Csomortányi István sajnálatának adott hangot, hogy az RMDSZ nem kívánt tárgyalásba bocsátkozni velük
Fotó: Rostás Szabolcs
Bizakodva vág neki a helyhatósági választásoknak az Erdélyi Magyar Szövetség, amely 2200 jelöltet indít a szeptemberi megmérettetésen, Csomortányi István társelnök szerint köztük korábbi RMDSZ-es politikusokat. Az RMDSZ-szel egyébként egyetlen helyszínen sem történtek előzetes tárgyalások.
2020. augusztus 31., 15:352020. augusztus 31., 15:35
2020. augusztus 31., 17:022020. augusztus 31., 17:02
Sajnálatának adott hangot Csomortányi István hétfői kolozsvári sajtótájékoztatóján, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) együttműködésén túlmenően nem sikerült szélesebb összefogást teremteni az erdélyi magyar politikai porondon a szeptemberi önkormányzati választásokat megelőzően. Az EMNP elnöke közölte, semmiféle tárgyalásra nem volt alkalom az – általa egyébként legtöbbször „harmadik magyar szervezetnek” nevezett – RMDSZ-szel, amely elzárkózott az együttműködéstől, emiatt Erdélyben egyetlen olyan helyszín sincs, ahol a három magyar politikai alakulat koalícióban indulna.
A politikus elmondta, a januárban az EMNP és az MPP politikai szövetségeként bejegyzett EMSZ színeiben 160 választási helyszínen 2200 jelölt (közülük 94 polgármesterjelölt) indul a helyhatósági megmérettetésen belső koalíció formájában. Arra a kérdésre, hogy ebből mennyi a néppárti, illetve a polgári párti jelölt, az EMSZ társelnöke úgy válaszolt: ilyen statisztikát nem végeztek, ez nem belső versengés, hanem a belső együttműködés eredménye a két párt között. „Örültünk, hogy a puzzle elemeihez hasonlóan illeszkedtek egymáshoz a belső struktúrák. A választások után tervezett pártfúzió után nem lesz jelentősége annak, hogy ki milyen színekben szerez mandátumot” – szögezte le Csomortányi, hozzátéve, Szatmár megyében az MPP, Biharban az EMNP adja az indulás keretét.
A politikus elmondta, az EMSZ több helyen nem indított jelöltet, vagy visszaléptette azt, hogy ne sérüljön a magyar érdek. Ennek megfelelően például Marosvásárhelyen beálltak Soós Zoltán független polgármesterjelölt mögé, Maros megyében nem indítottak tanácselnök-jelöltet, Szatmárban visszahívták az RMDSZ-es Pataki Csaba újrázása érdekében, Kolozsváron nem állítottak városi tanácsosi listát, Brassóban visszaléptették a tanácsosjelölteket. „Ez is azt igazolja, hogy nekünk nem a szervezeti politikai érdekek, hanem a közösség érdeke számít. Célunk az, hogy több magyar jelölt szerezzen mandátumot, több település kerüljön magyar tisztségviselő irányítása alá” – jelentette ki az EMSZ társelnöke.
Fotó: Rostás Szabolcs
Csomortányi István a megcélzott mandátumszámokra vonatkozó kérdést azzal hárítottal el, hogy „kockázatos számokkal dobálózni”, céljuk az, hogy javuljon az EMNP és az MPP együttes teljesítménye. Jelenleg egyébként a két pártnak 450 önkormányzati képviselője, független partnereikkel közösen 17 polgármestere van összesen. A politikus bizakodó a választás kimenetele tekintetében, mivel a jelöltállítási folyamat alatt sok új szereplő csatlakozott hozzájuk, így korábbi RMDSZ-es politikusok is indulnak az EMSZ színeiben, akik Csomortányi szerint román pártlistán méretkeznének meg, ha nem létezne az EMSZ. „Ott tartunk, hogy a kis hal eszi a nagyot” – illusztrálta a helyzetet a váradi politikus.
Lapunk megkérdezte az EMSZ társelnökét, lehetségesnek tartja-e az együttműködést a három magyar politikai alakulat között a decemberben esedékes parlamenti választásokon, ha a helyhatósági megmérettetés előtt még csak nem is tárgyaltak egymással. Csomortányi elmondta, az EMSZ legfontosabb mozgástere az önkormányzatokban van, szervezeteik saját bázistelepüléseiken eredményesek, a bukaresti politizálással pedig szerinte az a baj, hogy nem a román fővárost sikerült „erdélyiesíteni”, hanem Erdélyt változtatták bukaresti stílusúvá. „Életbe vágó, hogy legyen képviselete Bukarestben az erdélyi magyarságnak, ezért létfontosságú lenne, hogy megállapodás szülessen ennek érdekében. Számunkra nem arról szól a vita, hogy hány parlamenti mandátumot szeretnénk magunknak, vagy hogy mandátumokat vegyünk el az RMDSZ-től, hanem hogy valóban erős és hatékony legyen a magyar közösség képviselete Bukarestben” – jelentette ki az EMSZ társelnöke.
Hozzátette, károsnak tartja, hogy az RMDSZ mereven elzárkózik minden tárgyalás elől, egyúttal felhívta a figyelmet: ha a bukaresti törvényhozás megszavazná a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) az alternatív választási küszöb eltörléséről szóló kezdeményezését, akkor fennáll a veszélye, hogy 2024-ben kihull a parlamentből az RMDSZ.
A román pártok közigazgatási reformja és a családtámogatás szükségessége uralta az RMDSZ Kolozsváron megtartott észak-erdélyi kampánynagygyűlését.
Több erdélyi megye településein razziáztak a rendőrök az elmúlt napokban: Máramaros, Szilágy és Fehér megye egyenruhásai egy-egy községközpontban, illetve városban ,,terepeztek”. A kiszabott bírságok többsége közlekedésrendészeti kihágásokat érintett.
„Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” – ez a mottója a 2024. évi tudományünnepi programsorozatnak – közölte csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kolozsvári Területi Bizottsága .
November 15. és jövő január 5. között rendezik meg a karácsonyi vásárt Aradon. A megbékélési parkban óriáskerékkel és műjégpályával próbálják meg háttérbe szorítani a 13 aradi vértanú emlékművét, a Szabadság-szobrot.
Huszonnégy órára őrizetbe vettek egy Bihar megyei fiatalembert, aki egy Szatmár megyei településen az egyik utcáról ellopott egy autóbuszt és balesetet okozott – közölte a Szatmár megyei rendőrség.
Az aradi határrendészek négy szíriai állampolgárt tartóztattak fel, akik gyalog akartak átjutni a mezőn Magyarország területére.
Megfagyott két férfi az elmúlt éjjel a Hargita megyei Ége településen.
A Hargita megyei tanács pénteki rendkívüli ülésén az RMDSZ-es Borboly Csabát és Barti Tihamért választotta a testület alelnöki tisztségébe – tájékoztatott a megyei közgyűlés sajtóosztálya.
Leállt péntek délelőtt 10 órakor a vasúti közlekedés Brassó és Segesvár között – tájékoztatott a román állami vasúttárssaság utasszállító részlege (CFR Călători).
Közel négy és félmillió lejébe kerül a román államnak, hogy megvásároljon egy temesvári épületet, amelyben az egyik helyi kórház működik, miután az ingatlan tulajdonosai nem akarják meghosszabbítani a bérleti szerződést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!