Fotó: Jakab Mónika
Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter hétfőn bejelentette, javasolni fogja, hogy – a tanszemélyzet átoltottságától függetlenül – valamennyi óvoda és iskola megnyithasson azokon a településeken, ahol a fertőzöttségi ráta nem haladja meg a 3 ezreléket.
2021. november 08., 15:142021. november 08., 15:14
2021. november 08., 15:372021. november 08., 15:37
Az ügyvivő tárcavezető bizonyára a tanügyi szövetségek és szakszervezetek heves tiltakozása nyomán kezdett újabb „ötletelésbe”, csupán három nappal az új szabályok kihirdetése után. Mint ismeretes, hétfőn folytatódott az oktatás a kéthetes kényszervakáció után, személyes jelenléttel pedig csak azokban az óvodákban, iskolákban taníthatnak, ahol a pedagógusok és kisegítők legalább 60 százaléka be van oltva koronavírus ellen. Így hétfőn a romániai tanintézetek 67,79 százalékában megnyíltak az osztálytermek, több mint 2 millió gyermek tért vissza tanintézetébe. A többi intézményben online tanrendet alkalmaznak.
Sorin Cîmpeanu ügyvivő oktatási miniszter úgy fogalmazott, ha a sokat kritizált átoltottság helyett a települések fertőzöttségi rátája szerint nyithattak volna meg az iskolák, akkor a tanintézetek csupán hét százalékában zajlana most jelenléti oktatás.
A múlt hét végén hozott határozat azonban tiltakozást váltott ki a tanügyi szövetségek, szakszervezetek, diákképviseletek körében: egyesek a fertőzésveszély miatt aggódtak, egyéb vagy több feltételt szabtak volna, mások az intézkedés hátrányosan megkülönböztető jellegét emelték ki, illetve nehezményezték, hogy csak a tanerőt kényszerítik ilyen eszközökkel oltakozásra, más ágazatok képviselőit nem.
Amint a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége is kiemelte vasárnapi tiltakozó állásfoglalásában,
ahol az online oktatás megszervezésének feltételei nem biztosítottak, vagy ez az oktatási forma nem alkalmazható hatékonyan. Jelezték: számos olyan helyzet alakult így ki, hogy az alacsony fertőzöttségi arányú (2 ezrelék alatti) településeken a tanintézményi beoltottsági arány miatt kell online oktatást elrendelni, olyan körülmények között, hogy nem adottak az online oktatás megfelelő anyagi vagy infrastrukturális feltételei.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítéli meg azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg.
Sorin Cîmpeanu a Hotnews hírportálnak adott hétfői nyilatkozatában éppen ezzel magyarázta új elképzeléseit.
Ott, ahol nincs fertőzött, de elegendő beoltott sem, ne tartsuk fenn hosszú távon az online tanrendet, hiszen éppen ezeken a településeken nehézkes a távoktatás. A rendeletet kiegészítő javaslat szerint ott, ahol a fertőzöttségi ráta 3 ezrelék alatt van, személyes jelenléttel taníthatnak, függetlenül a személyzet átoltottságától. Ez egyfajta átmenet a normalitás felé” – jelentette ki a tárcavezető. Ugyanakkor hangsúlyozta: a kivétel nemcsak a vidéki térségekre lenne érvényes, hanem országszerte.
A miniszter közölte, hogy
Az Agerpres szerint emlékeztetett: ezek a szabályok már most lehetővé teszik, hogy ha például egy községi iskola személyzetének átoltottsága nem haladja meg a 60 százalékot, de a településhez tartozó három falu oktatási helyszínei közül egynek vagy kettőnek igen, akkor utóbbiakban lehetséges a jelenléti oktatás.
Kérdésre válaszolva elmondta, azért éppen a 3 ezreléknél kisebb fertőzöttségi rátájú települések iskolái nyithatnának ki, mert „kell léteznie egy küszöbértéknek”, amely alatt engedélyezett a jelenléti oktatás. Hozzátette, hogy a javaslatát elemezni fogja az egészségügyi minisztérium, majd az országos vészhelyzeti bizottságnak is jóvá kell hagynia. Sorin Cîmpeanu azt nem tudta megmondani, hogy az új szabály mikor lép hatályba.
Egyébként a most hétfőtől alkalmazott átoltottsági feltétel szerint
A hátulról második Suceava 25,65 százalékon áll, a harmadik helyezett Bihar pedig 43,28 százalékon „teljesít”. A magyarlakta megyék közül Hargita (48,18), Fehér (53,1) Arad (53,99) és Brassó (59,28) sem hozza átlagosan a „kötelezőt”. A lista másik végén Beszterce-Naszód országos harmadik (86,99) az éllovas Ilfov (93,75) és Dolj (88,21) mögött. Kolozs 83,09, Szatmár 79,84, Maros 76,88, Szilágy 74,34 százalékon állt a hét végén frissített adatok szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aláírta a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Teológiai Líceum megalapításáról szóló rendeletet Daniel David oktatási miniszter. A döntéssel a magyar iskola több éves kálváriájának végére kerülhet pont.
Csíkszentdomokoson 14. alkalommal szerveznek emlékezést és konferenciát a zsidóüldözés és a kommunista diktatúra jogtiprásai ellen egyaránt felszólaló főpap emlékére.
A Szejkefürdői Unitárius Találkozó az unitárius közösség legnagyobb és legfontosabb éves együttléte, amely hitben és összetartozásban erősíti a közösség tagjait.
Szilágy megyében 18 iskola olvad be más intézményekbe, megszűnik jogi önállóságuk. Az összevonás következtében hét igazgató is elveszíti a tisztségét.
A könyvelési papírokban szereplő, de a valóságban hiányzó faáru miatt több mint százezer lej büntetést fizetett egy nagyváradi cég. Az összeg nagyobb részét a nem létező áru értékének elkobzása teszi ki.
75 nap az óceánon címmel a kincses városban tart előadást szeptember 5-én Rakonczay Gábor. Szeptember 6-án Csíkszeredában, 9-én pedig Udvarhelyen is meghallgathatja a közönség.
A Pro Agricultura Egyesület az Országos Magyar Diákszövetséggel közösen ösztöndíjpályázatot hirdet a 2025–26-os tanévben.
A 165,7 millió lej értékű aradi beruházás határidőre elkészült, de a hídavató elmaradt, mivel a szerkezeten szemmel látható deformációk jelentek meg még az ünnepélyes megnyitó előtt, így az önkormányzat nem vette át.
Szeptemberben adják át a bánsági Csák (Ciacova) város egykori középkori várának felújított tornyát, a csáki kulát.
Romániából összesen 12 szálláshely került be a Michelin Guide ajánlottjai közé, melyek közül kilenc Bukarestben található, a három vidéki helyszín közül pedig csupán egy Erdélyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!