Brassóval „etetnék meg” Székelyföldet: beindult a térképátrajzolási nagyüzem Romániában

Térkép másképpen. A Tudor Benga független képviselő törvénytervezetében szereplő felosztás •  Fotó: Facebook/Tudor Benga

Térkép másképpen. A Tudor Benga független képviselő törvénytervezetében szereplő felosztás

Fotó: Facebook/Tudor Benga

Immár törvénytervezet formájában is testet öltött a romániai közbeszéd egyre „népszerűbb” témája, az ország közigazgatási átszervezése. A kezdeményező egy független, volt USR-es képviselő, aki múlt héten konkrét elképzeléssel „pipálta le” a hasonlóképpen ellenzékben politizáló AUR szintén brassói honatyájának napokkal korábban meglebegtetett tervét. A kettőben közös vonás, hogy Kovászna és Hargita megyét – egészben vagy részben – Brassó alá-mellé rendelnék.

Páva Adorján

2023. május 08., 17:312023. május 08., 17:31

A benyújtott törvénytervezet szülőatyja Tudor Benga, aki 2020-ban a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben jutott második parlamenti mandátumához Brassó megyéből, ám tavaly nyáron kilépett a frakcióból és a pártból, miután hevesen kifogásolta az alakulat megyei szervezetében fennálló viszonyokat, illetve a megyeszékhely polgármesterének, Allen Colibannak munkáját.

Most egy saját kezdeményezésű törvénytervezettel hallatott magáról, melyen elmondása szerint régóta dolgozik. A Románia közigazgatási-területi átszervezésére vonatkozó elképzelés a jelenlegi megyék összevonását, a községek és városok lakosságszámarány szerinti újbóli meghatározását és a közszolgáltatások elérésének újraszervezését célozza.

A legfontosabb hozadéka, hogy 12 megyét tartalmaz a jelenlegi 41 plusz Bukarest felállás helyett. A székelyföldi tömbmagyarság közigazgatási egységeit, Kovásznát és Hargitát Brassóhoz csatolná, míg Maros Kolozs, Beszterce-Naszód és Szilágy megyével társulna.

A Brassó, Kovászna és Hargita összeolvasztása révén létrejövő úgynevezett Délkelet-Erdély megye Benga szerint 1 038 607 lakost számlálna, míg Északnyugat-Erdély (Maros Kolozs, Beszterce-Naszód és Szilágy) 1 705 546 lelkes lenne. A jelenlegi Fehér, Hunyad és Szeben megye Délnyugat-Erdéllyé válna, amelyet 1 075 923-an laknának.

Bihar, Szatmár és Máramaros az úgynevezett Körösvidék–Máramaros megyét alkotná 1 334 440 lakossal, Arad, Temes és Krassó-Szörény pedig Bánság néven „futna tovább” (1 307 264 lakos).

De lenne még Bukovina-Észak-Moldva (Suceava és Botoșani), Közép-Moldva (Iași, Neamț, Vaslui és Bákó), Duna-Kárpátkanyar (Vrancea, Buzău, Brăila és Galac), Dobrudzsa (Konstanca és Tulcea), Olténia (Vâlcea, Gorj, Mehedinți, Dolj és Olt), Észak-Munténia (Argeș, Dâmbovița és Prahova), illetve Dél-Munténia (Ialomița, Călărași, Giurgiu, Teleorman és Bukarest főváros) megye is.

A brassói születésű, 41 éves Tudor Benga tisztában van vele, hogy reformterve „nagyon érzékeny téma”, amely elől a teljes politikai osztály „elfut”.

Idézet
Leginkább a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció, amely kiskirályosítva tartja az országot, éppen Románia túlzott közigazgatási felaprózottságából kiindulva”

– írta Facebook-oldalán a képviselő, aki törvénytervezetével láttatni akarja, milyen álláspontot képviselnek a hatóságok, a pártok, a kormány és minden más illetékes szerv.

A honatya egyébként a korábban már mások által is hangoztatott érveket hozza fel indoklásként, mint a nagy államapparátusból fakadó költségvetési pazarlás csökkentése, az európai uniós pénzalapok hatékonyabb lehívása, illetve az önkormányzatok önfenntartó képességének és a közszolgáltatások minőségének növelése. Benga szerint új térképe figyelembe veszi a történelmi régiókat, illetve az ország humánerőforrásának, gazdaságának és logisztikai elemeinek mai mozgásait is. A független képviselő tervezetében azt is szorgalmazza, hogy az új községek legalább 5000, a városok pedig legalább 10 ezer lakossal rendelkezzenek.

