Bíróság elé kerül a kolozsvári Dsida Jenő utca megváltoztatásának ügye

Közigazgatási bíróságon támadja meg Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos a kolozsvári képviselő-testület minap hozott határozatát, amellyel Pablo Picassóra keresztelték át a 2004 óta Dsida Jenőről elnevezett utcát. Miközben a lakosok arra hivatkoznak: nem tudják kiejteni a magyar költő nevét, amely ráadásul az AIDS román megfelelőjére is hasonlít, Molnos szerint a névváltoztatás veszélyes precedenst teremthet. Asztalos Lajos helytörténész úgy véli: nemcsak magyar személyiségekről kellene utcákat elkeresztelni, hanem vissza kellene adni Kolozsvár évszázados múltú „beszélő” neveit is.

Rostás Szabolcs

2009. július 21., 09:082009. július 21., 09:08

Kicsoda, Picasso? Hát bennünket megáldottak ezekkel a csodabogarakkal! De legalább megszabadultunk az eddigitől – hangzik a kolozsvári asszony félig felháborodott, félig elégedett reakciója, amikor közöljük, kinek a nevét kapja ezentúl az utcája. Cristina Corcheş nem köntörfalaz: bizony nem sokat tud a spanyol festőművészről, az utca eddigi névadója, Dsida Jenő kiejtésébe viszont román szomszédaihoz hasonlóan neki is beletört a nyelve. „Nemhogy mi, a gyerekeink se tudják kiejteni, csak a magyarok. Na köszönöm, drága, hogy elmondta, de most szaladok, mert odaég az ételem” – menti ki magát az idős hölgy, amiért nincs ideje hosszasabban társalogni.

Felkaptatunk a következő épületig a kincses város legmagasabban fekvő városrészében, a Hajnal negyedben elhelyezkedő, mindössze tíz, szerényebb luxusvillának is beillő családi és két tömbházból álló, aszfaltozatlan utcában. Cătărigné ugyancsak tőlünk értesül arról, hogy a lakók beadványa nyomán a városi képviselő-testület megváltoztatta az utca nevét. Kerek perec elmondja: elege lett már abból, hogy olyan személyiségről elkeresztelt utcában kénytelen élni, akinek vezetékneve szinte azonos az AIDS román betűszójával, a SIDA-val.

„A múltkor is rámripakodott a városháza adóügyi osztályának pénztárosa, amikor kibetűztem neki a lakcímemet, hogy ne űzzek gúnyt belőle, betegségről nem neveztek el utcát Kolozsváron. Holott éppenséggel velünk járatják a bolondját egyesek évek óta” – méltatlankodik a fiatalasszony, elpanaszolva: nemrég egy taxitársaság diszpécsere vágta a fejéhez, hogy holmi „Sida Zseno” utcába ő nem küld bérautót.

Veszélyes precedens

A kincses városi tanács két héttel ezelőtti ülésén vitatta meg a Dsida Jenő utca lakóinak névváltoztató kezdeményezését, amelyet az érintett polgárok valóban az AIDS román megnevezésével való hasonlatossággal indokoltak. A mandátumát február óta betöltő Sorin Apostu polgármester által előterjesztett határozattervezetre a 27 fős tanács öt magyar képviselője előbb se köpni, se nyelni nem tudott. Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos azzal a mentő ötlettel állt elő: amennyiben a névváltoztatásra sor kerül, az utca szintén magyar személyiség – az ugyancsak kolozsvári Szabédi László költő – nevét viselje. Noha a demokrata-liberális polgármester rábólintott a javaslatra, a többséget alkotó román képviselők – nem tudni, milyen érvek alapján – mégis Pablo Picassót pécézték ki.

