Amint a szövetség közölte, a pedagógusoknak, szakembereknek szóló akadémiai szekció tematikája:

A szervezői és szakmai előkészületek mellett a felelősök helyi partnereket is bevontak, ennek köszönhetően a Salamon Ernő Gimnázium mellett a Szent Miklós Templom és Plébánia, valamint Ft. Dávid György főesperes is házigazdaként fogadja a résztvevőket, ugyanakkor más helyi támogatók is segítik a szekció gördülékenységét. A programban számos, egyedinek számító rendezvény szerepelt: többek közt zarándoklat a Gyergyói-medencében Jakab Antal püspök nyomában, Gidró Melinda és Portik Zsolt előadásai az iskolai értékelésről, a gyergyói örmények hagyatékával való ismerkedés, az Elfogy a levegő című film rendezőjével, Moldovai Katalinnal tartott kerekasztal-beszélgetés, szentmisék, kirándulások.

Ozsváth Judit a Krónika megkeresésére a hittanoktatás előtt álló kihívásokról, a perspektívákról és módszerekről, lehetőségekről beszélt. Többek közt elmondta, hogy

Hozzátette, mindezt teljesen helyénvalónak tartja és nem szereti, amikor azt mondják, hogy „örülnünk kell” az iskolai hittan jelenlegi státusának.

Úgy fogalmazott, ilyenformán inkább fájdalommal fogadja el a jelenlegi helyzetet, heti két vagy három hittanórának már jobban törülne.

„Sajnos ez a szemlélet és gyakorlat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ott tart a mai világunk, ahol tart. Éppen ezek miatt arról is nehezen beszélek, hogy a hitoktatásnak kell az iskolai rendszerhez „igazodnia”. Az igazodjon a másikhoz, amely a (hit)életre nevel, amelyik nemcsak okosabb, de jobb emberekké szeretné formálni a diákokat, amelyik a legfontosabb kompetenciákat akarja fejleszteni?” – húzta alá a hittan fontosságát Ozsváth Judit.

Kimondottan abszurdnak tartja, hogy hittanból osztályzatokat kell adni, vizsgákon, versenyeken részt venni – ha a „rendszer” része akar maradni a tantárgy.

„Tudomásul veszem ezt a helyzetet, de nem örülök neki. És elsődlegesen nem a – nálunk nem létező – egyházi iskolákban látom a megoldást. Épphogy újra össze kellene kötni az egyházat és a világot, a szakrálisnak át kellene járni a mindennapit.

Úgy fogalmazott, hogy sajnos ez a gondolkodás ma már utópisztikusnak hat, holott ez csak a nagybetűs Rendhez való visszatérés lenne – a Rendhez, amit a rendszerek sajnos elveszítettek.

„Ebben a helyzetben nehéz jó módszertant adni a hittanhoz. Néha az egyháziak is azon vitatkoznak, hogy ismeret kell-e vagy a tapasztalathoz, az istentapasztalathoz elvezető élmény. Szoktam mérgelődni azon, hogy ők is beleesnek ebbe a csapdába, mert nem az a kérdés, hogy melyik kell, hiszen mindkettőre szükség van, hanem az, hogy a heti egy órában hogyan lehet mindkettőre figyelni. Innen is látszik, hogy ennek a tárgynak sokkal több időt kellene adni az iskolában” – fejtette ki Ozsváth Judit.

Az egyetemi oktató, aki egyébként matematikatanár is, arra is kitért, hogy közben az iskolában, ahol például a gimnáziumi osztályokban a matematikának heti négy óra jut, a választhatóság fel sem merül.

„Matematikatanárként mondom ezt. Közben természetesen a plébániai hitoktatás is fontos minden évfolyam számára, azt sem szeretem, amikor másfajta célokat határoznak meg az iskolai és a plébániai hitoktatás számára. Mindkettőnek a szerető Istennel való személyes kapcsolatra kellene elvezetnie a diákot és hozzá kellene segítenie őt ahhoz, hogy aktív tagként testesüljön bele az egyházközösség életébe” – mondta Ozsváth Judit. Mint fogalmazott, az igaz, hogy ehhez a templomba járás és a plébániai életben való részvétel is nagyon fontos, de

A jelenlegi helyzetben tehát az iskolában heti 45 perc adott a diákok lelkének megérintésére és vallási ismereteinek fejlesztésére. Én egyikből sem engednék, hallgatóimat is arra tanítom, hogy a kis időkereten belül kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a diák szívére és értelmére is hassanak” – mutatott rá az egyetemi oktató.

Kérésünkre Ozsváth Judit az oktatási módszerekről is beszélt. Elmondta, nagyszerű módszerek léteznek: nagyon jól lehet dolgozni a kooperatív technikákkal, a drámapedagógia, a Franz Kett-pedagógia elemeivel, a digitális platformok is jó lehetőségeket kínálnak, de vannak jó bibliaolvasási, -tanítási módszereink is.

„Ezeket az egyetemen és a különféle képzéseken tanítjuk, és továbbképzők keretében gyakran van lehetőség a módszeralkalmazási kompetenciák fejlesztésére. Az elemi és gimnáziumi osztályok kompetenciaalapú tanterveihez új hittankönyveket írtunk, ezeknél a biblikus, liturgikus szempontoktól a művészeti nevelésen, a zöld katekézisen át az interdiszciplinaritásig sok mindenre figyeltünk. Ezek is jó segítséget jelenthetnek a többoldalú fejlesztéshez” – mondta az oktató.

Úgy összegzett,

„Mindezekkel együtt a magam részéről nagyon hálás vagyok azért, hogy az idei Bolyai Nyári Akadémia az értékelést, mérést és fejlesztést helyezi a középpontba. Fontos átvilágítanunk ezeket a dolgokat a katolikus hitoktatás nézőpontjából is, és fontos impulzusokat adnunk a még minőségibb oktató-nevelő szolgálathoz” – mondta Ozsváth Judit.

korábban írtuk

Oktatási törvény: hittanból is lehet majd érettségizni, a tanárok kötelesek tiszteletben tartani a sokszínűséget

A képviselőház tanügyi bizottsága elfogadta azt a módosító javaslatot, hogy a humán osztályok diákjai hittanból is érettségizhessenek. Döntöttek arról is, hogy a pedagógusoknak kötelességük tiszteletben tartani a sokszínűséget.