2011. április 15., 06:302011. április 15., 06:30
Mint arról beszámoltunk, a fiatal tantestület négy éve eszmélt rá, hogy néhány éven belül nem lesz meg a szükséges gyermeklétszám, így össze fogják vonni az osztályokat, majd fel is számolhatják az iskolát. Ekkor jött az ötlet, hogy a megüresedett padokba csángó gyermekeket ültessenek. „Tudtuk, hogy mi többet tudunk nyújtani a magyar nyelvű oktatásban, mint az egy-két óra délutáni alternatív program” – mesélte az elnök, aki tanítóként maga is oktatja a gyerekeket. A Bástya Egyesület a gyerekek teljes ellátását magára vállalta, étkeztetésükről és tisztántartásukról két helybéli alkalmazott, tanításukról két nevelőnő gondoskodik. Ők segítenek a gyerekeknek a leckék elkészítésében, a magyar nyelv elsajátításában. „Azt szeretnénk, hogy magyar emberek legyenek” – vallja Kerekes Zoltán.
Bővülő tevékenység
A vicei példa ragadósnak bizonyult, tavaly a magyardécsei általános iskola azzal a kéréssel kereste meg a Bástya Egyesületet, hogy a tanintézet fenntartása érdekében ők is fogadnának csángó gyerekeket. Így jött létre egy helybélitől bérelt házban a Magyardécsei Bástya Fiókkollégium, amely kilenc diáknak biztosít szállást: két mezőségi, négy óradnai (a település magukat magyarnak valló lakói többnyire románul beszélnek), illetve három moldvai gyereknek. Számuk azonban gyarapodni fog, a bérlemény jövőre már 11-12 diák otthonául szolgálhat.
A Bástya Egyesület tevékenysége a bethleni iskola pedagógusi közösségét is megihlette, amely jelezte: örülne, ha a városban is nyitnának egy kollégiumot. Itt ugyanis az elemi iskolában már össze kellett vonni két osztályt, és jövőtől további 5-6 gyerekre lenne szükség ahhoz, hogy a három tanerő munkahelye biztosított legyen. A terv szerint a hiányzó gyerekek egy része Mezőköbölkútról jönne, ahol nincs magyar oktatás, a többit pedig Moldvából hoznák. Kerekes Zoltán szerint már házat is találtak, amelyben a kollégium működhetne, ezt a tulajdonos ingyen bocsátotta a rendelkezésükre. Ahhoz, hogy megfeleljen a célnak, átalakítások szükségesek, amihez pénz kell. A tevékenység bővülésével a kiadások is nőttek, s bár a civil szervezet nemzeti jelentőségű intézményként négymillió forint támogatásban részesül évente a magyar államtól, ez csak a költségvetés negyedét teszi ki. Mivel a következő tanévtől a gyerekek száma a jelenlegi 40-ről 50-53-ra nőhet, az elnök normatív támogatásban reménykedik. „Tervek vannak, gyerekek is lennének, csak pénz kell” – mondta lapunknak Kerekes Zoltán, rámutatva, a décsei és bethleni kollégiumok beruházásain kívül Vicében is egyre sürgetőbbé vált egy különálló konyha építése, melyhez zuhanyzót, irodákat csatolnának. „A normatív támogatásból ki tudnánk fizetni a béreket és a járulékokat. Ha ezek fedezve lennének, a fenntartáson kívül másra is tudnánk összpontosítani” – mutatott rá az elnök, aki szerint iskolán kívüli tevékenységeket, kulturális rendezvényeket szerveznének.
Enyedet is erősítenék
A Bástya Egyesület kiadásait növeli, hogy miközben a vicei és décsei 5–8. osztályos iskolák fenntartásához folyamatosan kell biztosítani az utánpótlást, a gimnáziumba kerülő csángó gyerekeknek továbbra is ők viselik gondját. Az első végzősgeneráció Besztercén folytatta tanulmányait, de a korlátozott szálláslehetőségek miatt ősztől messzebbre kerültek: hárman Csíkszeredába, egyikük Gyulafehérvárra. A szervezet a szintén gyerekhiánnyal küzdő Fehér megyei szórványt erősítené a továbbiakban, a tervek szerint ősztől már hét „véndiákjuk” kezdi a tanévet a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, ahol az egyesületi elnök is tanult. Szőcs Ildikó igazgató ugyanis felajánlotta, hogy a nagy múltú alma mater megpróbálja teljesen vagy legalább részben átvállalni a gyerekek taníttatásával járó anyagi terhet.
Gátolják az önállósodást
Az egyesület munkatársai azonban nem találnak mindenhol segítő kezekre: az apanagyfalusi önkormányzat például, amelyhez Vice is tartozik, ahelyett hogy támogatná, gátolja munkájukat. Legutóbb az önállósodási terveiket szavazták le a tanácsosok, megakadályozva, hogy a községközpontbeli román tannyelvű tanintézethez tartozó Dsida Jenő Általános Iskolának jogi státusa legyen. Holott az új tanügyi törvény szerint kisebbségi tanintézetként, 106 diákkal kérhetnék ezt – amit meg is tettek. Az önállósodás elsősorban anyagi szempontból lenne nagy előrelépés, magyarázza Kerekes Zoltán, rámutatva, a fejkvótarendszerben a kisebbségi tanintézeteknek több pénz jár, azonban épp emiatt akadékoskodnak az apanagyfalusi román iskola vezetői és az önkormányzati képviselők is. „Mi megoldottuk a gondjainkat. Azért van bentlakásunk, kulturális rendezvényeink, hogy fennmaradhassunk. Oldják meg ők is” – érvel a tanító, aki szerint nem hagyják annyiban a dolgot, a megyei tanfelügyelőséghez fordultak.
