Fotó: Mediafax
Cseke Attila egészségügyi miniszter lapunknak elmondta, ebben az évben azonos tételekkel, azonos szakirodalom alapján, és mindenhol egyszerre szervezik meg a vizsgát, várhatóan november második felében. A miniszter elmondása szerint újdonságnak számít még, hogy a tervek szerint újra posztért vizsgáztatnának – vagyis az orvos egy bizonyos, meghirdetett munkahelyre kérheti a felvételt.
Ebben az esetben fontos, hogy abban a központban vizsgázzon, amelyhez az illető kórház tartozik – magyarázta el a tárcavezető. Amennyiben azonban időközben otthagyja azt a helyet, amelyre felvették, vissza kellene majd fizetnie az állam által ráfordított költségeket, a pénzösszeg pedig az érintett kórházat illeti meg – magyarázta a miniszter. Az új rendszer lehetővé teszi, hogy például kisvárosokban lévő, évek óta üresen álló helyekre jelentkezzenek az orvosok. Ez úgy valósulna meg, hogy az orvos eleve arra az állásra vizsgázik, és így csak azokkal száll versenybe, akik ugyanarra a helyre jelentkeznek.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetőségének különösképpen nem kell készülnie a regionális rezidensvizsgákra. Dr. Nagy Örs, az intézet rektorhelyettese a Krónika kérdésére kifejtette, kimondottan örülnének, ha már idéntől sikerülne decentralizálni a vizsgarendszert. Kérdésünkre, hogy a decentralizáció egyben a magyar nyelvű vizsgához való jogot is jelentene, Nagy Örs úgy vélekedett, hogy ez csak a szaktárcától függ. A minisztériumban azonban erről lapunk információi szerint még nem esett szó.
A hátrányos megkülönböztetés pedig évekkel ezelőtt rengeteg fiatal végzőst űzött el az országból, idézte fel a rektorhelyettes. Főként azok nem jelentkeztek a rezidensvizsgára, akik tisztában voltak nyelvi korlátaikkal, és eleve Magyarországon szerettek volna állást vállalni.
Hasonló helyzetben van egy frissen végzett nagyváradi orvos is. Mint lapunk megkeresésére elmondta, hiába ért el átmenő jegyet a rezidensvizsgán, esélye sem volt arra, hogy a neki megfelelő helyre jusson be, ezért hamarosan Magyarországon vállal munkát. „Olyan ez, mintha egy matematikatanárt elküldenének angolt tanítani, végül is a tanár, az tanár” – jellemezte az orvosi vizsgák mostani helyzetét. Hozzátette: a rezidensvizsgákkal nem csupán ez a baj. „Az ember elmegy Bukarestbe, miután az interneten megnézte, melyik egyetemi épületben kell vizsgáznia – részletezte az orvos. – Ott aztán nagy nehezen megtalálja a helyét, majd várakozik – legutóbb épp négy órán át az egyébként négy órát tartó tesztre, több ezer társával együtt. Ilyen körülmények között a várakozás végeztével én már szinte a nevemet sem tudtam, nemhogy az örökletes betegségek listáját.”
Ha megvan az átmenőjegy (minimum 560 pont az ezerből), következik a helyosztás, amelyet videokonferencia során végeznek a különböző városokban. Tortúrával is felér az a közel huszonnégy óra, amit a leendő rezidensek itt töltenek, mondta beszélgetőpartnerünk. „A felsorolást a legmagasabb pontszámokat elérőkkel kezdik, ezek általában bukarestiek. Persze, hogy ők kaphatják meg a legjobb helyeket” – véli. A másik gond véleménye szerint az, hogy azokat, akik nem érnek el kiemelkedő pontszámot, s így „csak” háziorvosként dolgozhatnak, az orvostársadalom stigmatizálja.
„Aki háziorvos vagy bőrgyógyász, az buta. Csak a sebész és a gyerekorvos ér valamit szerintük. Bele sem gondolnak, hogy esetleg valaki épp háziorvos akar lenni” – véli. Arról is tudomása van, hogy sokan vásárolnak helyeket jó pénzért, bár arról elképzelése sincsen, hogy ez hogyan működhet. Abban azonban biztos, hogy tízezer eurós nagyságrendeknél kezdődik az ár. Elmondta, azért megy át Magyarországra, mert ott az általa választott szakirány szerint vizsgázhat, azaz indulhat kimondottan a pszichiátriai helyekért.
Hasonló panaszok áradatával válaszolt kérdésünkre egy marosvásárhelyi harmadéves háziorvos-rezidens is. Mint felidézte, második nekifutásra sikerült a vizsgája 2007-ben, azonban szerencsésnek mondhatja magát, mivel háziorvosi rezidensi helyet minden évben sokkal többet meghirdetnek, mint mondjuk szív- vagy érsebészit.
