Fotó: Archív
2009. április 07., 09:572009. április 07., 09:57
– Mit jelentett Önnek a Sólyom László magyar államfőnél tett látogatás?
– Megtiszteltetés volt számomra, hogy elmehettem a Sándor-palotába és folytathattuk a magyar államfővel a tavaly októberben, Csíkszeredában elkezdett együttgondolkodást. A budapesti találkozás még egyszer megerősítette bennem azt a hitet, hogy Sólyom Lászlót őszintén, minden politikai, választási érdektől mentesen érdekli a székelyföldi, illetve az erdélyi magyarok jövője. Ez rendkívül jó érzés, hiszen nagyon sok magyarországi politikus aszerint viszonyul az erdélyi kérdésekhez, hogy az mit eredményezhet számára a magyar belpolitikában. Sólyom László konkrétumokra kérdezett rá, kézzelfogható dolgok érdekelték, és ez is azt bizonyítja, szeretne segíteni a székelyföldi folyamatokban. Összességében jó hangulatú, őszinte beszélgetés volt.
–Ez a találkozás azt is jelentheti, hogy Magyarország nyitni kíván a határon túli magyarok fele?
– Én várom a kormányváltást Magyarországon. Várom, hogy az anyaországnak legyen egy erős és nagy parlamenti támogatottsággal rendelkező kormánya, amely felvállalja a határon túli ügyeket is. Mi a magyar külpolitikának partnerei vagyunk, az eddigiektől eltérően nemcsak kérünk, hanem nyújtani is tudunk. Nem azért mentünk a Sándor-palotába, hogy pénzt vagy anyagi támogatást kérjünk. Úgy érzem, nekünk most több van, mint Magyarországnak: több európai uniós pályázati lehetőségünk van, makrogazdasági szempontból is jobban állunk. Viszont kulturális és külpolitikai szempontból nyilván nagyon fontos, hogy Magyarország hogyan viszonyul a székelyföldi ügyekhez.
Már többször is hangsúlyoztam, az hogy Sólyom László és Traian Băsescu ellátogatott ebbe a térségbe, hogy a magyar államfő vendégül látta a székely önkormányzati vezetőket, a Székelyföld másságát emeli ki a többi romániai régióhoz viszonyítva. Konkrét hozadéka nincs ezeknek a találkozóknak, de hosszú távon fontos, hogy még egyszer megmutattuk: a Traian Băsescu által használt Sepsiszentgyörgy–Caracal-összehasonlítás azért sem helytálló, mert Caracalra nem jár a magyar és a román államfő. Sepsiszentgyörgyre másként figyelnek a magyarok és a románok, és bízom benne, hogy ez előbbre viszi a törekvéseinket.
– Tud-e segíteni Magyarország a Székelyföldi Szeretetszolgálat működtetésében, a Székelyföld Monográfia elkészítésében?
– A Székelyföldi Szeretetszolgálat tervezett beindításáról csak tájékoztattuk a magyar államfőt. Annak működését segítség nélkül, önállóan is meg tudjuk oldani. Fontosnak tartom a szemléletváltást, hogy nem kell pénzért menni Budapestre, hiszen az önkormányzatoknak is van pénzük, pályázni is lehet. Mi tudást kértünk. A Székelyföld-monográfia megírásában kértünk segítséget, hiszen szükségünk van arra a szaktudásra, amivel a magyar akadémikusok rendelkeznek. Ezért szeretnénk, ha megalakulna a Magyar Tudományos Akadémia székelyföldi fiókja.
– A magyar és a román államfővel is találkozott, ennek tükrében hogyan látja a két ország viszonyát?
– Óriási diplomáciai bakit követett el a román állam a magyar köztársasági elnök március 15-i látogatása alkalmával. Ez egyfajta bizalmi válságot okozott a két ország között, amit nehezen, hosszú idő alatt hever ki a két diplomácia. Összességében rendben vannak a kapcsolatok, és nekünk, székelyeknek jót tett Sólyom László látogatása. A Magyar Köztársaság elnöke külön megkért, hogy tolmácsoljuk a köszönetét, amiért a székelység méltó módon fogadta. Az együttgondolkodás, együttcselekvés jó úton halad. Megerősíti bennem, hogy jól döntöttünk, amikor székely önkormányzati vezetőkként összefogtunk, létrehoztuk a székely megyék és városok szövetségét. Egyértelmű, hogy a Székelyföld ügyét sokkal gyorsabban visszük előre, mint elődeink.
– Hogy alakultak a testvérvárosi kapcsolatok, amióta Sepsiszentgyörgy élén áll?
– Nem tartozik a prioritásaim közé a testvérvárosi kapcsolatok mozgatása. A megyei elnököknek ez sokkal fontosabb, több idejük is van rá. Ezek a kapcsolatok élnek, esetleg bővítjük is őket, de a prioritási listámon az első tíz helyen a közszolgáltatások minőségének javítása szerepel.
Magyar felirat is lesz a Máramaros megyei Erzsébetbánya helységnévtábláján, amely három nyelvű lesz, miután a helyi tanács megszavazta.
Félezernél is több programmal, 76 helyszínen várja idén a látogatókat a Kolozsvári Magyar Napok. A „Helyben vagyunk” mottó jegyében szervezett kulturális seregszemle augusztus 17–24. között tölti meg élettel a kincses város utcáit, tereit és intézményeit.
Egy nap alatt hat személy ellen indítottak bűnvádi eljárást a Bihar megyei rendőr-főkapitányság munkatársai, miután forgalomellenőrzés közben engedély nélküli vezetésen kapták őket.
Életbe lépett szerdától a dohányzásra vonatkozó szabályozás – jelentette be Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere.
Egészségünkre! című orvosi sorozatunk újabb állomásaként a kolozsvári Gynia szülészeti és nőgyógyászati magánklinika főorvosának, dr. Zsigmond István szülész-nőgyógyásznak a rendelőjébe látogattunk el.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat keddi előrejelzése szerint a nagy hőség miatt szerdán elsőfokú (sárga) figyelmeztetés lesz érvényben 12 megyében.
Szerdán délután visszatérhetnek otthonaikba a kilakoltatott parajdiak, miután a Hargita megyei katasztrófavédelmi bizottság keddi ülésén úgy döntött, augusztus 13-án 16 órától felfüggeszti a kilakoltatási rendelkezést – jelentette be Bíró Barna Botond.
Négy külföldi állampolgárt vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy ékszereket és egyéb tárgyakat loptak el az Untold fesztivál idején, Kolozsváron.
Szobrot avat Torockón Kriza Jánosnak a Magyar Unitárius Egyház, mivel 2025-öt Kriza János-emlékévvé nyilvánították, megemlékezve a néprajzkutató, teológus és püspök halálának 150. évfordulójáról.
Az ország nagy részén ezen a héten is kitart a hőség, ám augusztus 17-től 30 Celsius-fok alá csökken a nappali csúcshőmérséklet átlaga, miközben csapadékhullásra a hegyvidékek kivételével nincs kilátás.