Ilyen infrastrukturális beruházást ugyanis a város költségvetéséből lehetetlen kivitelezni. Mígnem három évvel ezelőtt a Bihar megyei önkormányzat megállapodott a terelőút megépítéséről a közúti infrastruktúrát kezelő országos társasággal (CNAIR), amely három nyomvonal közül választott.

Variációk nyomvonalra

Az egyik forgatókönyv szerint egy közel 17 kilométer hosszúságú terelőút fonta volna át a várost, a déli szakaszán átszelve a Sebes-Köröst is. Ennek a költségét becsülték a legmagasabbra, 102 millió euróra, és el is bukott. A második terelőút-változat 6,4 kilométeres lett volna, kivitelezési költsége 27 millió euróra rúgott, gyenge pontjai közé tartozott, hogy sok terület várt volna kisajátításra, ráadásul Natura 2000-es természetvédelmi területen is keresztül haladt volna.

A város déli felében viszonylag nemrég épült ingatlanok tulajdonosai a kezdetektől kifogásolták, hogy a betonkígyó közvetlenül a lakóházuk mellett fog elhaladni, az épületek tönkre mennek az intenzív autóforgalom miatt, a füst, a hang- és környezetszennyezés miatt pedig lehetetlen lesz élni a környéken. Tiltakozásuk azonban nem hatotta meg a projekt koordinálásában oroszlánrészt vállalt megyei önkormányzat vezetőit, Ilie Bolojan tanácselnök tavaly június 2-án kibocsátotta a kivitelezés elkezdéséről szóló rendeletet, az építők pedig augusztusban nekiláttak a munkálatoknak.

Az alpolgármester elmondta, „félig-meddig” megérti a nyomvonal mellett élőket, hozzátette ugyanakkor, hogy neki – akárcsak az önkormányzat teljes vezetőségének – a többség, az egész város szempontjait kell figyelembe vennie. „A déli részen a kerülőút egy szakaszon lakottabb területen halad át, ahol közművesítés van ugyan, de aszfalt nem. Az ott lakók most kapnának aszfaltos utcát, járdával, leállósávval. Kifogásolják a majdani légszennyezést, de hát annak nem szennyező, aki a főutcán lakik? Jelenleg 500 lakóház mellett halad a városban a forgalom, ami a terelőút mellett csak 24-et érintene. Nekünk a többség érdekében kell döntenünk” – szögezte le lapunknak Kajántó Pál.

Az elöljáró bízik benne, hogy hamarosan folytatódhat a munka az eddig 70 százalékban elkészült körgyűrűn. Már csak azért is, mert az önkormányzat közben egyéb nagyszabású projektek kivitelezésére készül. Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében elnyert pályázatnak köszönhetően valamennyi közintézményt hőszigetelnek Élesden, az Anghel Saligny-program révén hidakat építenek, új járóbeteg-rendelőt kap a város, továbbá konzerválják a 13. században épült Sólyomkő várának romjait.

A 23 család ennek nyomán bíróságon támadott meg valamennyi, a terelőút megépítése érdekében megszavazott/kiállított hivatalos dokumentumot: a városi és a megyei tanács engedélyét, műszaki jóváhagyásokat, a kisajátítást elrendelő kormányhatározatot. Minden esetben kérték az okiratok felfüggesztését, illetve érvénytelenítését egyaránt. A több igazságszolgáltatási fórumon zajló perek közül kettőben alapfokon sikerült elérni a munkálatok felfüggesztését a kifogásolt szakaszokon, sőt a bíróság érvénytelenítette a megyei önkormányzatnak a terelőút műszaki-gazdasági mutatóit, valamint a „kisajátítási folyosót” jóváhagyó határozatát.

„De ez még csak az egyik probléma, hiszen a körgyűrű mindössze 20-30 méteres távolságra halad el a fokozottan védett övezetnek számító vízművektől, amely ivóvízzel látja el a várost. A környezetvédelmi engedély érvénytelenítését célzó keresetünkhöz mellékelt szakértői vélemény világosan rámutat, hogy ez törvénytelen, ilyet nem szabad tenni, ráadásul ez a terület kőolajipari termékekkel szennyeződött, mert munkagépekkel hajtottak be” – nyilatkozta lapunknak a nagyváradi ügyvéd.

„Úgy képzelje el, hogy kamionok haladnának el lakott területen, a körgyűrű mentén élők pedig autóval hazatérve kénytelenek lennének az útról közvetlenül az udvarukra parkolni, holott a törvény előírja, hogy hasonló esetben levezető utat kell építeni. Értem én, hogy kell az infrastruktúra, de ezt nem lehet a törvények, szabályok megkerülésével megépíteni. Sajnálom, hogy a kommunista rezsim bukása után több mint 30 évvel oda jutottunk, hogy nem vesszük figyelembe a tulajdonhoz fűződő jogot, és kényünk-kedvünk szerint kisajátítunk bármit” – jegyezte meg Sergiu Hercuţ.

Aki a Krónikának nyilatkozva felhívta a figyelmet, hogy megkeresésére az Európai Bizottság egyértelművé tette: amíg le nem zárul a jogi természetű konfliktus a felek között, nem nyújt finanszírozást a projektre. Kérdésünkre az ügyvéd elmondta, lehetségesnek tartja, hogy a felperes élesdiek számára kedvező, végleges bírósági ítélet szülessen, és ennek nyomán ne a kijelölt nyomvonalon épüljön meg a terelőút. Amelynek befejezése egyébként is bizonytalan, hiszen a szerződés értelmében a munkálatok megkezdésétől számított 12 hónapon belül, idén szeptemberben kellett volna átadni a forgalomnak. Márpedig a déli szakaszon jelenleg áll a munka a kivitelezés felfüggesztéséről hozott bírósági ítéletek miatt.

korábban írtuk

Bihar megyében minden városnak terelőutat építenek, Nagyvárad teljes körgyűrűt kap

Nem a romániai gyakorlatra jellemzően, hanem gőzerővel épülnek Bihar megyében a városokat elkerülő terelőutak. Az infrastrukturális beruházások felpörgéséről Ilie Bolojan megyei tanácselnök magyar tanácsadóját, Csomortányi Istvánt kérdeztük.