„Az egyetemi felvételin kívül egy orvos életének a legfontosabb megmérettetése a rezidensvizsga, hisz ott dől el, hogy milyen szakterületen tevékenykedik a későbbiekben. Ahhoz pedig, hogy azt a szakosodást választhassa valaki, amelyre mindig is vágyott, nagyon nagy pontszámot kell elérni” – részletezte a rezidensorvos. Hozzátette: a maximális pontszám eléréséért folytatott küzdelemben nagyon nagy visszahúzó erőt jelent az, hogy a vizsgázónak le kell utaznia Bukarestbe, hisz utazással, szálláskereséssel kell eltöltenie a vizsga előtti órákat a tananyag ismétlése helyett.
Ugyanakkor ő is nehezményezte, hogy az elért pontszámok alapján lehet posztot választani a romániai rendszerben, s nem teszik lehetővé, hogy a háziorvosnak készülők és a sebészek egyaránt „sorstársaikkal” mérkőzzenek meg a rendelkezésre álló helyekért. Így fordulhat elő az, hogy valaki örök életében endokrinológus szeretett volna lenni, de az elért pontszáma alapján ezrediknek választhat az országos elosztó konferencián, s akkorra már nincs meg a kívánt hely, így bőrgyógyásznak szakosodik.
„Utána vagy tetszik, vagy nem az új szakterület. Ha meg nem jön be, akkor a következő évben vizsgázhat ismét” – ecsetelte az orvos. Ugyanakkor nem csak a szakterületek „fogynak el” leosztás közben, hanem a preferált egyetemi központok is, így aki mindenképp szakosodna, az lehet, hogy egy jászvásári helyet is elfogad. Létezik ugyan valamilyen szintű átjárás az egyetemi központok között, viszont ez alanyunk szerint igen bonyolult, bürokratikus folyamat. Éppen ezért üdvözli a szaktárca döntését, miszerint ezentúl nemcsak a fővárosban lehet vizsgázni, hanem más városokban is, illetve azt, hogy mindenki abban a körzetben vizsgázhat, amelyben a rezidensi éveket tölteni szeretné.
Kérdésünkre, hogy jelentett-e számára hátrányt a tény, hogy egyetemi éveit magyarul végezte, a rezidensi vizsgán pedig románul kellett számot adnia tudásáról, nemmel válaszolt, viszont hozzátette, nagyon sok évfolyamtársa panaszkodott nyelvi nehézségekre. Válaszában ugyanakkor arra is kitért, hogy a tételek nyelvezetével van a tulajdonképpeni gond, sok angolból „tükörfordított” kérdéssel is találkozott a vizsgán, amelyeknek megértése egy román anyanyelvű felvételiző számára is gondot jelent.
Azon vádakra, miszerint minden évben szép számban akadnak olyanok, akik euróezrekért vásárolják meg a tételeket, vagy intézik el helyeiket, leszögezte, nem találkozott konkrét csalással. „Azonban mindkét helyelosztáson, amelyen részt vettem, a szó szoros értelmében tűntek el posztok. Miközben valamenynyien, akik a teremben ültünk, követtük, hogy van még bőrgyógyászati hely, amikor valaki arra jelentkezett volna, kiderült, hogy már nincs. Pedig nem egy-két ember, hanem jóval több jelentkező jegyzete igazolta, hogy kell még lennie. Valaki elintézhette magának, de ilyenkor már nincs mit tenni, s olyan a rendszer, hogy bizonyítani is igen nehéz” – mondta az idén szakvizsgázó orvos.
A pogány hagyományokban gyökerező népszokást elevenítette fel a Szent Iván-éji tűzugrás újbóli meghonosításával a pécskai Búzavirág Egyesület és Néptáncegyüttes, amely a nyári napforduló estéjén szervezte meg a az idei Pécskai Magyar Napok „fénypontját”.
Nagyszabású román–magyar határrendészeti razziát tartottak az elmúlt hétvégén Arad megye területén a két ország határőrizeti szervei. Több száz személyt és gépjárművet ellenőriztek, tucatnál is több bírságot róttak ki.
Marius Coman, a Nagyváradi VSK U14-es kategóriában országos bajnok kosárlabdacsapatának 23 éves segédedzője vesztette életét vasárnap az A2-es autópályán történt buszbalesetben.
Kánikulára figyelmeztető sárga jelzést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének mintegy felére.
A Krónikához eljuttatott tájékoztatásában a magyar honvédelmi minisztérium közli: nem tartja megfelelőnek az aradi Alsótemetőt a Románia területén nyugvó magyar világháborús hősök földi maradványainak központi temetője létrehozása céljából.
A Kilyént képviselő Varga Mátyás nyerte Rover Gidran Rozi nevű lovával a Székely Vágtát, a Nemzeti Vágta 14. alkalommal megrendezett székelyföldi kvalifikációs előfutamát vasárnap a háromszéki Maksához tartozó Óriáspince-tetőn.
A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság műszaki megoldásokat azonosított a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma közép-, illetve rövidtávú rendezésére – jelentette be vasárnap Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa.
Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.