Munkába két keréken. A biciklizés egészséges, pénztárcakímélő, a környezetre és a gazdaságra is jó hatást gyakorol
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
„Mert fitt leszel, független a dugóktól. Fillérekből megoldod az ingázást. Nem kell eztán a parkolással foglalkoznod. Barátságosabbá változtatod a várost. És a klíma-lelkifurdalásodat is csökkentheted, miközben feltárul előtted lakhelyed mosolygós, nyitott, bringás arca” – egy frappáns összefoglalója mindannak, mennyire hasznos kerékpárra cserélni az autót munkába menet. Ami a tavasz lassú, de biztos megérkeztével még élvezetesebb lehet. Bár eleve rengeteg előnnyel jár, Nyugaton még pénzt is lehet keresni a bringás közlekedéssel. Eközben nálunk már az is nagy szó, ha valahol valóban használható bicikliút-hálózatot építenek.
2023. március 12., 18:512023. március 12., 18:51
Messze kell menni, korábban kell kelni, sokat tart az út, melegben leizzaszt, hidegben megfagyaszt, nincs kondim hozzá, veszélyes a nagy forgalomban: néhány sokat hangoztatott magyarázat arra, legtöbbünk miért nem jár kerékpárral munkába. Ám bizonyára „van az a pénz”, amiért sokunk felülne egy kétkerekűre – és ez nem csak egy közismert szófordulat, hanem tényleg van.
Ugyanis a civilizált(abb) világban régóta felismerték, hosszú távon mennyi-mennyi egyéni, közösségi, gazdasági előnnyel jár, mennyire kifizetődő a biciklizés támogatása.
Fotó: Haáz Vince
Nem nehéz kitalálni, hol a legnépszerűbb a biciklizés Európában. Hollandiában egy lakos átlagosan napi 2,6 kilométert bringázik – ha ezt a világ valamennyi polgára megtenné, számítások szerint egy Nagy-Britanniánál is méretesebb ország károsanyag-kibocsátásától lehetne megkímélni a környezetet. Amint a Euronews hírportál összeállításából kiderül, Hollandiában 2006 óta támogatják adókedvezménnyel az autó helyett bringát választó ingázókat: kezdetben 0,19 eurót „fizettek” kilométerenként, mégpedig úgy, hogy az összeget leírhatták adójukból.
Fotó: Pinti Attila
Belgiumban is hasonló módon díjazzák a környezetbarát közlekedést: 0,24 eurós támogatást adnak kilométerenként. A tavalyi év elején a kis- és közepes vállalkozások alkalmazottai közül minden ötödik munkavállaló igényelte a támogatást. Franciaországban 25 eurócent jár egy megtett kilométerért, évente legtöbb 200 euróra lehet így szert tenni. A projekt kísérleti szakaszában 50 százalékkal megnőtt a bringázók száma a részt vevő 18 vállalkozás alkalmazottai körében.
Ugyanakkor több nyugati államban – például Nagy-Britanniában, Luxemburgban, Olaszországban – biciklivásárlásra adnak kedvezményt a hatóságok. Spanyolországban most készítik elő a lakosságot kerékpározásra ösztönző országos támogatási stratégiát.
Fotó: Haáz Vince
Mindezt olyan körülmények között, hogy a biciklizés eleve óriási előnyökkel jár.
– olvasható a mozgalmat népszerűsítő Bringázzamunkába.hu magyarországi internetes oldalon. Emellett a számos haszon közé sorolható az is, hogy minél többen két kerékre pattannak, annál inkább növekedik a bringás közlekedés biztonsága – hiszen annyival kevesebb autó jár, így pedig szintén annyival kisebb az esély autós-biciklis baleset bekövetkeztére.
Fotó: Haáz Vince
a legfontosabb, hogy nem kell üzemanyagot vásárolni, ugyanakkor egy kétkerekű fenntartása mintegy 30-szor kerül kevesebbe, mint egy személygépkocsié. Közben nem kell konditeremre sem költeni: az autót a garázsban hagyók az első bringás évben átlagosan öt kilogrammot fogynak, miközben erősítik szív- és érrendszerüket.
