2007. augusztus 09., 00:002007. augusztus 09., 00:00
A Kovászna fürdővárosban tartózkodó Băsescu tegnap elmondta, a székelyföldi megye lakosaival folytatott megbeszélése során elsősorban a magyar diákok románnyelv-oktatásának ügye került terítékre. „A polgárok két kifogással éltek. Egyrészt azzal, hogy szakképzett romántanárok helyett nagyon sok a helyettesítő pedagógus, továbbá felhívták a figyelmemet arra, hogy a vidéki származású, kizárólag magyarul beszélő gyerekek olyan elbánásban részesülnek az iskolákban, mintha ismernék a román nyelvet” – számolt be tapasztalatairól az államfő, olyan speciális oktatási rendszer meghonosítására téve javaslatot a romániai magyar gyermekek számára, amelynek során a diákoknak idegen nyelvként oktatnák a románt. Az államelnök szerint egyértelmű, hogy nem lehet a román nyelvet ugyanúgy oktatni a magyar diákoknak, mint azoknak, akik már életük első hét évében otthon elsajátították azt. Băsescu hozzáfűzte: véleménye szerint ezt a rendszert „a nulláról”, tehát már az I–IV. osztályos elemi oktatástól alkalmazni kellene, ezen túlmenően pedig az is szükséges, hogy a pedagógus mindkét nyelvet beszélje.
Traian Băsescu államfő sepsiszentgyörgyi kijelentése szemléletváltáshoz vezethet a hazai oktatásügyi rendszer kidolgozásáért felelős illetékesek körében, akik mindeddig lesöpörték az asztalról az erdélyi magyar politikai, valamint civil-szakmai szervezetek részéről érkező igényt. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke lapunktól értesült az államfő által szorgalmazott intézkedésről, és meglepetésének adott hangot ennek kapcsán. „Úgy tűnik, az állami intézmények képviselői kezdenek érzékennyé válni a romániai magyarság részéről régóta érkező javaslatra” – kommentálta az államfő kijelentését Lászlófy Pál. Az RMPSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a szervezet nemrég juttatta el a bukaresti oktatásügyi minisztériumnak azt a tantervjavaslatot, amely többek között azt célozza, hogy a kisebbség soraiból származó gyermekeknek ezentúl ne anyanyelvként tanítsák az állam nyelvét. A tudományos munkát egyébként a Balázs Lajos csíkszeredai egyetemi tanár, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem román– angol tanszékének vezetője által irányított pedagóguscsoport dolgozta ki. „Korábbi javaslatunkban még éppen az a formula szerepelt, amelyet most Traian Băsescu használt, vagyis hogy a magyar gyermekek idegen nyelvként tanulják a románt. Csakhogy a román pedagógusok felhorkantak ezen a szóhasználaton, emiatt úgy módosítottuk, hogy számukra ne anyanyelvként oktassák az állam nyelvét” – nyilatkozta lapunknak Lászlófy Pál. Sze-rinte az erdélyi magyar diákok – különösen a tömbmagyarságban élők – sohasem fognak megtanulni a jelenlegi rendszer közepette románul, és a vizsgákon is hátrányba kerülnek többségi társaikkal szemben.
Vége a diszkriminációnak?
Mint ismeretes, a magyar diákok románnyelv-oktatásával kapcsolatosan az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) már tavaly megállapította, hogy a jelenlegi tanügyi rendszer nem biztosítja az esélyegyenlőséget a kisebbségi diákoknak a román nyelv elsajátításához. A testület azt a beadványt véleményezte pozitívan, amelyben az aláírók sérelmezik, hogy a magyar diákoknak nem tanítják idegen nyelvként a románt, és a vizsgákon is a román anyanyelvű diákokkal azonos elbírálásban részesülnek. A CNCD-hez Hantz Péter és Kovács Lehel, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem volt, valamint Szász Csaba jelenlegi adjunktusa, Lászlófy Pál RMPSZ-elnök, Péntek János, Szilágyi N. Sándor és Vekov Károly egyetemi oktató, Török Ferenc, Kolozs megye volt főtanfelügyelő-helyettese, valamint Sógor Csaba szenátor és Toró T. Tibor parlamenti képviselő fordult panasszal. A dokumentum értelmében habár az I–IV. és az V–VIII. osztályos diákoknak külön román nyelv és irodalom tananyagot dolgoztak ki, a képességvizsgán a román diákok számára kidolgozott kritériumoknak kell megfelelniük. Gimnáziumi szinten nincs különbség a román és más anyanyelvű diákok román tananyaga között, és az érettségi vizsgán is azonos a mérce. Ráadásul az érettségin elért gyengébb osztályzat az egyetemi felvételin is hátrányt jelent. Az aláírók szerint ez diszkriminációnak minősül, ugyanis egy idegen nyelvet nem lehet anyanyelvi szinten elsajátítani. Noha tavalyi határozatában a diszkriminációellenes testület kerülte a diszkrimináció kifejezését, azt javasolta az oktatási minisztériumnak: hozzon létre szakbizottságot, és találja meg a legmegfelelőbb módszert arra, hogy a kisebbségekhez tartozók elsajátíthassák az állam nyelvét, és az esélyegyenlőség elve se csorbuljon. A CNCD döntését különben nem befolyásolta, hogy az oktatási minisztériumtól kapott véleményezés szerint a jelenlegi oktatási rendszerben nem éri hátrányos megkülönböztetés a magyar tanulókat, sőt a képviselőház tanügyi bizottsága leszögezte: „a román nyelv elsajátítása prioritás kell hogy legyen”.
