Drasztikusan csökkent a méztermelés a szárazság miatt, az olcsó importáru tovább rontja a méhészek helyzetét

Leállt a munka... •  Fotó: Facebook/Pál Attila

Leállt a munka...

Fotó: Facebook/Pál Attila

Nem jutnak természetes táplálékhoz a méhek, úgyhogy az amúgy szorgos állatok „ingyenélők” lettek, mert etetni kell őket – állítja egy székudvari méhész. A szárazság a méhészetet is hátrányosan befolyásolta: a rövid ideig tartó virágzás miatt a hordás ideje is lerövidült, úgyhogy jó, ha a méztermés a fele lesz a tavalyinak. Eközben az EU-n kívülről érkező importáru is leveri az árakat. A méhészek a veszteségek kompenzálására méhcsaládonként 10 eurós támogatást kérnek az államtól.

Pataky Lehel Zsolt

2024. szeptember 02., 09:412024. szeptember 02., 09:41

2024. szeptember 02., 14:182024. szeptember 02., 14:18

A tavalyihoz képest idén 40-45 százalékkal kevesebb lesz a romániai méztermés – kongatta meg a vészharangot Ioan Fetea, a Romániai Méhtenyésztők Egyesületének (ACA) elnöke. A szakmai szervezet vezetője szerint a drasztikus visszaesés oka a szélsőséges időjárás: nemcsak kevés volt a csapadék, hanem perzselő hőség is társult hozzá, ezért a növények virágzása elmaradt vagy rövid ideig tartott, tehát nem volt mit begyűjteniük a méheknek.

Az akácméz akár 70 százalékkal lehet kevesebb a tavalyinál, és hasonlóan rossz a helyzet a hárs esetében is – idézte az Agerpres az egyesület elnökét, aki szerint mindezt tetézi, hogy eddig akadálytalanul áramolt be a piacra a kínai és az ukrajnai méz, az olcsón és gyakran ellenőrizhetetlen körülmények között előállított termék miatt pedig hátrányba kerültek a hazai termelők.

A szakmai szervezet elnöke szerint a mintegy 35-37 ezer méhész (akiknek körülbelül a fele tagja az egyesületnek) méhcsaládonként 218 lejjel többet költ az állomány fenntartására a múlt évhez képest, viszont az értékesíthető méz mennyisége majdnem a felére csökkent. Ioan Fetea azt állította, hogy emiatt érthető, ha egyes méhészek az eddiginél kevesebb méhcsaládot fognak teleltetni, a kisebb csoportokat egyesítik, felszámolják, hiszen 10-17 kilogramm mézre van szükség egy-egy méhcsalád táplálásához a „holtidőben”. Aggasztó a jövőre nézve – tette hozzá –, hogy egyre kevesebb fiatal adja a fejét méhészkedésre, mert „rájöttek, hogy nehéz megélni és családot eltartani olyan tevékenységből, ami 99 százalékban a természettől függ”.

Az utóbbi három évben a méz exportja is visszaesett, mert az európai unión kívülről érkező olcsó méz nemcsak a romániai, hanem a közös piacot is elárasztja. A hazai szupermarketekben kapható mézkészítmények általában harmadik országbeli és romániai mézek keverékéből állnak, a termelők pedig ki vannak szolgáltatva felvásárlóknak és gyártóknak, ők szabják meg a nagybani árakat.

Az Európai Bizottság tervezi ugyan a földrajzi eredetmegjelölés bevezetését és a vám kivetését az ukrajnai mézre, de Ioan Fetea szerint a brüsszeli bürokraták elkéstek ezzel: legalább három évet, de idén biztosan, „mert Ukrajna már közel 45 ezer tonnát exportált, tehát tele vannak a raktárak”.

Stand egy korábbi mézvásáron az aradi Expón •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Stand egy korábbi mézvásáron az aradi Expón

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Az egyesület ismét segítségért folyamodott a mezőgazdasági minisztériumhoz, méhcsaládonként 10 eurónak megfelelő állami támogatást kérve, de a „szokásos” választ kapták, azaz majd „a rendelkezésre álló összegek függvényében eldől”, hogy mennyit kapnak. Az egyesületi elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a szubvenció csak gyorssegélyt jelentene, végső megoldásként az államnak ki kellene dolgoznia egy hosszútávú mézstratégiát.

