Mara Gyöngyvér biológus, egyetemi docens a hulladékmentes életmódra hívja fel a figyelmet
Fotó: Köllő Ildikó/ Sapientia
Az élelmiszer-pazarlás nemcsak a pénztárcánkat terheli, hanem a környezetet is, ugyanakkor vásárlási szokásaink alakítják a piacot, ezért kell odafigyelni, és felelősen, tudatosan beszerezni a termékeket. A háztartást, beszerzést is ajánlott célirányosan megtervezni – mondta el a Krónikának Mara Gyöngyvér biológus, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának egyetemi docense és Jánossy Alíz gasztronómiai újságíró ama kimutatás kapcsán, miszerint egy romániai átlagpolgár évi 129 kiló élelmet dob el.
2020. október 11., 15:072020. október 11., 15:07
Ahhoz, hogy csökkenjen az élelmiszer-pazarlás, érdemes célirányosan, tudatosan megszervezni a bevásárlást, élelmiszer-tárolást és a háztartás vezetését is – jelentette ki a Krónika megkeresésére Mara Gyöngyvér biológus, a Sapientia EMTE csíkszeredai karának egyetemi docense. A biológust annak kapcsán kérdeztük, hogy
– ezt Cornel Hanganu, a kormány fenntartható fejlesztéssel foglalkozó főosztályának tanácsosa közölte szeptember végén az élelmiszer-pazarlás elleni világnap alkalmából tartott szakmai tanácskozáson. Hanganu elmondta: a kormány célja, hogy 2030-ig ezt a mennyiséget a felére csökkentse.
„Szakemberek szerint a világ termőföldjeinek egyharmadán olyan élelmiszer-alapanyagot termelünk, amelyet soha senki nem fogyaszt el. Az élelmiszer-pazarlás pedig nemcsak a pénztárcánkat terheli, hanem a környezetet is” – mondta el Mara Gyöngyvér. A biológus a korábbi években az egyetem Sapiophile elnevezésű videósorozatában több ízben is felhívta figyelmet a környezetvédelemre, a pazarlás veszélyeire, a hulladékmentes életmódra, és tippeket adott, miként lehet környezetkímélő módon viszonyulni a fogyasztáshoz.
– hívta fel a figyelmet Mara Gyöngyvér. Mint kifejtette, azzal, hogy többet vásárolunk, a piacnak azt üzenjük, hogy nagyobb mennyiségre van szükség, és ha megvásároljuk, ha nem, a már áruházba jutott, rövidebb szavatosságú élelmiszerek akár az áruházak polcain is veszendőbe mehetnek.
„Minden terméknek van egy életciklusa. Előállításakor, kereskedelembe kerülésekor, használatakor és fölöslegessé válásakor is hatással van a környezetre, azaz mondhatjuk, hogy van „ökológiai lábnyoma”. Ez természetesen elmondható az élelmiszeripari termékekről is” – hívta fel a figyelmet a biológus. Mint kifejtette, az élelmiszer-alapanyagok megtermelése – legyen az növényi (például rizs) vagy állati (például marhahús) eredetű – nagy mennyiségű üvegházhatású gázkibocsátással jár, és hozzájárul a globális felmelegedéshez.
„Ha a távoli országokból érkezett élelmiszeripari termékeket részesítjük előnyben a hazaiakkal szemben, olyan terméket választunk, aminek nagyobb a környezetre gyakorolt hatása, hiszen szállítása során szennyező anyagok kerültek a légkörbe.
– hívta fel a figyelmet Mara Gyöngyvér.
A biológus arról is beszélt, hogy mi történik a kukába került élelmiszer-hulladékkal. „Leggyakrabban a kommunális hulladékban végzi, ahol az anaerob bomlás (a levegő kizárásával végbemenő kémiai átalakulás, a szerves anyagok levegő távollétében, mikroorganizmusok hatására leépülnek – szerk. megj.) vagy akár az égetés során is újabb üvegházhatású gázok keletkeznek. Tehát az élelmiszerek megsemmisítése is környezetterhelő” – magyarázta Mara Gyöngyvér.
Mint kifejtette, az úgynevezett hulladékgazdálkodási piramis legtetején a megelőzés áll, hiszen az a hulladék a legjobb, amelyik nem is keletkezik. „Ezt az alapelvet kell figyelembe venni a vásárlásaink során, bármilyen termékről is legyen szó. Leggyakrabban az impulzív vásárlások eredményeképpen kerülnek a háztartásba haszontalan dolgok, ezt kell elkerülni.
– tanácsolta az egyetemi docens.
Jánossy Alíz gasztronómiai újságíró: észszerűen kellene megszervezni a háztartást
Fotó: Facebook
Nap mint nap az tapasztalható, hogy a környezetünkben óriási mértékű a pazarlás: elég, ha csak a szemeteskukák tartalmára, a kukázók által kikotort élelmiszerek mennyiségére gondolunk – mondta el megkeresésünkre Jánossy Alíz gyergyószentmiklósi gasztronómiai újságíró, lapunk volt munkatársa.
Jó lenne, ha igyekeznénk minimálisra csökkenteni a kidobott élelem mennyiségét. Én személy szerint ezt teszem, mégis előfordul, hogy a kamra takarításakor lejárt szavatosságú vagy kétes élvezeti értékű termékeket dobok ki: darált dió, darált mák, csicseriborsó” – mutatott rá Jánossy Alíz, hozzátéve: a tanulság, hogy nem szabadna felhalmozni az eledelt, csak annyit kellene tárolni, vásárolni, amennyire valóban szüksége van a családnak. Mint mondta,
„Azt is jó szem előtt tartani, hogy lehetőleg olyasmit főzzünk, amit a család minden tagja szívesen fogyaszt, mert így kevesebb étel megy kárba. Csak annyit kell főzni, amennyi egy-két nap alatt elfogy – ez is fontos szempont. Levesfélét lehet két napra előre főzni, pörköltfélét is, de például rántott húst nem érdemes, mert nem is finom már másnap, és megeshet, hogy kidobjuk” – tanácsolta a gasztronómiai újságíró.
Jánossy Alíz arra is kitért, nem ajánlott nagy mennyiségű élelmiszert vásárolni – mint ahogyan sokan tették a karanténidőszakban –, hiszen megeshet, hogy ezeket majd nem használjuk fel, és ki kell dobnunk, a felhalmozás semmiképp sem költséghatékony. „Nyilván az jó, ha van pluszban valamennyi cukor, liszt, gríz a kamrában, de nem kell túlzásokba esni. Húsféléből is érdemes csak annyit venni, amennyit egyszerre felhasználunk, hiszen friss húst bármikor lehet kapni” – mondta a gasztronómiai újságíró.
„Az én nagymamám például nagyobb adag zöldbabfőzeléket készített nyáron, másnap zöldbablevest ettünk a maradékból: forró vízzel meglobbantotta, kicsit ízesítette, és kész volt a leves. Vagy ha nagyobb adag szárnyashúsleves készült, másnap a gyergyói örmények sajátos ízesítőjével, a churuttal, valamint tejföllel és széles metélttel másfajta levest készített a maradékból” – fejtette ki Jánossy Alíz.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
szóljon hozzá!