Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítéli meg azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg.
2021. november 07., 11:402021. november 07., 11:40
2021. november 07., 12:122021. november 07., 12:12
Az RMPSZ Országos Elnökségének vasárnapi, szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében úgy fogalmaznak, a szövetség üdvözölt minden olyan oktatáspolitikai kezdeményezést, amely a tanintézetek működését, az oktatási folyamat megszervezését a helyi járványügyi helyzet alakulására, illetve a települések és iskolák erőforrási lehetőségeire alapozta. Ugyanakkor szorgalmazták, hogy a problémák megoldását a közös teherviselés elvére, a kölcsönös támogatásra és a hatékony együttműködésre alapozva biztosítsák.
„Annak ellenére, hogy szövetségünk a járvány legyőzésének egyedüli hatékony eszközének a védőoltás felvételét tartja, aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítéljük meg a fentiek szellemében azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg.
Úgy gondoljuk, hogy ezzel a döntéssel elsősorban nem a beoltottsági arány növekedését váltják ki, hanem tovább mélyítik azt szakadékot, amely a pedagógusok társadalmi megbecsülése terén keletkezett a világjárvány beköszöntétől kezdődően” – olvasható az RMPSZ állásfoglalásában.
A magyar pedagógusok szövetségének értékelése szerint az intézkedés továbbra is a hátrányos közösségekben működő, főként vidéki iskolákra, illetve a napköziotthonok működésére (ezáltal számos kisgyermekes család életére) gyakorol rendkívüli mértékben kedvezőtlen hatást, ahol az online oktatás megszervezésének feltételei nem biztosítottak, vagy ez az oktatási forma nem alkalmazható hatékonyan. Jelzik: számos olyan helyzet alakult így ki, hogy az alacsony fertőzöttségi arányú (2 ezrelék alatti) településeken a tanintézményi beoltottsági arány miatt kell online oktatást elrendelni, olyan körülmények között, hogy nem adottak az online oktatás megfelelő anyagi vagy infrastrukturális feltételei.
Az RMPSZ közölte, októberben rövid felmérést végzett tanintézetvezetők vagy más iskolai döntéshozók, tagozatvezető pedagógusok körében. Az eredmények szerint a válaszadók többsége a jelenléti oktatást tartja a leghatékonyabb oktatásszervezési körülménynek.
amelyben a járványügyi helyzet alakulásától függően, iskolaszintű döntések meghozatalával elsősorban a jelenléti oktatásra törekedjenek, és csak szükség szerint alkalmazzák egyes osztályok esetében az online oktatási rendszert.
„Mindezek szellemében a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szorgalmazza olyan intézkedések kidolgozását és érvénybeléptetését, amelyek hatékonyabb módon, a teljes társadalomra alkalmazott, következetes módszerekkel, a pontos és helyes felvilágosítás eszközeivel járulnak hozzá az oltottsági arány növekedéséhez úgy a tanszemélyzet, mint a diákok és családjuk, illetve minden szakmai-társadalmi csoport esetében” – szögezik le a közleményben.
Ebben szorgalmazzák a romániai (magyar) oktatási rendszer átfogó digitalizációját is annak érdekében, hogy bármilyen járványügyi helyzetben, jelenléti, hibrid vagy online körülmények között megteremtődjenek az oktatás minőségi, hatékony, huszonegyedik századi és méltányos feltételei.
Mint ismeretes, pénteken vált hivatalossá, hogy hétfőn valamennyi romániai iskolában és óvodában folytatódik a tanítás, a jelenléti oktatás feltétele a tanintézetek személyzetének legalább 60 százalékos átoltottsága. A legfrissebb adatok szerint a romániai tanintézetek 68 százalékában kezdődik személyes jelenléttel az oktatás. A napokban a Tanulók Országos Tanácsa és a tanügyi szakszervezetek is tiltakozásukat fejezték ki az átoltottsági feltétel (kizárólagos) bevezetése ellen.
A romániai iskolák és óvodák 68 százalékában kezdődik jelenléti oktatással a tanítás – jelentette be szombaton Sorin Cîmpeanu ügyvivő oktatási miniszter.
A vasárnapi mérések szerint tovább nőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma Balázsfalvánál, de a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb értékeket mértek.
Olyan hírek láttak napvilágot a román nyelvű sajtóban, miszerint a kolozsvári Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság akadályozta volna meg a Korond-patak elterelését. Imecs Zoltán elnök a Krónikának elmondta, a civil szervezetet csak véleményezésre kérték fel.
Egyedülálló módszert próbál ki a Brassó megyei Barcarozsnyó önkormányzata, hogy távolt tartsa a medvéket a településtől. Brassó megyében ugyanis nagyon gyakori a nagyvad felbukkanása a lakott településeken és a települések közelében.
Továbbra is aggasztóan magas a sókoncentráció mind a Korond-patak és a Kis-Küküllő, mind a Nagy-Küküllő és a Maros vizében – nyilatkozta szombaton Parajdon Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Mága Zoltán magyarországi hegedűművész 24 tonna segélyt adományozott szombaton a háromszéki Nagyborosnyón élő árvízkárosult családoknak.
Nagyon rossz jövőképre kell felkészülni a Kis-Küküllő mentén szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget a természetből.
Igényelhetővé vált az úgynevezett „de minimis” kártérítés a Parajdon bejegyzett, vagy ott munkapontot működtető vendéglátóipari és idegenforgalmi vállalkozások számára.
A süllyedések továbbra is veszélyeztetik a parajdi sóbánya struktúráját, de az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát – közölte a gazdasági miniszter.
Romániában elkészült egy átgondolt sportstratégia – mégsem történt semmi. Mert a sport még mindig nem számít igazán – hangsúlyozta Călin Hințea professzor a kolozsvári Sports Festival színpadán, hozzátéve, hogy a sport nem stadionokkal kezdődik.
A katasztrófa sújtotta Parajdot támogatja idén a TIFF, amelynek 24. kiadását ünnepélyesen megnyitották Kolozsváron.
4 hozzászólás