Mellőzve érzi magát a prefektus
Băsescu kijelentésével egy időben György Ervin háromszéki prefektus tegnap nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy egynapos késéssel, akkor is csak a sajtóból értesült Traian Băsescu ismételt kovásznai látogatásáról. „Az lett volna a helyes, ha az államelnöki hivatal értesít a látogatásról, hogy tudjam, mi történik a megyébe. Még akkor is, ha az államfő magánlátogatáson van, és csak a Demokrata Párt helyi vezetőivel találkozott” – hangoztatta György Ervin. Kovászna megye prefektusa ugyanakkor cáfolta az államfő kijelentését, miszerint országos szinten Háromszéken lennének a legrosszabb utak. György Ervin elismeri ugyan, hogy a megyében rosszak az utak, de szerinte a dél-romániai megyékben a háromszékihez hasonló mértékben elavult az infrastruktúra. Emlékezetes, hétvégi Kovászna megyei körútja után Traian Băsescu hétfőn este visszatért a megyébe, kedden reggel újra Bukarestbe utazott, hogy jelen legyen Winkler Gyula informatikai miniszteri eskületételén, majd kedden este újfent berendezkedett a Kovászna-fürdői protokollvillában, ahol péntekig kíván maradni.
Kovács Zsolt, Rostás Szabolcs
Május elsejei razziát tartottak Maros megyében a közlekedésrendészet munkatársai. Elsősorban azokra a sofőrökre vadásztak, akik a majális leple alatt szeszes italt fogyasztottak, és úgy ültek volánhoz.
Rajtakaptak a rendőrök két férfit, akik Spanyolországból hozattak veszélyes és különösen veszélyes kábítószereket, hogy azokat eladjanak. A kábítószerkereskedő apa és fia akkor bukott le, amikor egy 350 ezer lej értékű szállítmányt vettek át.
Összesen 3,5 millió euróból öt zöldövezetet újítanak fel vagy alakítanak ki az Arad megyei Pécskán. A magyar határ közelében fekvő település önkormányzata a lakosság komfortérzetét szeretné növelni, egyúttal egészséges életkörülményeket teremteni.
A brassói helyi közlekedési vállalat (RATBV) összesen 39 sofőrjét vették őrizetbe 24 órára egy üzemanyaglopási ügyben, amelyben szerdán 46 házkutatást tartottak.
Öt napon át száz Szilágy megyei rendőr elsősorban a gyalogosokat ellenőrizte, hogy mennyire tartják be a közlekedésrendészeti szabályokat. Az április 22–27. között falun és városon megtartott megyei szintű razzia a megelőzésre helyezte a hangsúlyt.
Összeomlott szerdán Erdély egyik legrégebbi fedeles hídja, a 156 éves Urmánczy-híd a Hargita megyei Maroshévízen – tudatta Czirják Károly helytörténész, a helyi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke.
A Fehér megyei Tövisen avatták fel kedden Románia legnagyobb napelemparkját. Az összesen 55 millió eurós napelempark-beruházás – ebből 15 millió euró vissza nem térítendő támogatás – az országos helyreállítási terv (PNRR) részét képezi.
A május elsejei hosszú hétvégén általában jó idő lesz, a sokéves átlagnál helyenként jóval magasabb hőmérsékletekkel, de a hegyekben és dombvidéken elszórtan átmeneti légköri instabilitás is előfordulhat.
Egy második világháborús repülőbombát találtak szerdán reggel az aradi Neuman Ferenc Aréna közelében, egy építkezésen.
Lelkiismeret szerinti voksolást javasol szimpatizánsainak a román elnökválasztás május 4-én, vasárnap tartandó első fordulóján az egyik kisebbik erdélyi magyar párt, a Magyar Polgári Erő (MPE).