Zilah irányába már el lehet kerülni Élesdet, a déli szakasz azonban nem készült el
Fotó: Bihar Megye Tanácsa
Áll a munka az Élesdet elkerülő, 70 százalékban elkészült körgyűrű déli szakaszán, mivel a nyomvonal mentén élő családok közül huszonhárom pereskedik a kifogásolt létesítmény, valamint az állami kisajátítás ellen. A Nagyváradot Kolozsvárral összekötő nemzetközi út sűrű autósforgalma miatt a Bihar megyei kisvárosnak égető szüksége lenne a terelőútra, amelynek azonban a szeptemberi határidőig csak a Zilah irányába tartó szakasza készült el. Az állammal pereskedő családokat képviselő ügyvéd szerint megannyi szabálytalanság övezi a projektet.
2023. szeptember 22., 18:352023. szeptember 22., 18:35
2023. szeptember 22., 20:122023. szeptember 22., 20:12
„Én megértem az érintett családok kifogásait, viszont ha meglesz a terelőút, akkor csak 23 lakóház közelében halad el az autósforgalom, nem ötszáz mellett, mint most” – foglalja össze az élesdi terelőút megépítése körül kialakult konfliktus lényegét Kajántó Pál alpolgármester. Miközben a Sebes-Körös-menti kisváros lakosságának többsége alig várja az elkerülő út kivitelezését, két tucatnyi család otthona elveszítése vagy az autósforgalomnak a lakóháza közelébe terelése miatt ellenérdekelt a projektben.
Ilyen infrastrukturális beruházást ugyanis a város költségvetéséből lehetetlen kivitelezni. Mígnem három évvel ezelőtt a Bihar megyei önkormányzat megállapodott a terelőút megépítéséről a közúti infrastruktúrát kezelő országos társasággal (CNAIR), amely három nyomvonal közül választott.
Variációk nyomvonalra
Az egyik forgatókönyv szerint egy közel 17 kilométer hosszúságú terelőút fonta volna át a várost, a déli szakaszán átszelve a Sebes-Köröst is. Ennek a költségét becsülték a legmagasabbra, 102 millió euróra, és el is bukott. A második terelőút-változat 6,4 kilométeres lett volna, kivitelezési költsége 27 millió euróra rúgott, gyenge pontjai közé tartozott, hogy sok terület várt volna kisajátításra, ráadásul Natura 2000-es természetvédelmi területen is keresztül haladt volna.
A kerülő út mentesítené a bihari kisvárost a Nagyváradot Kolozsvárral összekötő E60-ason áthaladó autóforgalomtól
Fotó: Rostás Szabolcs
Végül a jelenleg is kivitelezés alatt álló nyomvonal kapta a legmagasabb pontszámot a CNAIR szakembereitől: az 5,9 kilométeres terelőút délen 3,7, északon 2,2 kilométeren kerüli el a várost, a költsége pedig 25 millió euró, amit a nagy infrastruktúra operatív program 2014-2020 keretében biztosítanak vissza nem térítendő uniós forrásból. (A finanszírozás még bizonytalan, de erről majd lejjebb). Erre a projektre bólintott rá 2021 januárjában a megyei önkormányzat, majd az élesdi képviselő-testület is, tavaly márciusban kihirdették a közbeszerzés nyomán nyertesnek kikiáltott – hét jelentkező közül kiválasztott – kivitelezőt, a Drum Asfalt és a Trameco társaságok társulását.
A város déli felében viszonylag nemrég épült ingatlanok tulajdonosai a kezdetektől kifogásolták, hogy a betonkígyó közvetlenül a lakóházuk mellett fog elhaladni, az épületek tönkre mennek az intenzív autóforgalom miatt, a füst, a hang- és környezetszennyezés miatt pedig lehetetlen lesz élni a környéken. Tiltakozásuk azonban nem hatotta meg a projekt koordinálásában oroszlánrészt vállalt megyei önkormányzat vezetőit, Ilie Bolojan tanácselnök tavaly június 2-án kibocsátotta a kivitelezés elkezdéséről szóló rendeletet, az építők pedig augusztusban nekiláttak a munkálatoknak.