Tudor Benga az RFI rádiónak honlapjuk hétfői beszámolója szerint kifejtette, a Világbank egy régebbi, Mágnesvárosok nevű jelentését is felhasználta, mely jól mutatja, hogy mozognak az emberek az országban munkahely vagy iskola után. Kiemelte, az elmúlt húsz évben az úgynevezett metropoliszövezetek voltak Románia gazdasági fejlődésének motorjai, a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 70 százalékát mintegy 20 ilyen térség adja. Ezek határai átnyúlnak a jelenlegi megyefelosztáson: példaként olyan összefüggő tengelyeket említett, mint Temesvár–Arad, Szatmárnémeti–Nagybánya vagy Brassó–Sepsiszentgyörgy.

Érdekesség, hogy néhány nappal Benga előterjesztése-bejelentése előtt egyik parlamenti kollégája szintén Brassóban hozakodott elő az ország közigazgatási átszervezésének tervével. Dumitru Flucuş április 28-ai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, pártja, a szélsőséges megnyilvánulásokról elhíresült Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) az eddigi „legalaposabb” területátszervezési tervet dolgozta ki.

A honatya – aki a magyar jelképek elleni bírósági hadjáratáról elhíresült Dan Tanasával közösen tájékoztatta a médiát – 13 megyét plusz Bukarestet képzeli el az új térképen. Az átszervezést nem a jelenlegi megyék összevonása révén képzelik el, hanem teljesen újragondolnák a felépítést, tehát egy-egy új közigazgatási egységhez a jelenlegi megyék bizonyos részei, nem feltétlenül teljes egésze tartozna.

Például Brassóhoz csatolnák Kovászna és Hargita megye bizonyos részeit. Flucuş példaként a kovásznai Bodzafordulót említette, amely 1968 – a jelenlegi közigazgatási felosztás bevezetése – előtt is Brassóhoz tartozott.

Az AUR parlamenti képviselője szerint – aki amúgy meglehetősen szűkszavúan beszélt a székely megyék tervezett sorsáról – a községeket 7–10 ezer lakosú egységekként képzelik el, de a központ nem lehet 20 kilométernél távolabb egyik végétől sem. Ugyanakkor mindvégig rugalmasan viszonyulnának a „terepen tapasztalható valósághoz”.

Amint arról beszámoltunk, múlt hónapban az Országos Kereskedelmi és Iparkamara (CCIR) „melegítette fel” a közigazgatási átszervezés ötletét: a költségvetésen tátongó lyuk láttán sürgették, hogy a jelenlegi 41 megye plusz Bukarest felállást 15-re zsugorítsák a döntéshozók, város rangot pedig csak a legalább 10 ezer, község címet pedig kizárólag az 5 ezer feletti lakost számláló települések viselhessenek. A román média a 2021-es népszámlálás előzetes adatai alapján kiszámolta, hogy ez alapján

az országban a jelenlegi 3189 helyett csak 1028 polgármesteri hivatal maradna; a 318 város közül csak 170 (vagyis 53,5 százalékuk) teljesíti a CCIR által kitűzött feltételt, a 2862 község közül pedig alig 355-nek (12,4 százalékuknak) a lakossága haladja meg az ötezret.

Egyébként a kereskedelmi kamara, Tudor Benga és Dumitru Flucuş is egyaránt Lengyelországgal példálózott, ahol a vajdaságok számát 47-ről 16-ra csökkentették, és a 38 millió lakoságú országban immár 900 ezer alkalmazottat fizetnek közpénzekből, míg nálunk 20 millió lakosra 1,3 millió közalkalmazott jut. Közben pedig az ország kelet-európai szinten élen jár az uniós források lehívása terén.

korábban írtuk

Megfeleződne a romániai városok száma, ha gyakorlatba ültetnék a legújabb közigazgatási átszervezési tervet
Megfeleződne a romániai városok száma, ha gyakorlatba ültetnék a legújabb közigazgatási átszervezési tervet

Romániában eltűnne az önálló községek 85 százaléka, a városok csaknem felét községgé kellene visszaminősíteni, az úgynevezett „municípiumok” (megyei jogú városok) egyharmada pedig elveszítené kiemelt státusát.