Egy kimutatás szerint az amerikai sofőrök átlagosan 25 percet töltenek autóban, és sokat dugóban: több száz dollárt költenek csak az álló helyzetben elfogyasztott üzemanyagért.
Fotó: Haáz Vince
Szintén sokat nyerhet a kerékpáros közlekedés elterjedésével, bővülésével az állam, illetve a munkáltatók is.
Nem csak szív-érrendszeri problémák előzhetők így meg, hanem tüdőbajok is, hiszen a sofőrök jóval több kifugógázt szívnak be. Ugyanakkor érdekesség, hogy a biciklivel munkába járás fontos előnnyel rendelkezik a buszozással szemben is: brit kutatók kimutatása szerint a tömegközlekedést választók hatszor jobban kitettek a légúti betegségeknek, mint a kerékpározók; az arány ennél is magasabb azok körében, akik nem buszoznak rendszeresen. Eközben a munkáltatók azzal nyernek, hogy az egészségesebb bringás alkalmazottak kevesebbszer betegednek meg, tehát többet tudnak dolgozni-termelni.
Számos erdélyi városban, így Marosvásárhelyen is rendszeresen szerveznek kerékpárpárti megmozdulásokat
Fotó: Haáz Vince
A számtalan előny ellenére nem mindenki hajlandó pluszenergiát beleadni a sok haszon élvezetéért, ezért szükséges az anyagi motiváció. Főleg az olyan, az egészségre vajmi keveset adó társadalmakban, mint amilyen a romániai. Nálunk nemrég még az is nagy szó volt, ha egy-egy városban bicikliutat építettek. Ugyanakkor természetesen itt is vannak már jelentősebb próbálkozások a biciklizés népszerűsítésére, nem csak civil vonalon.
Tavaly újabb ötezer Cluj Bike-kártyát bocsátottak ki, amivel 30 ezerre bővült a programot élvezők köre. A 2015-ben európai uniós forrásokból beindított projekt révén 50 bicikliállomást hoztak létre, ahol a kártyatulajdonosok önkiszolgáló módon bérelhetnek biciklit, és egy másik, a célhoz közeli állomáson hagyhatják a járgányt; egy óra használat ingyenes. Közben csaknem 50 kilométernyi bicikliutat is építettek a kincses városban, miközben a kerékpárosok használhatják a mintegy 10 kilométeres buszsávot is.
Fotó: Haáz Vince
Ugyanakkor a programra számos panasz is érkezett: a kerékpárok sok esetben használhatatlanok, télen szünetel a szolgáltatás. A bicikliutak pedig sok esetben a semmiből a semmibe vezetnek, tehát (egyelőre) nem összefüggők, nagyrészt nem segítik igazán a közlekedést a negyedekből a belvárosba és vissza – visszatérő probléma ez más erdélyi városokban is, ahol (látszólag) léteznek bicikliutak. De idén újabb kerékpárutak építését tervezik Kolozsváron, illetve a jövőben elektromos bringákkal bővítenék a biciklimegosztó programot.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Eközben a román állam is jelentős összegeket fordít uniós alapokból kerékpárút-építési projektekre. Cseke Attila fejlesztési miniszter nemrég úgy fogalmazott,
„azért, hogy a turisztikai látványosságokat elérhetővé tegyük, Románia csatlakozzon az európai nagy bicikliút-hálózathoz, és a családoknak lehetőséget nyújtsunk a kerékpáros, környezetbarát kikapcsolódásra”.
Öt erdélyi megyében épülnek bicikliutak töltéseken és gátakon, miután Cseke Attila fejlesztési és Tánczos Barna közlekedési miniszter szerdán 426 kilométernyi kerékpárút megépítésére írt alá a finanszírozási szerződéseket.
Négy romániai megyén halad át, 1729 kilométer hosszú lesz, 142,6 millió euróból épül meg az a kerékpársáv, amely az ország eddigi legnagyobb bicikliút-beruházása. A Kerékpárral nyugaton nevet viselő projekt Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyét, a régió turisztikai-kulturális látványosságait érinti, illetve népszerűsíti.
Négy romániai megyén halad át, 1729 kilométer hosszú lesz, 142,6 millió euróból épül meg az a kerékpársáv, amely az ország eddigi legnagyobb bicikliút-beruházása.