Csoma Botond tanácsos szerint kommunikációs zavar, és nem a polgármester rosszindulata húzódik meg a háttérben: szerinte Apostu azért bólintott rá a névváltoztatásba, mert az RMDSZ-frakció (információhiányból) nem szavazott meg egy, az elöljáró számára fontos határozattervezetet. Az utcanév-változtatás ténye és indoka felháborodást váltott ki a kincses város magyarsága körében, akik közül sokan úgy vélik: a kulturálatlan gesztussal a román városvezetés egyúttal az 1938-ban, 31 évesen elhunyt erdélyi magyar költő emlékéből is gúnyt űzött. Arról nem beszélve, hogy a Nagycsütörtök és a Hulló hajszálak elégiája költemények szerzője a világirodalom remekei mellett olyan román költők verseit ültette magyarra, mint Mihai Eminescu, Vasile Alecsandri vagy Tudor Arghezi.

És végeredményben ugyan ki érdemelné meg jobban Dsidánál, hogy utca viselje a nevét abban a városban, ahol szerkesztőként, íróként és költőként 13 éven keresztül alkotott, és aki a Házsongárdi temetőben nyugszik? Csakhogy a kolozsvári városházán ma is elevenen él a 2004-ben megbukott szélsőségesen nacionalista polgármester, Gheorghe Funar szelleme, amely csírájában irtani próbálta a magyar kultúra jegyeit. Utódja, Sorin Apostu a minap arra hivatkozva utasította el, hogy a román, angol és francia mellett magyar nyelvű tájékoztató feliratok is kerüljenek a város történelmi műemlékeire, miszerint a magyar „nem világnyelv”.

Tusványoson tartott előadásában különben Markó Béla többek között a kolozsvári magyar utcanévvel szembeni bánásmóddal példázta az erdélyi magyarok jogfosztottságát, sőt az RMDSZ elnöke szóvá tette azt is, hogy az ügyben „nem volt elég nagy” a felháborodás. Molnos Lajos önkormányzati képviselő abszurdnak és veszélyes precedensnek tartja a történteket, amely mögött Sorin Apostu rosszindulatát sejti, és amely szerinte igenis szakítópróbája az RMDSZ és a demokrata-liberálisok városi koalíciójának. A tanács muvelődési, oktatásügyi és kisebbségügyi bizottságának tagját annak ellenére sem tájékoztatták előre a névváltoztatásról, hogy eddig ez a testület tett javaslatokat utcanevekre. Szerinte a magyar utcanevek „kényelmetlenségére” hivatkozó román lakosok érvelése már csak azért sem áll meg a lábán, mivel Kolozsvár utcáit nem csak román személyiségekről nevezték el.

Molnos lapunknak elmondta: a történtek nyomán immár a Móricz Zsigmond utca román lakói is előálltak, hogy nem képesek leírni és kiejteni a magyar író nevét. „Érdekes, hogy a Clemenceau utcai polgárok nem szembesülnek ezzel a nehézséggel” – jegyezte meg a képviselő, akitől megtudtuk: formai okokra hivatkozva a közigazgatási bíróságon megtámadja a határozatot. Sem a Dsida utcanév törlése, sem a Picassóról való elkeresztelés nem rendelkezik ugyanis a Kolozs megyei utcanév-jóváhagyó bizottság beleegyezésével, másrészt a dokumentáció szerint a Hajnal negyedi utca lakosai közül mindössze négyen írták alá a névváltoztatási kezdeményezést.

Molnos arra is felhívja a figyelmet, hogy még a Funar-korszakban is létezett hallgatólagos egyezség a kolozsvári tanácsban, miszerint történelmi magyar személyiségek nevére keresztelik át a kommunista ideológia jegyeit őrző magyar utcaneveket. A Dsida utca lakóinak története kapcsán különben egy román hírportál munkatársa azt firtatta: ezek után vajon miként néznek a városatyák Daniel Buda, Kolozsvár demokrata parlamenti képviselője szemébe, akinek családneve románul vécét jelent.