Példaként említette, hogy immár 18. éve odázzák el a tej-kifli programhoz hasonló „mézet az iskolákba” kampányt, vagyis, hogy a közoktatásban résztvevő valamennyi gyermek állami finanszírozással fogyaszthasson naponta hazai, jó minőségű mézet, de emellett a kórházakat és a különböző szociális intézményeket is el lehetne látni mézzel.

„Jelenleg átlagosan 600-750 gramm mézet fogyaszt egy lakos évente, de az Országos Statisztikai Intézet azt ajánlja, hogy legalább egy kilót kellene. Semmit nem tesz az állam azért, hogy ez megvalósuljon” – mondta Fetea.

Romániában közel 2,4 millió méhcsaládot tartanak nyilván – a valóságban ennél több lehet –, ami a második legnépesebb populáció Európában Spanyolország után, a produkciót tekintve pedig a harmadik helyen állunk.

Székudvari termelő: ötven százalékos visszaesés

A „méhészszakszervezet” elnöke által elmondottakat erősítette meg a Krónikának Pál Attila, aki az Arad megyei Székudvaron (Socodor) működteti családi vállalkozásként a méhészetét.

Idézet
Két hete nincs semmi hordás, tehát a természetből nem jutnak táplálékhoz, mi kell etessük őket mézzel és különböző szörpökkel” – panaszkodott az időjárás okozta helyzetre.

A tavaly ősszel vetett repce a szárazság miatt sok helyen nem kelt ki, a gazdáknak vissza kellett forgatniuk, ahol pedig megfogta, ott az idei időjárás tett be. „A repcénél három hétig tartott a hordás, de az első másfél hétben nagyon hideg volt, utána meg nagyon felmelegedett, úgyhogy hamar lejért. Valamivel átlag alatti a termés. Akácmézből viszont alig lett harminc százaléka a tavalyinak, mert megfagyott a virág, nem volt jó idő, kevés volt a hordás. A hársra meg jött egy hideg eső, és tönkrement, úgyhogy az nem is lett egyáltalán a mi vidékünkön” – osztotta meg a tapasztalatait lapunkkal a partiumi méhész.

Pál Attila a kaptárak között •  Fotó: Facebook/Pál Attila Galéria

Pál Attila a kaptárak között

Fotó: Facebook/Pál Attila

Pál Attila szerint a szárazság nem csak a „fő alapanyagként” ismert virág- és faféléket érintette hátrányosan: a vadvirágok, gyomok – például az articsóka vagy a bogáncs – is keveset virágzott, a napraforgó is tönkrement, s ez mind meglátszik a termésmennyiségen. „Ha most kimegy a határba – száraz minden…” – legyintett. A helyzetet a harmat „mentette meg”, így lett „finom vegyes virágméz”, de összességében a székudvari termelő mintegy 50 százalékos visszaesést könyvelhet el a tavalyi mennyiséghez képest.

Értékesítési téren sem jó a helyzet, mert „jön Ukrajnán keresztül a kínai méz”, amihez a gyártók a helyi termelőktől vett mézet keverik.

Idézet
Tőlem 9 lej 50 baniért veszik meg a vegyes virágméz kilóját. Alig valamivel több mint az üzemanyag literje. S én egy év alatt elhasználok 1800-2000 liter gázolajat” – illusztrálta összehasonlításként.

Hozzátette, hogy idén a felvásárlók is csak júniusban kezdtek érdeklődni, mert – feltehetően a dömpingáru miatt – csökkent a kereslet a hazai méz iránt. Pál Attila szerint jobban megéri kis tételenként, piacokon, vásárokban értékesíteni a mézet. „Mi abból élünk” – sommázta.