A világ leginkább kerékpárosbarát városai
A Luko, egy párizsi székhelyű online biztosítótársaság közzétette a 2022-es Global Bicycle Indexet, amelyben 90 várost rangsorolt abból a szempontból, hogy mennyire alkalmasak a kerékpáros közlekedésre. A cég hat kategória mentén elemezte a városokat – közölte a Travelo.hu. Megvizsgálták az időjárás feltételeit, a mindennapi életben kerékpárral közlekedők százalékos arányát, a bűnözés és a biztonság dimenzióit, azaz hogy hány haláleset, baleset és kerékpárlopás jut 100 ezer bringásra. Megnézték az infrastrukturális feltételeket, a bicikliutak számát és minőségét, valamint a kerékpármegosztó és -kölcsönző állomások számát, szintén 100 ezer bringásra vetítve. Utolsó adatként az autómentes napok meglétét vagy hiányát is értékelte.
A világ legjobb biciklis települése 2022-ben egy holland város, Utrecht lett. Ami nem meglepő, hiszen Hollandiában a legmagasabb a kerékpározás aránya a világon, ami 51 %. Ebben a 330 ezer fős holland városban található a világ legnagyobb kerékpártárolója is, amely 22 ezer bicikli parkolására alkalmas. A második helyezett német Münster a világ egyik legjobb kerékpáros városa, ahol kimagasló a kerékpárral közlekedők száma. A jó minőségű kerékpárutaknak, valamint a kerékpározást népszerűsítő eseményeknek köszönhetően a lakosság mintegy 39 százaléka naponta kerékpározik. A harmadik Antwerpen, a belga kikötőváros, amely ugyan a macskaköves utcái miatt nem szerzett erős pontszámokat a kerékpárutak minőségét tekintve, a kerékpármegosztó rendszere és a kerékpárosok aránya azonban kimagasló. A város rendszeresen szervez autómentes vasárnapokat is a kerékpáros közlekedés népszerűsítésére. A Top 10-es listán sorrendben még Koppenhága (Dánia), Amszterdam (Hollandia), Malmö (Svédország), Hangcsou (Kína), Bern (Svájc), Bréma és Hannover (egyaránt Németország) szerepel.
Egy jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban zsoldosként tevékenykedő, korábban a francia idegenlégióban is megfordult jelölt is elindul a parlamenti választáson Szeben megyében.
Több mint 90 százalékban elkészült az első kolozsvári úgynevezett P+R parkoló, mely naponta 800 gépkocsit vonhat ki a belvárosi forgalomból.
Hétvégén kezdődik az őszi szünidő, minden diák és óvodás vakációzik egy bő hétig.
A Calea Neamului (Nemzet útja) és a Frăţia Ortodoxă (Ortodox testvériség) egyesületek szombaton megemlékezést tartanak az úzvölgyi katonatemetőben a román hadsereg napja alkalmából.
Elfogadta a helyiérdekű vasút (HÉV) megvalósíthatósági tanulmányát keddi ülésén a kolozsvári képviselő-testület. A városi tanácsosok hidrogéngyártó és -töltő állomás létrehozásáról is döntöttek.
Bár a parkolóhelyek száma tekintetében Kolozsvár nincs az éllovasok között, bevétel szempontjából „dobogós” a kincses város Romániában. A tavalyi adatokat országos szinten összesítő elemzés parkolóhelyes toplistáiban számos erdélyi város helyet kap.
Nem kezdhették meg az Európa legnagyobb napelemparkjaként beharangozott fotovoltaikus park építését az Arad megyei Ottlaka és Nagypél területén, mert a szatmárnémeti Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) a bíróságon támadta meg a környezetvédelmi engedélyt.
Belső vizsgálatot rendeltek el a kolozsvári gyerekgyógyászaton, és a szülők feljelentést tettek, miután életét vesztette egy négy hónapos tasnádi kisfiú, akit súlyos szívbetegsége miatt sürgősen meg kellett volna műteni.
Bennégett egy nő kedden mérai otthonában, amelyben tűz pusztított; egy 18 éves lány pedig égési sérüléseket szenvedett az arcán.
Az aradi börtön egyik elítéltjét hétfő délután megölte a cellatársa.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!