A parlagfű írtását a legcélszerűbb már tavasszal elkezdeni
Fotó: MTI
Bizonyára mindenkinek van ismerőse, akinek súlyos allergiás tünetei vannak az év ezen időszakában. A rendkívül allergén parlagfű irtását ugyan már idén törvény írta elő, az alkalmazási módszertan késlekedése miatt igazából már csak jövőre lesz számonkérhető a gyom irtása. Drasztikus bírságokat szabhatnak ki a hatóságok.
Fél év után elfogadta végre a kormány a parlagfű irtására vonatkozó törvény módszertanát. Eszerint a területek tulajdonosai minden év június 5-éig kötelesek kiirtani a gyomot, még annak virágzása előtt, hogy elejét vegyék a pollen terjedésének, és ezzel csökkentsék az allergiás megbetegedéseket. A kormány szerdai ülésén fogadta el a módszertant, bár a vonatkozó törvényt már március 8-án kihirdette Klaus Johannis államfő.
Nelu Barbu kormányszóvivő arról beszélt, hogy a módszertan értelmében minden közigazgatási egységnél minden év május 25-éig fel kell leltározni azokat a területeket, ahol parlagfű nő, tájékoztatniuk kell a tulajdonosokat, hogy június 5-éig ki kell irtaniuk a gyomot, és gondoskodniuk kell, hogy a nyár folyamán ne üsse fel újra a fejét a parlagfű. A területtulajdonosok mellett az utak gondnokaira, a vasúttársaságokra, az öntözőberendezések, halastavak működtetőire, az építkezésvezetőkre is hasonló kötelezettség érvényes.
A jogszabály betartatása azonban körülményes, hiszen csak vegyes bizottságok ellenőrizhetnek és büntethetnek. Ezeket prefektusi rendelettel hozzák majd létre, részt vesznek bennük a megyei mezőgazdasági igazgatóságok, a környezetőrség, a közegészségügyi igazgatóságok és a helyi önkormányzatok képviselői.
A módszertan végre rendet tett a jogszabály alkalmazásában, hiszen eddig nem voltak pontosítások arra vonatkozóan, miként kell fellépni azok ellen, akik nem irtják a parlagfüvet a területükön – szögezte le a Krónika megkeresésére Tóth Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere. Rámutatott, a városban ugyan alig két-három kisebb gócpontról tudnak, de ez is elég, hogy megkeserítse a pollenre allergiások életét.
Ezt egy hét alatt különben pontosan fel tudjuk térképezni, majd a prefektusnak kell kiadnia a vonatkozó rendeletet, s az ő feladata lesz megalakítani a vegyes bizottságot, amely felügyeli a végrehajtást. Az alpolgármester elmondta, már idén próbálták gyakorlatba ültetni a jogszabályt, ám a módszertan hiányában ez akadályokba ütközött. Ő maga a jogszabály márciusi megjelenése után levélben fordult a helyi rendőrséghez, hogy ellenőrizzék a parlagfű irtását, ám azt a választ kapta, hogy a helyi rendőrségnek nincs hatásköre, hogy ebben az esetben fellépjen. Kérdésünkre leszögezte, Nagyváradon valószínűleg „bevállalósabbak”, a helyi rendőrség felvállalta ezt a feladatot, így a parlagfű terjedése ellen hatékonyabban tudnak fellépni. Tóth Birtan Csaba hangsúlyozta, nem is akartak rögtön bírságolni, csak hivatalosan figyelmeztetni a területtulajdonosokat, hogy kötelességük a gyom irtása.
A nagyváradi önkormányzat viszont idén szigorúan fellépett a parlagon hagyott területek tulajdonosai ellen.
A lakosoknak online platform állt a rendelkezésére, ahol bejelenthették, ha valahol látják ezt a rendkívül allergén növényt.
A helyi rendőrök által kirótt legnagyobb bírság összege elérte 7000 lejt, ezt a Román Vasúttársaság kapta. Ugyanakkor összesen 11 esetben szabtak ki 3300 lejes bírságot – többnyire cégeket büntettek hatalmas, parlagon hagyott telkek miatt. „Megjegyezzük, hogy a fentebb említett intézkedések nyomán a tulajdonosok mintegy 70 százaléka megtisztította a területeket” – mutat rá közleményében a városháza. Emlékeztetnek, a lakosság 200 és 2500 lejre büntethető, ha nem kaszálja le időben a gyomot.
Párhuzamosan az ellenőrzésekkel zajlott az önkormányzat tulajdonában levő telkek megtisztítása, a hivatalos bejelentés értelmében ez a folyamat jövő hétvégén zárul.
Az egyik legallergénebb növényként számon tartott parlagfű irtását azonban a legcélszerűbb már tavasszal elkezdeni. Virágzása ugyanis július közepe táján kezdődik el, és minden más allergénnél tovább tart.
A parlagfű egyébként Észak-Amerikából származó növény, Európában nem őshonos. 1878-ban tűnt fel először Svájcban. Az I. világháború környékén kezdett elterjedni Európában. A folyamat kezdetben lassú volt, a növénynek alkalmazkodnia kellett az európai éghajlathoz. Ám amikor az éghajlathoz hozzászokott, robbanásszerűen terjedésnek indult. A gyom ugyanakkor a hetvenes évekig nem okozott jelentős mértékben allergiát. Az azóta eltelt évtizedekben viszont pollenjének koncentrációja a levegőben jelentősen megnövekedett. Európában jelentős mértékben elszaporodott, és komoly népegészségügyi problémát okoz.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
szóljon hozzá!