A közigazgatási átszervezés egyik közismert támogatója Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki már bő egy évtizeddel ezelőtt, miniszterelnökként is népszerűsítette az ötletet, és azóta is így tesz. „Románia rá lesz kényszerítve arra, hogy véghez vigye előbb-utóbb (a közigazgatási reformot), mert sokáig nem lehet húzni, olyan lesz, mint a betegség: azt vesszük észre, hogy megfulladunk. Meg kell lépni, minél hamarabb, annál jobb. Előbb-utóbb a PNL véghez viszi ezt a reformot. Választási év előtt nem lehet, torzulásokat okozna. 2024 után” – reagált a kamara kérésére a kincses város liberális polgármestere.

korábban írtuk

Boc szerint a liberálisok mindenképp véghez viszik az üzleti szféra által is követelt megyeegyesítést
Boc szerint a liberálisok mindenképp véghez viszik az üzleti szféra által is követelt megyeegyesítést

Régi vágyak felmelegítésének is terepet ad a költségvetésen tátongó lyuk: a román üzleti szféra az ország közigazgatási átszervezésében, megyék egyesítésében látja a „pénzhozó” megoldást. A kezdeményezést Emil Boc is támogatja.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 15., péntek

Szobrot avattak a 100 éve született Gábos Zoltán fizikusnak Kolozsváron

Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.

Szobrot avattak a 100 éve született Gábos Zoltán fizikusnak Kolozsváron
2024. november 15., péntek

Régészek és nyomozók is vizsgálódnak: feltehetően egy gyermek csontjai kerültek elő egy építkezés során

A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.

 

Régészek és nyomozók is vizsgálódnak: feltehetően egy gyermek csontjai kerültek elő egy építkezés során
2024. november 15., péntek

Raluca Turcan szerint megvan a pénz a Batthyáneum felújítására

Raluca Turcan román művelődési miniszter szerint megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához.

Raluca Turcan szerint megvan a pénz a Batthyáneum felújítására
2024. november 15., péntek

Hetilappá alakul az egyik partiumi napilap

Hetilappá alakul a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló című napilap.

Hetilappá alakul az egyik partiumi napilap
Hetilappá alakul az egyik partiumi napilap
2024. november 15., péntek

Hetilappá alakul az egyik partiumi napilap

2024. november 15., péntek

A magyar hatóságokkal vállvetve lepleztek le egy háromszéki bűnszervezetet

Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.

A magyar hatóságokkal vállvetve lepleztek le egy háromszéki bűnszervezetet
2024. november 15., péntek

Szinte egy időben történt két közlekedési baleset a határ menti megyében

Két közlekedési baleset is történt csütörtökön késő este Arad megyében, nagyjából azonos időpontban – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).

Szinte egy időben történt két közlekedési baleset a határ menti megyében
2024. november 15., péntek

Töltse ki a Krónika kérdőívét, és nyerjen!

Portálunk kérdőíves felmérést indított a médiafogyasztási szokások megismerése érdekében. És ha már kutatunk, akkor a Krónikát is górcső alá vesszük.

Töltse ki a Krónika kérdőívét, és nyerjen!
2024. november 15., péntek

Székelyföldi látogatásra érkezett Szijjártó Péter magyar külügyminiszter

Székelyföldi látogatásra érkezett pénteken Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.

Székelyföldi látogatásra érkezett Szijjártó Péter magyar külügyminiszter
2024. november 14., csütörtök

December 1.: közel 1 millió lejből ünneplik Erdély elcsatolását Gyulafehérváron

Mintegy 894 ezer lejt (mintegy 179 ezer euró) utal ki a Marcel Ciolacu vezette kormány a tartalékalapból a december 1-jei román nemzeti ünnep alkalmából Gyulafehérvárra tervezett rendezvények megszervezésére.

December 1.: közel 1 millió lejből ünneplik Erdély elcsatolását Gyulafehérváron
2024. november 14., csütörtök

Zsarolással csikart ki pénzt ügyfelétől egy szerelő, fogdába került

Zsarolás és illegális fogva tartás vádjával vettek őrizetbe egy szilágysági víz-gázszerelőt és fiát, akik erőszakkal próbálták behajtani egyik falustársuktól az elvégzett munkálatok ellenértékét.

Zsarolással csikart ki pénzt ügyfelétől egy szerelő, fogdába került