Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítéli meg azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg.
2021. november 07., 11:402021. november 07., 11:40
2021. november 07., 12:122021. november 07., 12:12
Az RMPSZ Országos Elnökségének vasárnapi, szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében úgy fogalmaznak, a szövetség üdvözölt minden olyan oktatáspolitikai kezdeményezést, amely a tanintézetek működését, az oktatási folyamat megszervezését a helyi járványügyi helyzet alakulására, illetve a települések és iskolák erőforrási lehetőségeire alapozta. Ugyanakkor szorgalmazták, hogy a problémák megoldását a közös teherviselés elvére, a kölcsönös támogatásra és a hatékony együttműködésre alapozva biztosítsák.
„Annak ellenére, hogy szövetségünk a járvány legyőzésének egyedüli hatékony eszközének a védőoltás felvételét tartja, aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítéljük meg a fentiek szellemében azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg.
Úgy gondoljuk, hogy ezzel a döntéssel elsősorban nem a beoltottsági arány növekedését váltják ki, hanem tovább mélyítik azt szakadékot, amely a pedagógusok társadalmi megbecsülése terén keletkezett a világjárvány beköszöntétől kezdődően” – olvasható az RMPSZ állásfoglalásában.
A magyar pedagógusok szövetségének értékelése szerint az intézkedés továbbra is a hátrányos közösségekben működő, főként vidéki iskolákra, illetve a napköziotthonok működésére (ezáltal számos kisgyermekes család életére) gyakorol rendkívüli mértékben kedvezőtlen hatást, ahol az online oktatás megszervezésének feltételei nem biztosítottak, vagy ez az oktatási forma nem alkalmazható hatékonyan. Jelzik: számos olyan helyzet alakult így ki, hogy az alacsony fertőzöttségi arányú (2 ezrelék alatti) településeken a tanintézményi beoltottsági arány miatt kell online oktatást elrendelni, olyan körülmények között, hogy nem adottak az online oktatás megfelelő anyagi vagy infrastrukturális feltételei.
Az RMPSZ közölte, októberben rövid felmérést végzett tanintézetvezetők vagy más iskolai döntéshozók, tagozatvezető pedagógusok körében. Az eredmények szerint a válaszadók többsége a jelenléti oktatást tartja a leghatékonyabb oktatásszervezési körülménynek.
amelyben a járványügyi helyzet alakulásától függően, iskolaszintű döntések meghozatalával elsősorban a jelenléti oktatásra törekedjenek, és csak szükség szerint alkalmazzák egyes osztályok esetében az online oktatási rendszert.
„Mindezek szellemében a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szorgalmazza olyan intézkedések kidolgozását és érvénybeléptetését, amelyek hatékonyabb módon, a teljes társadalomra alkalmazott, következetes módszerekkel, a pontos és helyes felvilágosítás eszközeivel járulnak hozzá az oltottsági arány növekedéséhez úgy a tanszemélyzet, mint a diákok és családjuk, illetve minden szakmai-társadalmi csoport esetében” – szögezik le a közleményben.
Ebben szorgalmazzák a romániai (magyar) oktatási rendszer átfogó digitalizációját is annak érdekében, hogy bármilyen járványügyi helyzetben, jelenléti, hibrid vagy online körülmények között megteremtődjenek az oktatás minőségi, hatékony, huszonegyedik századi és méltányos feltételei.
Mint ismeretes, pénteken vált hivatalossá, hogy hétfőn valamennyi romániai iskolában és óvodában folytatódik a tanítás, a jelenléti oktatás feltétele a tanintézetek személyzetének legalább 60 százalékos átoltottsága. A legfrissebb adatok szerint a romániai tanintézetek 68 százalékában kezdődik személyes jelenléttel az oktatás. A napokban a Tanulók Országos Tanácsa és a tanügyi szakszervezetek is tiltakozásukat fejezték ki az átoltottsági feltétel (kizárólagos) bevezetése ellen.
A romániai iskolák és óvodák 68 százalékában kezdődik jelenléti oktatással a tanítás – jelentette be szombaton Sorin Cîmpeanu ügyvivő oktatási miniszter.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
Látogatottsági adatok
4 hozzászólás