Balázs Dénes, a tanfelügyelőség kisebbségi oktatásért felelős munkatársa szerint az ügyet továbbították a minisztériumba, és Király András államtitkár segítségét kérték. Mint a tanfelügyelő beszámolójából kiderült, a Bástya Egyesület tevékenységére nagy szükség van a térségben, ahol a növekvő gyerekhiány miatt egyre több magyar iskolát kell bezárni. A 2011/2012-es beiskolázási terv szerint ősztől a mezőveresegyházi óvodát számolják fel, míg a várkudúi általános iskolát csak az mentette meg a bezárástól, hogy „sikerült valahonnan gyerekeket szerezni”.
Veszélyeztetett szigetek
Az észak-erdélyi megyében egyre nagyobb veszélybe kerülnek a magyar iskolák, és ezzel a román falvaktól körülvett magyar települések, szigetek is. Tekében, Kékesen négy-négy, Tacson, Cegőtelkén 5-6 gyerek van – sorolta a tanfelügyelő. Mint mondta, már csak a vicei, décsei és szentmátéi általános iskolában nincsenek összevont osztályok, Besztercén és Bethlenben sincs meg a négy elemi osztály működtetéséhez szükséges létszám. Balázs Dénes szerint ennek oka a gyerekek számának csökkenése mellett a vegyes házasságokban keresendő. „Bethlenben tavaly a hét házasságkötésből csupán egy esetében volt mindkét fél magyar. Már az óvodások zöme vegyes házasságból jön, Besztercén az elemisták több mint fele vegyes házasságban született” – részletezte a Krónikának a tanfelügyelő, hozzátéve, ezek szülei csupán ötödikes korig taníttatják magyar nyelven a gyereket. Ezt a magyar tagozatok szerkezete is bizonyítja: a besztercei Andrei Mureşanu Főgimnáziumban már csak a gimnáziumban sikerül két párhuzamos osztályt működtetni a megyeszékhelyre bejövő vidéki diákoknak köszönhetően.
Magyar iskolák kellenek
Bár értékeli a Bástya Egyesület tevékenységét, Balázs Dénes szerint a csángó gyerekek behozatala csak helyi szinten enyhíti a bajt, hosszú távon nem jelent megoldást. Szerinte ezt csak az önálló magyar iskolák létrehozása biztosítaná, akkor a magyar gyerekek egymás között barátkoznának, magyar házasságok köttetnének, és magyar gyerekek születnének – foglalta össze elmélete lényegét. Mint mesélte, erre már történt próbálkozás – a tanácskozáson Borsos K. László tanügyminisztériumi igazgató, korábbi tanfelügyelő is jelen volt –, de a többség nem támogatta a tervet. A legfőbb érv az volt, hogy a tanároknak nem jönne ki a szükséges óraszáma, hiszen jelenleg a román osztályokba is betanítanak. „Ehhez bátorság kell, és sajnos egyeseknek nincs” – fogalmazott Balázs Dénes, aki szerint az önálló magyar iskolák tervét az is akadályozza, hogy a református egyháznak nincs épülete, amit felajánlhatna e célra.
A következő tanévre is meghirdeti a Fogadj örökbe! elnevezésű tehetségmentő programot a magyarországi Nemzeti Tehetségsegítő Tanács az erdélyi falusi és szórványban élő magyar gyermekek tanulmányainak támogatására. Az erdélyi és magyarországi egyetemi tanárok kezdeményezte, nyolc éve indított program keretében jelenleg 346 erdélyi falusi, illetve szórványvidékről származó középiskolás vagy középiskolába készülő, jól tanuló, nehéz sorsú magyar gyermek kap egy-egy (vagy két-két) magyarországi támogató családtól összesen havi 9000 forintnyi ösztöndíjat. A juttatásban részesülők közül 305-en már sikeresen érettségiztek; háromnegyedüket egyetemre is felvették. A felhívás szerint az ösztöndíjra azok pályázhatnak, akik igazolják, hogy családjukban az egy főre eső jövedelem nem éri el a létminimumot, és kitűnő vagy jeles tanulók. A kérelmezők közül annyi gyerek kap ösztöndíjat, ahánynak támogatót találnak. A szülők a kuratóriummal kötött szerződésben vállalják, hogy gyermeküket magyar tannyelvű iskolában taníttatják tovább, és az ösztöndíjat kizárólag az ő szükségleteire költik. Az adományokat a kolozsvári székhelyű Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület fogadja és továbbítja a gyerekeknek. |
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
szóljon hozzá!