimegy a határba – száraz minden…” – legyintett. A helyzetet a harmat „mentette meg”, így lett „finom vegyes virágméz”, de összességében a székudvari termelő mintegy 50 százalékos visszaesést könyvelhet el a tavalyi mennyiséghez képest.

Értékesítési téren sem jó a helyzet, mert „jön Ukrajnán keresztül a kínai méz”, amihez a gyártók a helyi termelőktől vett mézet keverik.

Idézet
Tőlem 9 lej 50 baniért veszik meg a vegyes virágméz kilóját. Alig valamivel több mint az üzemanyag literje. S én egy év alatt elhasználok 1800-2000 liter gázolajat” – illusztrálta összehasonlításként.

Hozzátette, hogy idén a felvásárlók is csak júniusban kezdtek érdeklődni, mert – feltehetően a dömpingáru miatt – csökkent a kereslet a hazai méz iránt. Pál Attila szerint jobban megéri kis tételenként, piacokon, vásárokban értékesíteni a mézet. „Mi abból élünk” – sommázta.

Pál Attila szerint jobban megéri vásárokban értékesíteni az árut •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Pál Attila szerint jobban megéri vásárokban értékesíteni az árut

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A méhészek egyesülete által kért, méhcsaládonkénti 10 eurós támogatásról azt mondta, hogy jól jönne, mert legalább a tápot megvennék rajta, de sok reményt nem fűzött hozzá. „Tavasszal is kérték, végül 5 eurónyi lejt adtak, hogy kompenzálják az ukrajnai import okozta veszteséget, ezért nem hiszem, hogy most is kapni fogunk” – latolgatott a székudvari termelő, hozzátéve, hogy máshonnan kellene átcsoportosítani összegeket, de szerinte az államnak nem prioritás ennek az ágazatnak a támogatása.

korábban írtuk

Aprópénzzel támogatja a méhészeket a kormány, holott a teljes mézpiac védelemre szorul
Aprópénzzel támogatja a méhészeket a kormány, holott a teljes mézpiac védelemre szorul

Méhcsaládonként 25 lejjel támogatja a romániai méhészeket a kormány egy új kormányrendelet értelmében. A Krónikának nyilatkozó szakember, falugazdász szerint a jelképes összeg semmit nem old meg a méhészek egyre súlyosbodó értékesítési gondjai közül.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 03., csütörtök

Gazdasági miniszter: 6000 lejjel emelték a Salrom igazgatójának fizetését a parajdi tragédia után

A parajdi tragédia utáni második vagy harmadik napon 38 000 lejre emelték a Salrom Országos Sótársaság igazgatójának fizetését a részvényesek közgyűlésének határozatával – irányította rá a figyelmet Radu Miruță gazdasági miniszter szerdán.

Gazdasági miniszter: 6000 lejjel emelték a Salrom igazgatójának fizetését a parajdi tragédia után
2025. július 03., csütörtök

Magyar diákvezérek: veszélyben a romániai fiatalok jövője, ha a tüntetéseknek nem lesz eredménye

Több százezer diák megélhetését és továbbtanulását veszélyezteti a kormány ösztöndíjrendszer-átalakító terve. A magyar diákszövetségek vezetői rámutattak, a tervezet ebben a formában visszalépést jelent a korszerű, európai szintű oktatás felé vezető úton.

Magyar diákvezérek: veszélyben a romániai fiatalok jövője, ha a tüntetéseknek nem lesz eredménye
2025. július 02., szerda

Ezer Székely Leány Napja a csíksomlyói hegynyeregben

Július 5-én, szombaton újra megszervezik az Ezer Székely Leány Napját a csíksomlyói hegynyeregben, a tiszteletbeli házigazda szerepét idén Csíkszentkirály község tölti be.

Ezer Székely Leány Napja a csíksomlyói hegynyeregben
2025. július 02., szerda

Védeni kell az időseket az „unokázós” csalóktól

Védtelenek az idősek a csalókkal és az internet csapdáival szemben, ezért a fiatalabbaknak, az unokáknak kell odafigyelniük nagyszüleikre – hívta fel a figyelmet szerdai Facebook-posztjában a belügyminisztérium.

Védeni kell az időseket az „unokázós” csalóktól
2025. július 02., szerda

Quad alá beszorult férfi holttestére bukkantak az Erdélyi-szigethegységben

Szedi áldozatait a quadok (ATV) helytelen használata erdei, illetve mezei utakon. Kedd éjszaka egy Fehér megyei településen találtak holtan egy quad alá beszorult bukaresti férfit.

Quad alá beszorult férfi holttestére bukkantak az Erdélyi-szigethegységben
2025. július 02., szerda

Közel 3 millió lej bevételt generáltak a rabok a nagyváradi börtönnek, és nekik is csurrant-cseppent

Nagyvárad utcáin járva-kelve gyakran találkozni a rabszállító járművekkel, amelyek nagyon sokszor dolgozni viszik a fogvatartottakat. Mint kiderült, jövedelmező tevékenységről van szó: a rabok egyetlen év alatt 3 millió lejt „hoztak a konyhára”.

Közel 3 millió lej bevételt generáltak a rabok a nagyváradi börtönnek, és nekik is csurrant-cseppent
2025. július 02., szerda

Különleges zenés játszóteret avattak Szatmárnémetiben

Felavatták Szatmárnémetiben az új zeneparkot, ahol a gyerekek és felnőttek is különleges hangszereket próbálhatnak ki – közölte a Facebookon a város polgármesteri hivatala.

Különleges zenés játszóteret avattak Szatmárnémetiben
2025. július 02., szerda

Erdészeti razzia Háromszéken: 121 bírságot róttak ki az ellenőrző szervek

Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.

Erdészeti razzia Háromszéken: 121 bírságot róttak ki az ellenőrző szervek
2025. július 02., szerda

Gyergyószéken építhet autópályát az eddig csak óvásokban jeleskedő román cég

A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.

Gyergyószéken építhet autópályát az eddig csak óvásokban jeleskedő román cég
2025. július 02., szerda

Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi bányakatasztrófa károsultjainak segélyezését

Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.

Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi bányakatasztrófa károsultjainak segélyezését