Bringával a munkába: Nyugaton még fizetnek is érte, mi még messze vagyunk tőle

Messze kell menni, korábban kell kelni, sokat tart az út, melegben leizzaszt, hidegben megfagyaszt, nincs kondim hozzá, veszélyes a nagy forgalomban: néhány sokat hangoztatott magyarázat arra, legtöbbünk miért nem jár kerékpárral munkába. Ám bizonyára „van az a pénz”, amiért sokunk felülne egy kétkerekűre – és ez nem csak egy közismert szófordulat, hanem tényleg van.

Legalábbis Nyugaton, ahol a munkaadók, illetve a hatóságok minden egyes megtett kilométert eurócentben leszámolnak a munkahelyre bringázóknak.

Ugyanis a civilizált(abb) világban régóta felismerték, hosszú távon mennyi-mennyi egyéni, közösségi, gazdasági előnnyel jár, mennyire kifizetődő a biciklizés támogatása.

Nem nehéz kitalálni, hol a legnépszerűbb a biciklizés Európában. Hollandiában egy lakos átlagosan napi 2,6 kilométert bringázik – ha ezt a világ valamennyi polgára megtenné, számítások szerint egy Nagy-Britanniánál is méretesebb ország károsanyag-kibocsátásától lehetne megkímélni a környezetet. Amint a Euronews hírportál összeállításából kiderül, Hollandiában 2006 óta támogatják adókedvezménnyel az autó helyett bringát választó ingázókat: kezdetben 0,19 eurót „fizettek” kilométerenként, mégpedig úgy, hogy az összeget leírhatták adójukból.

Az azóta bővített program haszonélvezői számítások szerint ha minden munkanapon átlagosan tíz kilométert kerekeznek, akkor évente mintegy 450 euróval kereshetnek többet.

Belgiumban is hasonló módon díjazzák a környezetbarát közlekedést: 0,24 eurós támogatást adnak kilométerenként. A tavalyi év elején a kis- és közepes vállalkozások alkalmazottai közül minden ötödik munkavállaló igényelte a támogatást. Franciaországban 25 eurócent jár egy megtett kilométerért, évente legtöbb 200 euróra lehet így szert tenni. A projekt kísérleti szakaszában 50 százalékkal megnőtt a bringázók száma a részt vevő 18 vállalkozás alkalmazottai körében.

Ugyanakkor több nyugati államban – például Nagy-Britanniában, Luxemburgban, Olaszországban – biciklivásárlásra adnak kedvezményt a hatóságok. Spanyolországban most készítik elő a lakosságot kerékpározásra ösztönző országos támogatási stratégiát.

Mindezt olyan körülmények között, hogy a biciklizés eleve óriási előnyökkel jár.

– olvasható a mozgalmat népszerűsítő Bringázzamunkába.hu magyarországi internetes oldalon. Emellett a számos haszon közé sorolható az is, hogy minél többen két kerékre pattannak, annál inkább növekedik a bringás közlekedés biztonsága – hiszen annyival kevesebb autó jár, így pedig szintén annyival kisebb az esély autós-biciklis baleset bekövetkeztére.

Nem elhanyagolható az anyagi vonzat sem, ugyanis rengeteget lehet spórolni:

a legfontosabb, hogy nem kell üzemanyagot vásárolni, ugyanakkor egy kétkerekű fenntartása mintegy 30-szor kerül kevesebbe, mint egy személygépkocsié. Közben nem kell konditeremre sem költeni: az autót a garázsban hagyók az első bringás évben átlagosan öt kilogrammot fogynak, miközben erősítik szív- és érrendszerüket.

Bár első ránézésre a biciklivel közlekedés több időt vesz el, zsúfolt városokban mindjárt más a helyzet.

Egy kimutatás szerint az amerikai sofőrök átlagosan 25 percet töltenek autóban, és sokat dugóban: több száz dollárt költenek csak az álló helyzetben elfogyasztott üzemanyagért.

Szintén sokat nyerhet a kerékpáros közlekedés elterjedésével, bővülésével az állam, illetve a munkáltatók is.

Előbbi a közegészségügyi szolgáltatásokkal járó költségeken spórolhatna jelentőset, hiszen a biciklizés jó hatással van az egészségre, azaz a bringások kevesebbszer betegednek meg, tehát kevesebbet kell költeni ellátásukra.