Pál Attila szerint jobban megéri vásárokban értékesíteni az árut •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Pál Attila szerint jobban megéri vásárokban értékesíteni az árut

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A méhészek egyesülete által kért, méhcsaládonkénti 10 eurós támogatásról azt mondta, hogy jól jönne, mert legalább a tápot megvennék rajta, de sok reményt nem fűzött hozzá. „Tavasszal is kérték, végül 5 eurónyi lejt adtak, hogy kompenzálják az ukrajnai import okozta veszteséget, ezért nem hiszem, hogy most is kapni fogunk” – latolgatott a székudvari termelő, hozzátéve, hogy máshonnan kellene átcsoportosítani összegeket, de szerinte az államnak nem prioritás ennek az ágazatnak a támogatása.

korábban írtuk

Aprópénzzel támogatja a méhészeket a kormány, holott a teljes mézpiac védelemre szorul
Aprópénzzel támogatja a méhészeket a kormány, holott a teljes mézpiac védelemre szorul

Méhcsaládonként 25 lejjel támogatja a romániai méhészeket a kormány egy új kormányrendelet értelmében. A Krónikának nyilatkozó szakember, falugazdász szerint a jelképes összeg semmit nem old meg a méhészek egyre súlyosbodó értékesítési gondjai közül.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 04., hétfő

Először látható Erdélyben a szilágysomlyói kincs

Először látható Erdélyben a szilágysomlyói kincs egy rendhagyó kiállítás keretében Kolozsváron. Az Erdélyi Történeti Múzeumban hétfőn megnyílt tárlat a térségben talált más aranytárgyak körében mutatja be a Bécsben és Budapesten őrzött leletegyüttest.

Először látható Erdélyben a szilágysomlyói kincs
2024. november 04., hétfő

Fiatalok viszik tovább Wittner Mária 1956-os szabadságharcos zászlaját

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hősének, Wittner Máriának az életútját bemutató kiállítással és egy frissen kiadott életrajzi kötettel tiszteleg a budapesti Patrióták Egyesület a 2022 őszén elhunyt forradalmár előtt.

Fiatalok viszik tovább Wittner Mária 1956-os szabadságharcos zászlaját
2024. november 04., hétfő

Öngyilkosság a csíkszeredai börtönben

Öngyilkosságot követett el a csíkszeredai börtön egyik cellájában egy 20 éves férfi, aki előzetes letartóztatásban volt emberölési kísérlet miatt.

Öngyilkosság a csíkszeredai börtönben
Öngyilkosság a csíkszeredai börtönben
2024. november 04., hétfő

Öngyilkosság a csíkszeredai börtönben

2024. november 04., hétfő

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal

A közlekedésügyi minisztérium kibocsátotta az építési engedélyt a Szatmárnémeti–Óvári gyorsforgalmi út kivitelezéséhez. A partiumi megyeszékhely terelőútjától induló 11 kilométeres autóút újabb összeköttetést teremt majd a magyarországi úthálózattal.

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal
2024. november 04., hétfő

Vádat emeltek az Arad megyei bankautomata-robbantás gyanúsítottjai ellen

Vádat emelt hétfőn az ügyészség az Arad megyei Világoson történt robbantásos bankautomata-rablás három gyanúsítottja ellen.

Vádat emeltek az Arad megyei bankautomata-robbantás gyanúsítottjai ellen
2024. november 04., hétfő

Lehűlés és csapadék váltja a napsütéses őszi időjárást

A hét első napjaiban országszerte szép, meleg időre lehet számítani, a 16 Celsius-fokot is elérő maximumokkal; a hétvégétől lehűl az idő, és november 10-e után már csapadék is várható – derül ki az (ANM) előrejelzéséből.

Lehűlés és csapadék váltja a napsütéses őszi időjárást
2024. november 04., hétfő

Tömeges halpusztulás miatt indult vizsgálat Hargita megyében

A környezetőrség a bűnüldöző szervekhez fordul, miután halpusztulás történt a Tatros folyón, Gyimesfelsőlok egyik településén.

Tömeges halpusztulás miatt indult vizsgálat Hargita megyében
2024. november 04., hétfő

Rengett a föld a Székelyföld közelében

A Richter-skálán 3,2-es erősségű földrengés volt vasárnapról hétfőre virradó éjszaka 1:21-kor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Rengett a föld a Székelyföld közelében
Rengett a föld a Székelyföld közelében
2024. november 04., hétfő

Rengett a föld a Székelyföld közelében

2024. november 03., vasárnap

Visky András már nem aligazgatója a kolozsvári színháznak, Tompa Gábor tisztázta a bejelentést

Visky András Kossuth-díjas író, dramaturg vasárnap Facebook-oldalán jelentette be, hogy július végétől már nem művészeti aligazgatója a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak.

Visky András már nem aligazgatója a kolozsvári színháznak, Tompa Gábor tisztázta a bejelentést
2024. november 02., szombat

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)

A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)