Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítéli meg azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg.
2021. november 07., 11:402021. november 07., 11:40
2021. november 07., 12:122021. november 07., 12:12
Az RMPSZ Országos Elnökségének vasárnapi, szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében úgy fogalmaznak, a szövetség üdvözölt minden olyan oktatáspolitikai kezdeményezést, amely a tanintézetek működését, az oktatási folyamat megszervezését a helyi járványügyi helyzet alakulására, illetve a települések és iskolák erőforrási lehetőségeire alapozta. Ugyanakkor szorgalmazták, hogy a problémák megoldását a közös teherviselés elvére, a kölcsönös támogatásra és a hatékony együttműködésre alapozva biztosítsák.
„Annak ellenére, hogy szövetségünk a járvány legyőzésének egyedüli hatékony eszközének a védőoltás felvételét tartja, aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítéljük meg a fentiek szellemében azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg.
Úgy gondoljuk, hogy ezzel a döntéssel elsősorban nem a beoltottsági arány növekedését váltják ki, hanem tovább mélyítik azt szakadékot, amely a pedagógusok társadalmi megbecsülése terén keletkezett a világjárvány beköszöntétől kezdődően” – olvasható az RMPSZ állásfoglalásában.
A magyar pedagógusok szövetségének értékelése szerint az intézkedés továbbra is a hátrányos közösségekben működő, főként vidéki iskolákra, illetve a napköziotthonok működésére (ezáltal számos kisgyermekes család életére) gyakorol rendkívüli mértékben kedvezőtlen hatást, ahol az online oktatás megszervezésének feltételei nem biztosítottak, vagy ez az oktatási forma nem alkalmazható hatékonyan. Jelzik: számos olyan helyzet alakult így ki, hogy az alacsony fertőzöttségi arányú (2 ezrelék alatti) településeken a tanintézményi beoltottsági arány miatt kell online oktatást elrendelni, olyan körülmények között, hogy nem adottak az online oktatás megfelelő anyagi vagy infrastrukturális feltételei.
Az RMPSZ közölte, októberben rövid felmérést végzett tanintézetvezetők vagy más iskolai döntéshozók, tagozatvezető pedagógusok körében. Az eredmények szerint a válaszadók többsége a jelenléti oktatást tartja a leghatékonyabb oktatásszervezési körülménynek.
amelyben a járványügyi helyzet alakulásától függően, iskolaszintű döntések meghozatalával elsősorban a jelenléti oktatásra törekedjenek, és csak szükség szerint alkalmazzák egyes osztályok esetében az online oktatási rendszert.
„Mindezek szellemében a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szorgalmazza olyan intézkedések kidolgozását és érvénybeléptetését, amelyek hatékonyabb módon, a teljes társadalomra alkalmazott, következetes módszerekkel, a pontos és helyes felvilágosítás eszközeivel járulnak hozzá az oltottsági arány növekedéséhez úgy a tanszemélyzet, mint a diákok és családjuk, illetve minden szakmai-társadalmi csoport esetében” – szögezik le a közleményben.
Ebben szorgalmazzák a romániai (magyar) oktatási rendszer átfogó digitalizációját is annak érdekében, hogy bármilyen járványügyi helyzetben, jelenléti, hibrid vagy online körülmények között megteremtődjenek az oktatás minőségi, hatékony, huszonegyedik századi és méltányos feltételei.
Mint ismeretes, pénteken vált hivatalossá, hogy hétfőn valamennyi romániai iskolában és óvodában folytatódik a tanítás, a jelenléti oktatás feltétele a tanintézetek személyzetének legalább 60 százalékos átoltottsága. A legfrissebb adatok szerint a romániai tanintézetek 68 százalékában kezdődik személyes jelenléttel az oktatás. A napokban a Tanulók Országos Tanácsa és a tanügyi szakszervezetek is tiltakozásukat fejezték ki az átoltottsági feltétel (kizárólagos) bevezetése ellen.
A romániai iskolák és óvodák 68 százalékában kezdődik jelenléti oktatással a tanítás – jelentette be szombaton Sorin Cîmpeanu ügyvivő oktatási miniszter.
Hálaadó istentisztelettel avatták fel Nagyenyeden vasárnap az európai uniós alapokból, illetve a magyar kormány támogatásával felújított középkori vártemplomot.
A román gazdaság nem szárnyal, de a kis eredményeket is el tudja adni a politikum – állapította meg a Krónikának Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója, akivel a romániai munkaerőpiacról beszélgettünk.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – az elmúlt hetek sokszor emlegetett szlogennel, megoldási javaslatokkal mutatta be államelnökjelölti programját Kelemen Hunor.
Székelyföld számos településén gyújtottak őrtüzeket a helyi közösségek vasárnap este annak jeleként, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára – tájékoztatta az MTI-t telefonon Gazda Zoltán, az SZNT ügyvezető elnöke.
Beiktatták hivatalába Gál Alinát, akinek személyében első alkalommal lett helyi, csángó származású polgármestere a Bákó megyei Gajcsána községnek.
A szilágysági Ákoson avattak emléktáblát Dobai István nemzetközi jogász, 56-os elítélt tiszteletére Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó jelenlétében.
Előkerült egy videófelvétel, amelyet egy sofőr készített, akinek meg kellett állnia azon a Szeben megyei területen, ahol a rendőrök egy lopott autóval közlekedő svájci sofőrt készültek megállítani a múlt hét végén.
Az időjárás továbbra is szokatlanul meleg az évszakhoz képest a meteorológusok szerint.
Életét vesztette egy szabálytalanul közlekedő fiatal nő Kolozsváron szombat este, miután elütötte egy autó Monostori úton.
Szép időben tarthatták meg a hagyományos csipkebogyó-fesztivált pénteken és szombaton a Kolozs megyei Kalotaszentkirályon.
Látogatottsági adatok
4 hozzászólás