Bánffy Farkas: igazából akkor lenne szó igazságtételről, ha az ember jól használja fel a visszakapott vagyont (archív felvétel)
Fotó: Szabó Tamás
Vasmarokkal kapaszkodik a román állam a Bánffy-család vagyonába. Újabban a korrupcióellenes ügyészséggel félemlítik meg a kommunizmus idején államosított ingatlanok igénylőit. Román gazdasági érdekek sérülnének, ha visszaadnák a Kelemen-havasokban elterülő 35 ezer hektárnyi erdőt – véli Bánffy Farkas. A magyarországi arisztokrata család Erdélybe költözött ügyintézője, a fugadi báróként ismert fiatalember azt is elmondta a lapcsaládunknak adott interjúban, hogy alig éri el az öt százalékot az eddig visszaszolgáltatott javak összessége.
2018. június 25., 13:292018. június 25., 13:29
– Már több mint egy évtized telt el azóta, hogy Budapestről Fehér megyébe költözött, majd arra vállalkozott, visszaszerzi, amit lehet a családja államosított vagyonából. Hogyan dolgozik a román igazságszolgáltatás?
– A kérdés inkább az, hogy mi az igazság? Hiszen az inkább szubjektív dolog. Például bizonyos ingatlanok mielőtt a mieink voltak, addig a más tulajdonát képezték. Valaki tehát mindig úgy érezhette, amikor elvettek tőle valamit, hogy vele bizony igazságtalanul bántak el. Most mindössze annyi történt, hogy mi kaptunk egy második esélyt is.
Ha ezt ugyanis öncélúan teszi, akkor nincsen semmi értelme az egésznek. Az már más, amikor az ember a javait képes a köz szolgálatába állítani.
– Például a fugadi kastélyt?
– Nagyon sokszor kérdeznek a fugadi kastély sorsáról. Pedig szerintem ez tizedrangú kérdéskör.
Nem gondolom azt, hogy a különböző kastélyok a leglényegesebb pontok. Egy épület fenntartása csak problémaforrás, az erdő viszont mindig hálás dolog. A laikusok általában a kastélyra ugranak, de az csak arra jó, hogy az ember kislányokat szédítsen, másra nem. Komolyra fordítva a szót: igen, helyre kell hozni a birtokot, de úgy, hogy abból a magyar közösség profitáljon, és tudjunk válaszokat adni a problémáikra.
– Mit szól ehhez a román hatalom? Jön egy arisztokrata Magyarországról, szembemegy az állami asszimilációs törekvésekkel, és még elkezd követelőzni is – már Bukarest szempontja szerint.
– Hát most legyünk őszinték: ha Magyarországon bejelentkezne egy osztrák család, majd a monarchiára hivatkozva kérné a fél Bakonyt, visszaadnánk?
A fugadi kastély
Fotó: Facebook/Bánffy Farkas
– Mi a visszaszolgáltatás jelenlegi mérlege?
– Ugyan nem a Bánffy-, hanem szerteágazó családok vagyonáról beszélünk, de ha öt százalékot mondok, akkor is lehet, hogy sok. Jelenleg összesen 800 hektárnyi erdőt és szántóföldet kezelek. Ez kisebb területekből áll össze – visszaszerzésükkel eddig nem volt különösebb probléma –, 5, 10, 50 hektár nem sért gazdasági érdekeket.
Az eddigi törvények alapján a visszaszolgáltatási folyamatnak el kellett volna indulnia. Ám a román állam próbál mindent kihasználni. Háborús bűnösnek nevezik Bánffy Dánielt, a nagyapámat, majd átesve a ló másik oldalára, közlik, hogy nem is vagyunk leszármazottai a saját nagyapánknak. Próbálják megfélemlíteni az embereket.
– Az eszközök legalább változatosak?
– Ránk küldték a rendőrséget és a korrupcióellenes ügyészséget (DNA). Utóbbihoz június elején hívtak be kihallgatásra édesapámmal, Bánffy Miklóssal.
– Milyen élményekkel gazdagodtak?
– Mivel vádolják önöket?
– Tulajdonképpen az állam érdekeit szolgálják, ők a modern Szekuritáte. Most azt állítják, hogy illegális volt az összes visszaigénylésünk, és ha ez így történt, akkor abban korrupció van. Ez az egész történet egy vicc.
– A fugadi erdésszel már sikerült kibékülni? Nem nagyon örült, amikor ön 2007-ben megjelent a faluban és elkezdte megállítani a falopást a Bánffy-erdőkben...
– Azóta már a harmadik erdész tevékenykedik a faluban. Én meg közben elvégeztem egy erdésztechnikusi képzést is, így már az erdészeti hivatalok is más szemmel tekintenek rám.
Elvileg szent a béke. Mondjuk, örülnék, ha a polgármester végre kiállítaná az adóigazolásomat arról, hogy nincs tartozásom az önkormányzatnak, de erre másfél évvel az után sem hajlandó, hogy erre bírósági ítélet is kötelezi.
– Ezek után mi a családi stratégia? Meddig szeretnének elmenni?
– Amíg csak lehet, folytatjuk a küzdelmet.
Előbb-utóbb a geopolitikai helyzet is változik annyit, hogy lehet meg előrelépés bőven.
– Milyen geopolitikai helyzet lenne az ideális?
– Az, amikor Románia kénytelen lesz végre európai országnak látszani.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Brassó péntekenként kedvezményes hegyi kalandra hívja a mountainbike-rajongókat – helyi lakosoknak 50 százalékos kedvezménnyel érhetők el a felvonók a Keresztényhavasra.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.
1 hozzászólás