Nem csak szív-érrendszeri problémák előzhetők így meg, hanem tüdőbajok is, hiszen a sofőrök jóval több kifugógázt szívnak be. Ugyanakkor érdekesség, hogy a biciklivel munkába járás fontos előnnyel rendelkezik a buszozással szemben is: brit kutatók kimutatása szerint a tömegközlekedést választók hatszor jobban kitettek a légúti betegségeknek, mint a kerékpározók; az arány ennél is magasabb azok körében, akik nem buszoznak rendszeresen. Eközben a munkáltatók azzal nyernek, hogy az egészségesebb bringás alkalmazottak kevesebbszer betegednek meg, tehát többet tudnak dolgozni-termelni.

A számtalan előny ellenére nem mindenki hajlandó pluszenergiát beleadni a sok haszon élvezetéért, ezért szükséges az anyagi motiváció. Főleg az olyan, az egészségre vajmi keveset adó társadalmakban, mint amilyen a romániai. Nálunk nemrég még az is nagy szó volt, ha egy-egy városban bicikliutat építettek. Ugyanakkor természetesen itt is vannak már jelentősebb próbálkozások a biciklizés népszerűsítésére, nem csak civil vonalon.

Például Kolozsváron – bizonyos feltételekkel – ingyenesen biztosítanak kerékpárokat a lakosságnak.

Tavaly újabb ötezer Cluj Bike-kártyát bocsátottak ki, amivel 30 ezerre bővült a programot élvezők köre. A 2015-ben európai uniós forrásokból beindított projekt révén 50 bicikliállomást hoztak létre, ahol a kártyatulajdonosok önkiszolgáló módon bérelhetnek biciklit, és egy másik, a célhoz közeli állomáson hagyhatják a járgányt; egy óra használat ingyenes. Közben csaknem 50 kilométernyi bicikliutat is építettek a kincses városban, miközben a kerékpárosok használhatják a mintegy 10 kilométeres buszsávot is.

Ugyanakkor a programra számos panasz is érkezett: a kerékpárok sok esetben használhatatlanok, télen szünetel a szolgáltatás. A bicikliutak pedig sok esetben a semmiből a semmibe vezetnek, tehát (egyelőre) nem összefüggők, nagyrészt nem segítik igazán a közlekedést a negyedekből a belvárosba és vissza – visszatérő probléma ez más erdélyi városokban is, ahol (látszólag) léteznek bicikliutak. De idén újabb kerékpárutak építését tervezik Kolozsváron, illetve a jövőben elektromos bringákkal bővítenék a biciklimegosztó programot.

Eközben a román állam is jelentős összegeket fordít uniós alapokból kerékpárút-építési projektekre. Cseke Attila fejlesztési miniszter nemrég úgy fogalmazott,

összesen 247,5 millió eurót biztosítanak 3000 kilométer bicikliút-hálózat megépítésére

„azért, hogy a turisztikai látványosságokat elérhetővé tegyük, Románia csatlakozzon az európai nagy bicikliút-hálózathoz, és a családoknak lehetőséget nyújtsunk a kerékpáros, környezetbarát kikapcsolódásra”.

Öt erdélyi megyében épülnek kerékpárutak töltéseken és gátakon

Öt erdélyi megyében épülnek bicikliutak töltéseken és gátakon, miután Cseke Attila fejlesztési és Tánczos Barna közlekedési miniszter szerdán 426 kilométernyi kerékpárút megépítésére írt alá a finanszírozási szerződéseket.

Négy romániai megyén halad át, 1729 kilométer hosszú lesz, 142,6 millió euróból épül meg az a kerékpársáv, amely az ország eddigi legnagyobb bicikliút-beruházása. A Kerékpárral nyugaton nevet viselő projekt Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyét, a régió turisztikai-kulturális látványosságait érinti, illetve népszerűsíti.

Kerékpárral nyugaton: 1700 kilométeres sáv épül Románia legnagyobb bicikliút-beruházása révén

Négy romániai megyén halad át, 1729 kilométer hosszú lesz, 142,6 millió euróból épül meg az a kerékpársáv, amely az ország eddigi legnagyobb bicikliút-beruházása.