Térkép másképpen. A Tudor Benga független képviselő törvénytervezetében szereplő felosztás
Fotó: Facebook/Tudor Benga
Immár törvénytervezet formájában is testet öltött a romániai közbeszéd egyre „népszerűbb” témája, az ország közigazgatási átszervezése. A kezdeményező egy független, volt USR-es képviselő, aki múlt héten konkrét elképzeléssel „pipálta le” a hasonlóképpen ellenzékben politizáló AUR szintén brassói honatyájának napokkal korábban meglebegtetett tervét. A kettőben közös vonás, hogy Kovászna és Hargita megyét – egészben vagy részben – Brassó alá-mellé rendelnék.
2023. május 08., 17:312023. május 08., 17:31
A benyújtott törvénytervezet szülőatyja Tudor Benga, aki 2020-ban a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben jutott második parlamenti mandátumához Brassó megyéből, ám tavaly nyáron kilépett a frakcióból és a pártból, miután hevesen kifogásolta az alakulat megyei szervezetében fennálló viszonyokat, illetve a megyeszékhely polgármesterének, Allen Colibannak munkáját.
Most egy saját kezdeményezésű törvénytervezettel hallatott magáról, melyen elmondása szerint régóta dolgozik. A Románia közigazgatási-területi átszervezésére vonatkozó elképzelés a jelenlegi megyék összevonását, a községek és városok lakosságszámarány szerinti újbóli meghatározását és a közszolgáltatások elérésének újraszervezését célozza.
A Brassó, Kovászna és Hargita összeolvasztása révén létrejövő úgynevezett Délkelet-Erdély megye Benga szerint 1 038 607 lakost számlálna, míg Északnyugat-Erdély (Maros Kolozs, Beszterce-Naszód és Szilágy) 1 705 546 lelkes lenne. A jelenlegi Fehér, Hunyad és Szeben megye Délnyugat-Erdéllyé válna, amelyet 1 075 923-an laknának.
De lenne még Bukovina-Észak-Moldva (Suceava és Botoșani), Közép-Moldva (Iași, Neamț, Vaslui és Bákó), Duna-Kárpátkanyar (Vrancea, Buzău, Brăila és Galac), Dobrudzsa (Konstanca és Tulcea), Olténia (Vâlcea, Gorj, Mehedinți, Dolj és Olt), Észak-Munténia (Argeș, Dâmbovița és Prahova), illetve Dél-Munténia (Ialomița, Călărași, Giurgiu, Teleorman és Bukarest főváros) megye is.
A brassói születésű, 41 éves Tudor Benga tisztában van vele, hogy reformterve „nagyon érzékeny téma”, amely elől a teljes politikai osztály „elfut”.
– írta Facebook-oldalán a képviselő, aki törvénytervezetével láttatni akarja, milyen álláspontot képviselnek a hatóságok, a pártok, a kormány és minden más illetékes szerv.
A honatya egyébként a korábban már mások által is hangoztatott érveket hozza fel indoklásként, mint a nagy államapparátusból fakadó költségvetési pazarlás csökkentése, az európai uniós pénzalapok hatékonyabb lehívása, illetve az önkormányzatok önfenntartó képességének és a közszolgáltatások minőségének növelése. Benga szerint új térképe figyelembe veszi a történelmi régiókat, illetve az ország humánerőforrásának, gazdaságának és logisztikai elemeinek mai mozgásait is. A független képviselő tervezetében azt is szorgalmazza, hogy az új községek legalább 5000, a városok pedig legalább 10 ezer lakossal rendelkezzenek.
Tudor Benga az RFI rádiónak honlapjuk hétfői beszámolója szerint kifejtette, a Világbank egy régebbi, Mágnesvárosok nevű jelentését is felhasználta, mely jól mutatja, hogy mozognak az emberek az országban munkahely vagy iskola után. Kiemelte, az elmúlt húsz évben az úgynevezett metropoliszövezetek voltak Románia gazdasági fejlődésének motorjai, a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 70 százalékát mintegy 20 ilyen térség adja. Ezek határai átnyúlnak a jelenlegi megyefelosztáson: példaként olyan összefüggő tengelyeket említett, mint Temesvár–Arad, Szatmárnémeti–Nagybánya vagy Brassó–Sepsiszentgyörgy.