A nyomvonal „útjába került” élesdi lakosok többször tiltakoztak a kerülő út ellen
Fotó: Videófelvétel
A többség érdekeit tartja szem előtt a magyar alpolgármester
Kajántó Pál alpolgármester határozottan támogatja a terelőút megvalósítását, ezáltal ugyanis Élesd mentesülne a kipufogógáz okozta levegő- és környezetszennyezéssel járó gépkocsiforgalom nagyjától. A kisvárost kelet-nyugat irányban átszelő E60-ason naponta mintegy 15 ezer gépkocsi halad keresztül, ami miatt az évek folyamán halálos áldozatokat követelő balesetek is történtek. „Az utóbbi években négy embert gázoltak halálra gyalogátkelőn, köztük az RMDSZ egykori helyi elnökét. A körgyűrű tehát a közbiztonság szempontjából is nagyon jó volna, hiszen például a város északi felében lakó gyerekeknek naponta át kell menniük a déli részen lévő iskolákba” – illusztrálta a helyzetet a Krónikának az elöljáró, aki harmadmagával RMDSZ-es tanácsos az 1100 magyar (11 százalék) lakta kisvárosban.
Az alpolgármester elmondta, „félig-meddig” megérti a nyomvonal mellett élőket, hozzátette ugyanakkor, hogy neki – akárcsak az önkormányzat teljes vezetőségének – a többség, az egész város szempontjait kell figyelembe vennie. „A déli részen a kerülőút egy szakaszon lakottabb területen halad át, ahol közművesítés van ugyan, de aszfalt nem. Az ott lakók most kapnának aszfaltos utcát, járdával, leállósávval. Kifogásolják a majdani légszennyezést, de hát annak nem szennyező, aki a főutcán lakik? Jelenleg 500 lakóház mellett halad a városban a forgalom, ami a terelőút mellett csak 24-et érintene. Nekünk a többség érdekében kell döntenünk” – szögezte le lapunknak Kajántó Pál.
Az elöljáró bízik benne, hogy hamarosan folytatódhat a munka az eddig 70 százalékban elkészült körgyűrűn. Már csak azért is, mert az önkormányzat közben egyéb nagyszabású projektek kivitelezésére készül. Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében elnyert pályázatnak köszönhetően valamennyi közintézményt hőszigetelnek Élesden, az Anghel Saligny-program révén hidakat építenek, új járóbeteg-rendelőt kap a város, továbbá konzerválják a 13. században épült Sólyomkő várának romjait.
A három változat közül eme körgyűrű-variáns mellett döntött a CNAIR és a Bihar megyei önkormányzat
Fotó: Bihar Megye Tanácsa
Lesöpörte az asztalról az ellenvéleményeket a korábban Élesden politizáló tanácselnök
Csakhogy az élesdi körgyűrű sorsa erősen bizonytalan. A létesítmény nyomvonalát kifogásoló családok mindhiába tiltakoztak, tüntettek, nyújtottak be beadványt különböző fórumokon, 2022 augusztusában a munkagépek kivonultak a helyszínre, előtte pedig megtörténtek a kisajátítások. Összesen 358 telket, épületet, szántót, legelőt, kaszálót sajátított ki az állam három település – Alsólugos, Élesd és Sólyomkőpestes – polgáraitól. Közülük 23 családot azonban Ilie Bolojan tanácselnöknek sem sikerült meggyőznie, pedig az élesdi származású, egykor városi tanácsosként is tevékenykedő elöljáró személyesen is tárgyalt az emberekkel.
A 23 család ennek nyomán bíróságon támadott meg valamennyi, a terelőút megépítése érdekében megszavazott/kiállított hivatalos dokumentumot: a városi és a megyei tanács engedélyét, műszaki jóváhagyásokat, a kisajátítást elrendelő kormányhatározatot. Minden esetben kérték az okiratok felfüggesztését, illetve érvénytelenítését egyaránt. A több igazságszolgáltatási fórumon zajló perek közül kettőben alapfokon sikerült elérni a munkálatok felfüggesztését a kifogásolt szakaszokon, sőt a bíróság érvénytelenítette a megyei önkormányzatnak a terelőút műszaki-gazdasági mutatóit, valamint a „kisajátítási folyosót” jóváhagyó határozatát.
