„Keresztbe feküdt” több család a város terelőútja megépítésének Élesden, függőben a befejezés

„Én megértem az érintett családok kifogásait, viszont ha meglesz a terelőút, akkor csak 23 lakóház közelében halad el az autósforgalom, nem ötszáz mellett, mint most” – foglalja össze az élesdi terelőút megépítése körül kialakult konfliktus lényegét Kajántó Pál alpolgármester. Miközben a Sebes-Körös-menti kisváros lakosságának többsége alig várja az elkerülő út kivitelezését, két tucatnyi család otthona elveszítése vagy az autósforgalomnak a lakóháza közelébe terelése miatt ellenérdekelt a projektben.

A 9662 lakosú Élesden a közelmúltig csupán álmodni mertek arról, hogy valaha elkerülő út tehermentesíti majd a települést az E60-as jelzésű út irdatlan gépkocsiforgalma alól.

Ilyen infrastrukturális beruházást ugyanis a város költségvetéséből lehetetlen kivitelezni. Mígnem három évvel ezelőtt a Bihar megyei önkormányzat megállapodott a terelőút megépítéséről a közúti infrastruktúrát kezelő országos társasággal (CNAIR), amely három nyomvonal közül választott.

Variációk nyomvonalra

Az egyik forgatókönyv szerint egy közel 17 kilométer hosszúságú terelőút fonta volna át a várost, a déli szakaszán átszelve a Sebes-Köröst is. Ennek a költségét becsülték a legmagasabbra, 102 millió euróra, és el is bukott. A második terelőút-változat 6,4 kilométeres lett volna, kivitelezési költsége 27 millió euróra rúgott, gyenge pontjai közé tartozott, hogy sok terület várt volna kisajátításra, ráadásul Natura 2000-es természetvédelmi területen is keresztül haladt volna.

Végül a jelenleg is kivitelezés alatt álló nyomvonal kapta a legmagasabb pontszámot a CNAIR szakembereitől: az 5,9 kilométeres terelőút délen 3,7, északon 2,2 kilométeren kerüli el a várost, a költsége pedig 25 millió euró, amit a nagy infrastruktúra operatív program 2014-2020 keretében biztosítanak vissza nem térítendő uniós forrásból. (A finanszírozás még bizonytalan, de erről majd lejjebb). Erre a projektre bólintott rá 2021 januárjában a megyei önkormányzat, majd az élesdi képviselő-testület is, tavaly márciusban kihirdették a közbeszerzés nyomán nyertesnek kikiáltott – hét jelentkező közül kiválasztott – kivitelezőt, a Drum Asfalt és a Trameco társaságok társulását.

Ám az elkerülő út megépítésében közvetlenül érintett, a nyomvonal mentén élő élesdiek már a terv közzétételekor ellenezték a projektet, emiatt először 2020 novemberében – tehát a koronavírus-járvány idején – utcára vonulva tiltakoztak.

A város déli felében viszonylag nemrég épült ingatlanok tulajdonosai a kezdetektől kifogásolták, hogy a betonkígyó közvetlenül a lakóházuk mellett fog elhaladni, az épületek tönkre mennek az intenzív autóforgalom miatt, a füst, a hang- és környezetszennyezés miatt pedig lehetetlen lesz élni a környéken. Tiltakozásuk azonban nem hatotta meg a projekt koordinálásában oroszlánrészt vállalt megyei önkormányzat vezetőit, Ilie Bolojan tanácselnök tavaly június 2-án kibocsátotta a kivitelezés elkezdéséről szóló rendeletet, az építők pedig augusztusban nekiláttak a munkálatoknak.

