Fotó: A szerző felvétele
2010. május 14., 10:082010. május 14., 10:08
Az elöljárók szerint ugyanakkor a községben híre ment: a közbirtokosság pert veszített a legfelsőbb bíróságon az olasz cég ellenében, és ennek értelmében továbbra is érvényben van a 2004-ben kötött előnytelen szerződés, mely az olasz bányavállalatot feljogosítja a közel százhektárnyi területen folytatandó szienitkitermelésre. Ezt azonban a község lakossága már elutasította egy 2007 októberében kiírt népszavazáson.
Mint ismeretes, az olasz Gruppo Mineralli bányavállalat 2001 óta próbálkozik felszíni fejtésű szienitbánya létrehozásával a Gyergyóditró közigazgatási területéhez tartozó Újhavason. A 2001-ben kötött szerződés egy évre engedélyezte az olasz cégnek különféle kutatási munkálatok végzését az Újhavason, amelyért 14 ezer márkát kellett volna fizetnie. A kifizetés nem történt meg, azonban 2002 augusztusában meghoszszabbították a szerződést 2003. július 31-éig, amikor megszűnt mindenféle jogviszony a szerződő felek között.
„Az olasz beruházó nem tett eleget semmilyen szerződésbe foglalt fizetési kötelezettségének ebben az időszakban, többek közt nem fizette ki azt a garanciát sem, amire szerződés kötelezte” – fejtette ki Kovács Árpád András, hozzáfűzve, hogy ezt követően, a 2003. november 9-i közbirtokossági közgyűlésen Kovács Adalbert akkori közbirtokossági elnök félrevezette a tagságot az alábbi jegyzőkönyvben is rögzített kijelentésével: „Ezt a szerződést ha felújítjuk, ha nem, húsz évre van megkötve 14 ezer márkáért”.
A Kovács Árpád András közbirtokossági jegyzőkönyvből idézett passzusából az is kiderült, hogy Kovács Adalbert a tagságtól felhatalmazást kért a tárgyalások folytatására az olasz beruházóval egy olyan időpontban, amikor már semmilyen szerződési kötelezettsége nem volt a közbirtokosságnak az olasz céggel. Ezt követően 2004. április 16-án a Ditrói Közbirtokosság új szerződést kötött az olasz leányvállalattal, melyben a felek abban állapodtak meg, hogy százhektárnyi közbirtokossági tulajdonban lévő területet – amely a Ditró-patak völgyében, az Újhavason található – húsz évre bérbe adnak az olasz beruházónak 6000 euró ellenében.
„Érdekes módon Kovács Adalbert a szerződéskötést követően két napra lemondott a közbirtokosság elnöki tisztségéről” – magyarázta Kovács Árpád András jelenlegi közbirtokossági elnök, kifejtve, hogy többek közt emiatt sincsenek kibékülve a legfelsőbb bíróság határozatával, amely elutasítja a gyergyóditrói közbirtokosság szerződésbontásra vonatkozó keresetét. Kifejtette, a közbirtokosság tagságát aljas módon félrevezették a szerződés megkötésekor, és ennek ügyében újabb jogi lépéseket fontolgatnak, mint ahogy keresik annak a lehetőségét is, hogy megakadályozzák a környezetromboló szienitbánya megnyitását.
„Gyergyóditró önkormányzata tiszteletben tartja a bányanyitás ügyében kinyilvánított népakaratot” – hangsúlyozta Puskás Elemér polgármester, kifejtve, hogy a híresztelésekkel ellentétben az olasz beruházónak nincs meg minden engedélye a külszíni fejtés megkezdésére. Mint mondta: a beüzemeltetéshez még szükséges a területrendezési terv, amit a Hargita Megyei Tanács nem hagyott jóvá. Ezenkívül a helyi önkormányzat pályázaton nyert összegéből éppen mostanában készítteti el a község általános rendezési tervét, amely szerint az érintett területet turisztikai célokra használnák. Ugyanakkor a Phare ügynökség pályázatán nyert összegből patakmeder-szabályzást hajtanak végre, a tervek szerint az Újhavas aljában egy 3,5 hektár felületű vízgyűjtő tavat hoznának létre turisztikai célokból. „Minden tervünket áthúzná az esetleges bányanyitás” – mondta az elöljáró.
Miközben a helyi önkormányzat és a közbirtokosság azon fáradozik, hogy turisztikai célú rendeltetést adjon az Újhavas közelében lévő területeknek, az olasz beruházó és helyi támogatói aláírásgyűjtést szerveznek, és azt a hírt terjesztik a községben, hogy egy hatalmas beruházástól esik el Gyergyóditró, ha nem nyitják meg a szienitbányát – jelentette ki egyöntetűen mindkét elöljáró. Rocco Mazzatura, az olasz cég képviselője korábban közölte a polgármesterrel: olasz állampolgárként nem kezdeményezhet újabb népszavazást a bányanyitás ügyében, de a helyi lakosok ezt megtehetik.
Kovács Zoltán gyergyóditrói lakos – Kovács Adalbert egykori közbirtokossági elnök rokona – bár tagadja, hogy bármi köze is lenne az olasz beruházóhóz, nem titkolta, hogy kért formanyomtatványt a helyi jegyzőtől aláírásgyűjtésre. „Az a pénz, amit az olasz behozna, jól jönne a község lakosságának a mostani válságos gazdasági helyzetben” – jelentette ki a Krónika kérdésére Kovács Zoltán. Puskás Elemér, Gyergyóditró polgármestere szerint azonban a hatályos törvények értelmében az olasz bányavállalat által befizetendő adó az államkasszát gazdagítaná, nem a helyi önkormányzatot.
A belügyminisztérium alárendeltségében működő légi főfelügyelőség Facebook-oldalán csütörtök este közzétett tájékoztatás szerint a medvetámadás Papolc térségében történt, a sérültet a rohammentő-szolgálat (SMURD) helikopterével szállítottak kórházba.
Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.
Eddig csak javasolták az Arad megyei gazdáknak, hogy se itatásra, se öntözésre ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, csütörtök délután azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt.
Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.
Minden június 18-án a Lakásbetörések Megelőzésének Európai Napja alkalmából a rendőrség különféle rendezvényekkel hívja fel a lakosság figyelmét az éberségre, és javainak védelmére. Háromszéken szórólapokat osztogattak a rendőrök.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) pszichológia tanszéke meghirdette, hogy kutatási programjuk keretében ingyenes pszichológiai kezelést vehetnek igénybe az alvászavarokkal, álmatlansággal küzdők.
A Temes megyei Óbéb és a Csongrád-Csanád vármegyei Kübekháza között épül meg hamarosan a legújabb román–magyar határátkelőhely. Ez lesz a 23. román–magyar közúti határátlépő hely.
Csekély mértékű, évi néhány milliméteres felszínmozgásokat mutatnak a Parajd térségére vonatkozó mozgásvizsgálatok – derül ki a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb jelentéséből.
A daganatos megbetegedések korai felismerésére és kezelésére, a prevencióra és a közegészségügyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló magyar–román együttműködést ültet gyakorlatba Békés és Arad megyei európai uniós támogatással.