Élesden mintegy 15 ezer autó halad át naponta
Fotó: Rostás Szabolcs
Ezek a perek azonban rendkívül lassan haladnak, hiszen valamennyi esetben alapos vizsgálatot igénylő szakértői véleményre van szükség (ezek több tízezer lejre rúgó költségét a felperes telektulajdonosok állták). Sergiu Hercuţ, a nyomvonalat ellenző polgárok jogi képviselője a Krónikának elmondta, ezek a szakértői vélemények világosan rámutatnak, hogy
„De ez még csak az egyik probléma, hiszen a körgyűrű mindössze 20-30 méteres távolságra halad el a fokozottan védett övezetnek számító vízművektől, amely ivóvízzel látja el a várost. A környezetvédelmi engedély érvénytelenítését célzó keresetünkhöz mellékelt szakértői vélemény világosan rámutat, hogy ez törvénytelen, ilyet nem szabad tenni, ráadásul ez a terület kőolajipari termékekkel szennyeződött, mert munkagépekkel hajtottak be” – nyilatkozta lapunknak a nagyváradi ügyvéd.
A nyomvonal mentén élők több pert indítottak a kerülő út „elterelése” érdekében
Fotó: Bihar Megye Tanácsa
A visszásságokat sorolva elmondta, hogy miközben a törvény értelmében a kisajátítások az erről szóló kormányhatározatnak a Hivatalos Közlönyben való közzététele nyomán azonnal végrehajtandók, a román alkotmány kimondja: a kártérítésnek igazságosnak és előzetesnek kell lennie. Márpedig Sergiu Hercuţ élesdi ügyfelei közül a mai napig senki nem részesült kártérítésben a CNAIR által 2022 júniusában kibocsátott rendelet alapján kisajátított birtoka után. Az ügyvéd szerint a terelőút projektje számos tekintetben áthágja a törvényeket, amit elsősorban annak tulajdonít, hogy a CNAIR a Bihar megyei önkormányzatra bízta a terelőút első, 2010-ben készült tervének (ez foglalt magában egy 200 méteres Körös-hidat is) aktualizálását,
„Úgy képzelje el, hogy kamionok haladnának el lakott területen, a körgyűrű mentén élők pedig autóval hazatérve kénytelenek lennének az útról közvetlenül az udvarukra parkolni, holott a törvény előírja, hogy hasonló esetben levezető utat kell építeni. Értem én, hogy kell az infrastruktúra, de ezt nem lehet a törvények, szabályok megkerülésével megépíteni. Sajnálom, hogy a kommunista rezsim bukása után több mint 30 évvel oda jutottunk, hogy nem vesszük figyelembe a tulajdonhoz fűződő jogot, és kényünk-kedvünk szerint kisajátítunk bármit” – jegyezte meg Sergiu Hercuţ.
Aki a Krónikának nyilatkozva felhívta a figyelmet, hogy megkeresésére az Európai Bizottság egyértelművé tette: amíg le nem zárul a jogi természetű konfliktus a felek között, nem nyújt finanszírozást a projektre. Kérdésünkre az ügyvéd elmondta, lehetségesnek tartja, hogy a felperes élesdiek számára kedvező, végleges bírósági ítélet szülessen, és ennek nyomán ne a kijelölt nyomvonalon épüljön meg a terelőút. Amelynek befejezése egyébként is bizonytalan, hiszen a szerződés értelmében a munkálatok megkezdésétől számított 12 hónapon belül, idén szeptemberben kellett volna átadni a forgalomnak. Márpedig a déli szakaszon jelenleg áll a munka a kivitelezés felfüggesztéséről hozott bírósági ítéletek miatt.
Nem a romániai gyakorlatra jellemzően, hanem gőzerővel épülnek Bihar megyében a városokat elkerülő terelőutak. Az infrastrukturális beruházások felpörgéséről Ilie Bolojan megyei tanácselnök magyar tanácsadóját, Csomortányi Istvánt kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hegyimentők és a határrendészek megmentettek hétfő hajnalban egy 24 éves és egy 26 éves ukrán fiatalt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül lépték át a román határt – számolt be a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Hideg és szeles időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket adott ki hétfőn a meteorológiai szolgálat.
A romániai magyarok felelősségteljesen viselkedtek az államfőválasztás második fordulójában, bele akartak szólni abba, ki legyen Románia következő elnöke – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a 21 órás urnazárást követően.
Felhívásban kér támogatást a Kolozsvári Állami Magyar Színház a közönségtől, hogy megszervezhessék a Harag György Centenáriumi Emlékévet, mivel a bukaresti kulturális minisztérium csökkentette az emlékévre korábban megígért összeget.
Vasárnap nem sokkal 16 óra előtt a magyarok által is lakott erdélyi és partiumi megyékben más-másféleképpen alakult a részvételi arány.
Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.
Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!