A többség érdekeit tartja szem előtt a magyar alpolgármester

Kajántó Pál alpolgármester határozottan támogatja a terelőút megvalósítását, ezáltal ugyanis Élesd mentesülne a kipufogógáz okozta levegő- és környezetszennyezéssel járó gépkocsiforgalom nagyjától. A kisvárost kelet-nyugat irányban átszelő E60-ason naponta mintegy 15 ezer gépkocsi halad keresztül, ami miatt az évek folyamán halálos áldozatokat követelő balesetek is történtek. „Az utóbbi években négy embert gázoltak halálra gyalogátkelőn, köztük az RMDSZ egykori helyi elnökét. A körgyűrű tehát a közbiztonság szempontjából is nagyon jó volna, hiszen például a város északi felében lakó gyerekeknek naponta át kell menniük a déli részen lévő iskolákba” – illusztrálta a helyzetet a Krónikának az elöljáró, aki harmadmagával RMDSZ-es tanácsos az 1100 magyar (11 százalék) lakta kisvárosban.

Mindemellett a terelőútnak köszönhetően gyorsabban áthaladának az autók Élesd körül, ami csökkentené a légszennyezést.

Az alpolgármester elmondta, „félig-meddig” megérti a nyomvonal mellett élőket, hozzátette ugyanakkor, hogy neki – akárcsak az önkormányzat teljes vezetőségének – a többség, az egész város szempontjait kell figyelembe vennie. „A déli részen a kerülőút egy szakaszon lakottabb területen halad át, ahol közművesítés van ugyan, de aszfalt nem. Az ott lakók most kapnának aszfaltos utcát, járdával, leállósávval. Kifogásolják a majdani légszennyezést, de hát annak nem szennyező, aki a főutcán lakik? Jelenleg 500 lakóház mellett halad a városban a forgalom, ami a terelőút mellett csak 24-et érintene. Nekünk a többség érdekében kell döntenünk” – szögezte le lapunknak Kajántó Pál.

Az elöljáró bízik benne, hogy hamarosan folytatódhat a munka az eddig 70 százalékban elkészült körgyűrűn. Már csak azért is, mert az önkormányzat közben egyéb nagyszabású projektek kivitelezésére készül. Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében elnyert pályázatnak köszönhetően valamennyi közintézményt hőszigetelnek Élesden, az Anghel Saligny-program révén hidakat építenek, új járóbeteg-rendelőt kap a város, továbbá konzerválják a 13. században épült Sólyomkő várának romjait.

Lesöpörte az asztalról az ellenvéleményeket a korábban Élesden politizáló tanácselnök

Csakhogy az élesdi körgyűrű sorsa erősen bizonytalan. A létesítmény nyomvonalát kifogásoló családok mindhiába tiltakoztak, tüntettek, nyújtottak be beadványt különböző fórumokon, 2022 augusztusában a munkagépek kivonultak a helyszínre, előtte pedig megtörténtek a kisajátítások. Összesen 358 telket, épületet, szántót, legelőt, kaszálót sajátított ki az állam három település – Alsólugos, Élesd és Sólyomkőpestes – polgáraitól. Közülük 23 családot azonban Ilie Bolojan tanácselnöknek sem sikerült meggyőznie, pedig az élesdi származású, egykor városi tanácsosként is tevékenykedő elöljáró személyesen is tárgyalt az emberekkel.

Igaz, adott pillanatban kertelés nélkül a tudomásukra hozta: „akarják vagy sem, a terelőút itt fog megépülni!”

A 23 család ennek nyomán bíróságon támadott meg valamennyi, a terelőút megépítése érdekében megszavazott/kiállított hivatalos dokumentumot: a városi és a megyei tanács engedélyét, műszaki jóváhagyásokat, a kisajátítást elrendelő kormányhatározatot. Minden esetben kérték az okiratok felfüggesztését, illetve érvénytelenítését egyaránt. A több igazságszolgáltatási fórumon zajló perek közül kettőben alapfokon sikerült elérni a munkálatok felfüggesztését a kifogásolt szakaszokon, sőt a bíróság érvénytelenítette a megyei önkormányzatnak a terelőút műszaki-gazdasági mutatóit, valamint a „kisajátítási folyosót” jóváhagyó határozatát.