Lapunk megkeresésére a honatya bevallotta: neve miatt bizony számtalanszor élt át kellemetlen pillanatokat, sokan ironizáltak a neve fölött, ezeket azonban igyekszik az élcelődők műveletlenségére fogni. „Higgye el, a parlamentben és az önkormányzatokban egyaránt nagyon nehéz valamennyi polgár számára kielégítő megoldást találni. Minden tiszteletem a magyar költoé, viszont meg kell érteni a lakosok igényeivel szembesülő polgármesteri hivatal álláspontját is. Szerintem meg lehet találni a módját annak, hogy a nevét a romániai magyar irodalomba beírt Dsida Jenő emlékét méltóan ápoljuk Kolozsváron” – nyilatkozta a Krónikának Daniel Buda.

Patikamérlegen osztogatják

A tények egyébként arról árulkodnak, hogy a városvezetés patikamérlegen osztogatja a magyar utcaneveket. Molnos szerint a 310 ezer lakosú Kolozsvár mintegy 900 utcája közül csupán 60-70-nek van magyar neve (ebből 37-et az elmúlt években az ő kezdeményezésére kereszteltek el), holott arányszámát tekintve a lakosság 19 százalékát alkotó magyar közösség legalább 150-et megérdemelne. Asztalos Lajos helytörténész úgy tudja, a 909 kolozsvári közterületnévből – utca, út, sétány, tér – 35 viseli magyar személyiség nevét, ami – 3,85 százalékos arányt jelent –, a belvárosban például mindössze három (Bolyai, Arany János, Kovács Dezső).

A Kovács Dezső utcában történetesen egyetlen ház áll, de azon sincs ilyen nevű házszám. Asztalos lapunknak elmondta: nemcsak magyar személyiségekről kellene utcákat elkeresztelni, hanem vissza kellene adni Kolozsvár évszázados múltú „beszélő” neveit is. Ezek közül mintegy százat még 1899-ben keresztelt át a város akkori vezetősége, a Kolozsváron letelepedett magyar értelmiségiek ugyanis sehogy sem tudták megszokni az őshonosok által használt Alsó- és Felsőszél vagy Belső Magyar és Külső Magyar utcákat.

A kolozsvári helynevek magyartalanítása 1945-től folyamatosan tart, és noha a második világháború után számos, magyar személyiséghez kötődő utcanév megmaradt, ezektől a kommunizmus idején szisztematikusan megfosztotta a közösséget a román hatalom. Hol ilyen, hol olyan „érvekkel”. A hetvenes években a Kalányos utcát azért találták sértőnek, mert ott már senki sem foglalkozott kanálfaragással, Kossuth Lajos neve a kormányzó „romángyilkos” mivolta miatt került le, amelyet követett a Bethlené, Báthoryé, Vörösmartyé és Jókaié – egy hullámban mintegy 150 magyar helynév.

„Ez a folyamat az 1989-es rendszerváltás után sem torpant meg. Húsz évvel ezelőtt a város akkori román polgármestere azzal az indokkal változtatta meg a Petőfi utca nevét, hogy a költő szerinte románellenes verseket írt, Rákóczi Ferenc esetében pedig elegendőnek bizonyult, hogy sohasem hallott a fejedelemről” – idézi fel a Kolozsvár ezeréves történetét, helynév- és településtörténeti adattárát hiánypótló kötetben feldolgozó Asztalos Lajos. A megszüntetéséig a helyi önkormányzat utcanévadó bizottságában is tevékenykedő helytörténész szerint többek között Dsida nevének vesszőfutása is indokolja, hogy a román diákok számára kötelezővé kellene tenni a magyar nyelv és irodalom legalább heti egy órában történő oktatását.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 27., vasárnap

Kettészakad az ország: egyik felében felhőszakadások, a másikban kánikula tombol

Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztás van érvényben vasárnap estig az ország nyugati felén. Az ország keleti felében ugyanakkor harmadfokú, vörös jelzésű riasztást adtak ki kánikula miatt.