Érdekesség, hogy néhány nappal Benga előterjesztése-bejelentése előtt egyik parlamenti kollégája szintén Brassóban hozakodott elő az ország közigazgatási átszervezésének tervével. Dumitru Flucuş április 28-ai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, pártja, a szélsőséges megnyilvánulásokról elhíresült Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) az eddigi „legalaposabb” területátszervezési tervet dolgozta ki.
A honatya – aki a magyar jelképek elleni bírósági hadjáratáról elhíresült Dan Tanasával közösen tájékoztatta a médiát – 13 megyét plusz Bukarestet képzeli el az új térképen. Az átszervezést nem a jelenlegi megyék összevonása révén képzelik el, hanem teljesen újragondolnák a felépítést, tehát egy-egy új közigazgatási egységhez a jelenlegi megyék bizonyos részei, nem feltétlenül teljes egésze tartozna.
Az AUR parlamenti képviselője szerint – aki amúgy meglehetősen szűkszavúan beszélt a székely megyék tervezett sorsáról – a községeket 7–10 ezer lakosú egységekként képzelik el, de a központ nem lehet 20 kilométernél távolabb egyik végétől sem. Ugyanakkor mindvégig rugalmasan viszonyulnának a „terepen tapasztalható valósághoz”.
Amint arról beszámoltunk, múlt hónapban az Országos Kereskedelmi és Iparkamara (CCIR) „melegítette fel” a közigazgatási átszervezés ötletét: a költségvetésen tátongó lyuk láttán sürgették, hogy a jelenlegi 41 megye plusz Bukarest felállást 15-re zsugorítsák a döntéshozók, város rangot pedig csak a legalább 10 ezer, község címet pedig kizárólag az 5 ezer feletti lakost számláló települések viselhessenek. A román média a 2021-es népszámlálás előzetes adatai alapján kiszámolta, hogy ez alapján
Egyébként a kereskedelmi kamara, Tudor Benga és Dumitru Flucuş is egyaránt Lengyelországgal példálózott, ahol a vajdaságok számát 47-ről 16-ra csökkentették, és a 38 millió lakoságú országban immár 900 ezer alkalmazottat fizetnek közpénzekből, míg nálunk 20 millió lakosra 1,3 millió közalkalmazott jut. Közben pedig az ország kelet-európai szinten élen jár az uniós források lehívása terén.
Romániában eltűnne az önálló községek 85 százaléka, a városok csaknem felét községgé kellene visszaminősíteni, az úgynevezett „municípiumok” (megyei jogú városok) egyharmada pedig elveszítené kiemelt státusát.
A közigazgatási átszervezés egyik közismert támogatója Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki már bő egy évtizeddel ezelőtt, miniszterelnökként is népszerűsítette az ötletet, és azóta is így tesz. „Románia rá lesz kényszerítve arra, hogy véghez vigye előbb-utóbb (a közigazgatási reformot), mert sokáig nem lehet húzni, olyan lesz, mint a betegség: azt vesszük észre, hogy megfulladunk. Meg kell lépni, minél hamarabb, annál jobb. Előbb-utóbb a PNL véghez viszi ezt a reformot. Választási év előtt nem lehet, torzulásokat okozna. 2024 után” – reagált a kamara kérésére a kincses város liberális polgármestere.
Régi vágyak felmelegítésének is terepet ad a költségvetésen tátongó lyuk: a román üzleti szféra az ország közigazgatási átszervezésében, megyék egyesítésében látja a „pénzhozó” megoldást. A kezdeményezést Emil Boc is támogatja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.
Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.
Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.
Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!