Ezek a perek azonban rendkívül lassan haladnak, hiszen valamennyi esetben alapos vizsgálatot igénylő szakértői véleményre van szükség (ezek több tízezer lejre rúgó költségét a felperes telektulajdonosok állták). Sergiu Hercuţ, a nyomvonalat ellenző polgárok jogi képviselője a Krónikának elmondta, ezek a szakértői vélemények világosan rámutatnak, hogy

a terelőút lakott területen, lakóházak közvetlen közelében halad át, és a zajszennyezésen túlmenően fennáll a veszélye, hogy ezek a házak idővel meg fognak repedezni.

„De ez még csak az egyik probléma, hiszen a körgyűrű mindössze 20-30 méteres távolságra halad el a fokozottan védett övezetnek számító vízművektől, amely ivóvízzel látja el a várost. A környezetvédelmi engedély érvénytelenítését célzó keresetünkhöz mellékelt szakértői vélemény világosan rámutat, hogy ez törvénytelen, ilyet nem szabad tenni, ráadásul ez a terület kőolajipari termékekkel szennyeződött, mert munkagépekkel hajtottak be” – nyilatkozta lapunknak a nagyváradi ügyvéd.

A visszásságokat sorolva elmondta, hogy miközben a törvény értelmében a kisajátítások az erről szóló kormányhatározatnak a Hivatalos Közlönyben való közzététele nyomán azonnal végrehajtandók, a román alkotmány kimondja: a kártérítésnek igazságosnak és előzetesnek kell lennie. Márpedig Sergiu Hercuţ élesdi ügyfelei közül a mai napig senki nem részesült kártérítésben a CNAIR által 2022 júniusában kibocsátott rendelet alapján kisajátított birtoka után. Az ügyvéd szerint a terelőút projektje számos tekintetben áthágja a törvényeket, amit elsősorban annak tulajdonít, hogy a CNAIR a Bihar megyei önkormányzatra bízta a terelőút első, 2010-ben készült tervének (ez foglalt magában egy 200 méteres Körös-hidat is) aktualizálását,

mire a tanács szakemberei megrajzolták a rengeteg sebből vérző nyomvonalat, az országos útkezelő pedig nem ellenőrizte le.

„Úgy képzelje el, hogy kamionok haladnának el lakott területen, a körgyűrű mentén élők pedig autóval hazatérve kénytelenek lennének az útról közvetlenül az udvarukra parkolni, holott a törvény előírja, hogy hasonló esetben levezető utat kell építeni. Értem én, hogy kell az infrastruktúra, de ezt nem lehet a törvények, szabályok megkerülésével megépíteni. Sajnálom, hogy a kommunista rezsim bukása után több mint 30 évvel oda jutottunk, hogy nem vesszük figyelembe a tulajdonhoz fűződő jogot, és kényünk-kedvünk szerint kisajátítunk bármit” – jegyezte meg Sergiu Hercuţ.

Aki a Krónikának nyilatkozva felhívta a figyelmet, hogy megkeresésére az Európai Bizottság egyértelművé tette: amíg le nem zárul a jogi természetű konfliktus a felek között, nem nyújt finanszírozást a projektre. Kérdésünkre az ügyvéd elmondta, lehetségesnek tartja, hogy a felperes élesdiek számára kedvező, végleges bírósági ítélet szülessen, és ennek nyomán ne a kijelölt nyomvonalon épüljön meg a terelőút. Amelynek befejezése egyébként is bizonytalan, hiszen a szerződés értelmében a munkálatok megkezdésétől számított 12 hónapon belül, idén szeptemberben kellett volna átadni a forgalomnak. Márpedig a déli szakaszon jelenleg áll a munka a kivitelezés felfüggesztéséről hozott bírósági ítéletek miatt.

Bihar megyében minden városnak terelőutat építenek, Nagyvárad teljes körgyűrűt kap

Nem a romániai gyakorlatra jellemzően, hanem gőzerővel épülnek Bihar megyében a városokat elkerülő terelőutak. Az infrastrukturális beruházások felpörgéséről Ilie Bolojan megyei tanácselnök magyar tanácsadóját, Csomortányi Istvánt kérdeztük.