Kettészakad az ország: egyik felében felhőszakadások, a másikban kánikula tombol
2025. július 27., vasárnap

Vihar tombolt több erdélyi, partiumi és bánsági megyében

Az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) szerint jelentős károkat okozott a szombat délutáni és esti vihar Románia nyolc megyéjében – köztük Erdély, a Partium és a Bánság számos településén.

Vihar tombolt több erdélyi, partiumi és bánsági megyében
2025. július 26., szombat

„Székelyföld felemelése” Romániát is gazdagítaná – őshonos nemzeti közösségekről beszélgettek a Tusványoson

Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”,

„Székelyföld felemelése” Romániát is gazdagítaná – őshonos nemzeti közösségekről beszélgettek a Tusványoson
2025. július 26., szombat

Hankó Balázs: kiemelt célkitűzés, hogy a „magyar identitással” oktató Sapientia EMTE Románia egyik legjobb egyeteme legyen

A tudomány nemzetközi, de a tudós hazafi, így elvárható a magyar tudósoktól, hogy a nemzetközi tudomány szolgálata mellett saját nemzetük megerősítésén dolgozzanak – hangoztatta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szombaton Tusnádfürdőn.

Hankó Balázs: kiemelt célkitűzés, hogy a „magyar identitással” oktató Sapientia EMTE Románia egyik legjobb egyeteme legyen
2025. július 26., szombat

„Hiába futsz el, barátom, a végén visszajössz” – Orbán Viktor válaszolt a közönség kérdéseire a Tusványoson

Orbán Viktor miniszterelnök a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem hagyományos előadása után idén is maradt a színpadon, hogy válaszoljon a közönség több esetben igencsak személyes jellegű kérdéseire.

„Hiába futsz el, barátom, a végén visszajössz” – Orbán Viktor válaszolt a közönség kérdéseire a Tusványoson
2025. július 26., szombat

Tőkés László a Tusványoson: Erdély jövője a román-magyar párbeszédtől függ

A román-magyar párbeszéd közös jövőnk tekintetében nélkülözhetetlen, Erdély és benne az erdélyi magyarság ügye a román partnerek, barátok nélkül megoldhatatlan – hangoztatta Tőkés László szombaton az erdélyi Tusnádfürdőn.

Tőkés László a Tusványoson: Erdély jövője a román-magyar párbeszédtől függ
2025. július 26., szombat

Zivatarokra figyelmeztető riasztásokat adtak ki több erdélyi megyére

Narancssárga és sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.

Zivatarokra figyelmeztető riasztásokat adtak ki több erdélyi megyére
2025. július 26., szombat

Orbán Viktor a Tusványoson: ha most lennének a választások, fölényes győzelmet aratnánk

Saját belső felméréseink szerint ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, akkor 106 egyéni választókerületből 80-at mi nyernénk, ami fölényes győzelem, elsöprő többség – jelentette ki Orbán Viktor a Tusványoson.

Orbán Viktor a Tusványoson: ha most lennének a választások, fölényes győzelmet aratnánk
2025. július 26., szombat

Medve kergetett meg egy a Keresztényhavasra túrázó férfit

Egy fiatal férfit üldözőbe vett egy medve a Cenk és a Keresztényhavas közötti túraútvonalon. A túrázót végül a csendőrség mentette meg.

Medve kergetett meg egy a Keresztényhavasra túrázó férfit
2025. július 25., péntek

„Nem akarunk a menüsoron szerepelni” – Szili Katalin Tusványoson az őshonos kisebbségek jövőjéről

A nemzeti kisebbségek jogainak hatékony érvényestéséhez szükség van arra, hogy a közösséget képviselő etnikai pártok bejussanak a parlamentbe, és ott legyenek a döntéshozatalnál.

„Nem akarunk a menüsoron szerepelni” – Szili Katalin Tusványoson az őshonos kisebbségek jövőjéről