Archív felvétel
Fotó: Jakab Mónika
Sorin Cîmpeanu ügyvivő oktatási miniszter a Digi24 hírtelevízió vasárnap esti műsorában úgy fogalmazott, ha a sokat kritizált átoltottság helyett a települések fertőzöttségi rátája szerint nyithattak volna meg hétfőn az iskolák, akkor a tanintézetek csupán hét százalékában zajlana most jelenléti oktatás.
2021. november 08., 11:162021. november 08., 11:16
2021. november 08., 11:372021. november 08., 11:37
Mint ismeretes, hétfőtől folytatódik az oktatás a kéthetes kényszervakáció után, személyes jelenléttel pedig csak azokban az óvodákban, iskolákban taníthatnak, ahol a pedagógusok és kisegítők legalább 60 százaléka be van oltva koronavírus ellen. Így hétfőn a romániai tanintézetek 67,79 százalékában megnyíltak az osztálytermek, több mint 2 millió gyermek tért vissza tanintézetébe. A többi intézményben online tanrendet alkalmaznak.
A romániai iskolák és óvodák 68 százalékában kezdődik jelenléti oktatással a tanítás – jelentette be szombaton Sorin Cîmpeanu ügyvivő oktatási miniszter.
A múlt hét végén hozott határozat azonban tiltakozást váltott ki a tanügyi szövetségek, szakszervezetek, diákképviseletek körében: egyesek a fertőzésveszély miatt aggódtak, egyéb vagy több feltételt szabtak volna, mások az intézkedés hátrányosan megkülönböztető jellegét emelték ki, illetve nehezményezték, hogy csak a tanerőt kényszerítik ilyen eszközökkel oltakozásra, más ágazatok képviselőit nem.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítéli meg azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg.
Sorin Cîmpeanu minderre úgy reagált vasárnap este, hogy készítettek egy szimulációt, és ha a járványhelyzet helyi súlyossága függvényében, csak a 6 ezrelékes fertőzöttségi ráta alatti mutatóval rendelkező településeken engedélyezték volna a jelenléti oktatást, akkor csupán az óvodák, iskolák hét százalékát nyithatták volna meg hétfőn.
Ha a pedagógusok immunizáltságát mérjük, akkor azt kérdezik, miért nem a fertőzöttségi rátát” – közölte a tárcavezető.
Az ügyvivő miniszter jelezte: az átoltottsági feltétel egyfajta kompromisszum, amely legfőképpen „a pedagógusokat védi”. Közölte, szigorúan ellenőrzik majd az arányok valóságtartalmát, hiszen sok helyen egy hét alatt megnőtt a szám, de olyan is előfordult, hogy miközben egy tanintézet bő egy hete 70 százalékot jelentett, most pénteken már csak 20-at. Felhívta a figyelmet, hogy ott, ahol vakcinaellenes az igazgató, jellemzően alacsony az átoltottsági arány, ezért nagyon fontos szerepük van az intézményvezetőknek. „Nem normális, hogy a tanerő tagjaként, akinek példát kell mutatnia a diákoknak, ne értsd meg az oltakozás fontosságát” – emelte ki Sorin Cîmpeanu.
A tanügyminisztérium ellenőrző testülete ki fog szállni azokba az iskolákba, ahol alacsony az alkalmazottak átoltottsági aránya – jelentette be vasárnap este Sorin Cîmpeanu.
Tanévszerkezet a jelenlegi állás szerint
Az első félév hétfőn személyes jelenléttel vagy online tanrendben folytatódott valamennyi romániai iskolában. A jelenleg érvényben lévő tanévszerkezet értelmében (a december elsejét övező munkaszüneti napokat leszámítva) a következő vakáció a téli lesz, amely a nemrég elfogadott módosítások szerint az óvodások és elemisek számára december 23-tól január 9-éig tart, miközben a nagyobb diákok már január 2-ától kénytelenek folytatni tanulmányaikat. A most véget ért kényszervakáció miatt az első félév nem decemberben, hanem január 14-én zárul. A tavaszi vakációt április 15. – május elseje között tervezik. Ebbe az időszakba beleesik a nyugati (április 17.), illetve az ortodox húsvéti ünnep (április 24.) is. A nyári szünet a jelenlegi tervek szerint június 11-én kezdődik.
Kerékpártúrával egybekötött ünnepség keretében emlékeztek meg a pécskai és battonyai önkormányzatok, illetve a román és magyar határvédelmi szervek arról, hogy harminc éve nyitották meg a Tornya–Battonya határátkelőhelyet.
Megyeszerte szondáztattak a rendőrök Bihar megyében: akadt olyan sofőr, akit súlyosan részeg állapotban kellett a kocsiból kiszállítani, mások reggeli pálinkázás után ültek volánhoz.
Megemelkedett a Maros sótartalma a folyó Arad megyei szakaszán, ezért a helyi vízügyi igazgatóság figyelmeztette a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy sem itatásra, sem öntözésre nem javallott a vize.
Továbbra is meleg lesz az idő az ország legnagyobb részén a következő időszakban, csapadékra inkább június 18-a körül és 25-e után lehet számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) hétfőn kiadta a megbízást az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Gyergyóditró és Grințieș közötti (2A jelzésű) szakasza kivitelezésének elindítására adta hírül az Agerpres hírügynökség.
Az elmúlt 24 órában 17 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 18 személynek nyújtottak segítséget – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán a Salvamont.
A csendőröknek kellett elkergetniük vasárnap este egy medvebocsot, amely egy ház udvarán álló fára mászott fel a Fehér megyei Felsővidrához tartozó Mărtești faluban.
Bár újraindult a dicsőszentmártoni vízmű, az általa szolgáltatott víz nem iható. Az országos vészhelyzeti bizottsághoz (CNSU) fordult segítségért a Maros megyei vészhelyzeti bizottság a Kis-Küküllő menti települések ívóvízellátásának biztosításához.
A vasárnapi mérések szerint tovább nőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma Balázsfalvánál, de a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb értékeket mértek.
Egyedülálló módszert próbál ki a Brassó megyei Barcarozsnyó önkormányzata, hogy távolt tartsa a medvéket a településtől. Brassó megyében ugyanis nagyon gyakori a nagyvad felbukkanása a lakott településeken és a települések közelében.
szóljon hozzá!