Fotó: Jakab Mónika
Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter hétfőn bejelentette, javasolni fogja, hogy – a tanszemélyzet átoltottságától függetlenül – valamennyi óvoda és iskola megnyithasson azokon a településeken, ahol a fertőzöttségi ráta nem haladja meg a 3 ezreléket.
2021. november 08., 15:142021. november 08., 15:14
2021. november 08., 15:372021. november 08., 15:37
Az ügyvivő tárcavezető bizonyára a tanügyi szövetségek és szakszervezetek heves tiltakozása nyomán kezdett újabb „ötletelésbe”, csupán három nappal az új szabályok kihirdetése után. Mint ismeretes, hétfőn folytatódott az oktatás a kéthetes kényszervakáció után, személyes jelenléttel pedig csak azokban az óvodákban, iskolákban taníthatnak, ahol a pedagógusok és kisegítők legalább 60 százaléka be van oltva koronavírus ellen. Így hétfőn a romániai tanintézetek 67,79 százalékában megnyíltak az osztálytermek, több mint 2 millió gyermek tért vissza tanintézetébe. A többi intézményben online tanrendet alkalmaznak.
Sorin Cîmpeanu ügyvivő oktatási miniszter úgy fogalmazott, ha a sokat kritizált átoltottság helyett a települések fertőzöttségi rátája szerint nyithattak volna meg az iskolák, akkor a tanintézetek csupán hét százalékában zajlana most jelenléti oktatás.
A múlt hét végén hozott határozat azonban tiltakozást váltott ki a tanügyi szövetségek, szakszervezetek, diákképviseletek körében: egyesek a fertőzésveszély miatt aggódtak, egyéb vagy több feltételt szabtak volna, mások az intézkedés hátrányosan megkülönböztető jellegét emelték ki, illetve nehezményezték, hogy csak a tanerőt kényszerítik ilyen eszközökkel oltakozásra, más ágazatok képviselőit nem.
Amint a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége is kiemelte vasárnapi tiltakozó állásfoglalásában,
ahol az online oktatás megszervezésének feltételei nem biztosítottak, vagy ez az oktatási forma nem alkalmazható hatékonyan. Jelezték: számos olyan helyzet alakult így ki, hogy az alacsony fertőzöttségi arányú (2 ezrelék alatti) településeken a tanintézményi beoltottsági arány miatt kell online oktatást elrendelni, olyan körülmények között, hogy nem adottak az online oktatás megfelelő anyagi vagy infrastrukturális feltételei.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítéli meg azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg.
Sorin Cîmpeanu a Hotnews hírportálnak adott hétfői nyilatkozatában éppen ezzel magyarázta új elképzeléseit.
Ott, ahol nincs fertőzött, de elegendő beoltott sem, ne tartsuk fenn hosszú távon az online tanrendet, hiszen éppen ezeken a településeken nehézkes a távoktatás. A rendeletet kiegészítő javaslat szerint ott, ahol a fertőzöttségi ráta 3 ezrelék alatt van, személyes jelenléttel taníthatnak, függetlenül a személyzet átoltottságától. Ez egyfajta átmenet a normalitás felé” – jelentette ki a tárcavezető. Ugyanakkor hangsúlyozta: a kivétel nemcsak a vidéki térségekre lenne érvényes, hanem országszerte.
A miniszter közölte, hogy
Az Agerpres szerint emlékeztetett: ezek a szabályok már most lehetővé teszik, hogy ha például egy községi iskola személyzetének átoltottsága nem haladja meg a 60 százalékot, de a településhez tartozó három falu oktatási helyszínei közül egynek vagy kettőnek igen, akkor utóbbiakban lehetséges a jelenléti oktatás.
Kérdésre válaszolva elmondta, azért éppen a 3 ezreléknél kisebb fertőzöttségi rátájú települések iskolái nyithatnának ki, mert „kell léteznie egy küszöbértéknek”, amely alatt engedélyezett a jelenléti oktatás. Hozzátette, hogy a javaslatát elemezni fogja az egészségügyi minisztérium, majd az országos vészhelyzeti bizottságnak is jóvá kell hagynia. Sorin Cîmpeanu azt nem tudta megmondani, hogy az új szabály mikor lép hatályba.
Egyébként a most hétfőtől alkalmazott átoltottsági feltétel szerint
A hátulról második Suceava 25,65 százalékon áll, a harmadik helyezett Bihar pedig 43,28 százalékon „teljesít”. A magyarlakta megyék közül Hargita (48,18), Fehér (53,1) Arad (53,99) és Brassó (59,28) sem hozza átlagosan a „kötelezőt”. A lista másik végén Beszterce-Naszód országos harmadik (86,99) az éllovas Ilfov (93,75) és Dolj (88,21) mögött. Kolozs 83,09, Szatmár 79,84, Maros 76,88, Szilágy 74,34 százalékon állt a hét végén frissített adatok szerint.
További információkig felfüggesztették annak a két ukrán állampolgárnak a keresését, akik harmadik társukkal érkeztek Romániába, és csütörtök reggel kérték a Máramaros megyei hegyimentő szolgálat segítségét.
Több magyarországi portál is interjút készített a napokban Hakan Aydemir török kutatóval, akinek elmélete szerint sikerült megállapítani a székelyek eredetét.
Ütlegelés és egyéb erőszakos tettek miatt büntetőeljárás indult a Beszterce-Naszód megyei Ispánmező polgármestere, Sorin Hognogi ellen, miután a település egyik kocsmájának teraszán megütött egy férfit.
Közel 300 polgármesterjelölttel vág neki az RMDSZ a júniusi helyhatósági választásnak, amelyen az erdélyi megyéken kívül a Kárpátokon túli Bákó és Gorj megyében is indít tanácsosjelölti listát.
Hargita megye több régiójában havazott csütörtök reggel, Maroshévíz és Borszék között, a 15-ös országúton csúszásgátlót szórtak le az útkarbantartók.
Fiatalkorú diákot molesztált egy nevelő az egyik nagyváradi középiskolában.
Szakszerűtlenül, hanyag módon felszerelt közlekedési táblákkal csúfítottak el egy műemlék hidat Nagyszebenben.
Három ukrán állampolgárt keresnek a hegyimentők a Máramarosi-havasokban – közölte csütörtök reggel Dan Benga, a Máramaros megyei Salvamont vezetője. Később arról tájékoztatott, hogy egyiküket sikerült megtalálni, a többiek mentése még zajlik.
Jelenleg egy hónapon át van természetes hó Brassópojánán, de tíz év alatt az is eltűnhet – figyelmeztetnek turisztikai szakemberek, akik szerint Európa számos síparadicsomához hasonlóan Erdélyben is befellegezhet a síelésnek.
Iktatta jelöltségét szerdán az illetékes választási bizottságnál Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, aki az RMDSZ színeiben szerezne újabb, harmadik mandátumot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!