A román hadsereg bevonulása Nagyváradra 1919. április 20-án
Fotó: Forrás: Crisana.ro
„Egy színmagyar városba jött be a román hadsereg, így senki nem gondolta, hogy itt marad. A helyi lakosság elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy ilyen magyar várost Romániához csatoljanak” – ismertette a román hadsereg 1919. április 20-ai nagyváradi bevonulásának körülményeit a Krónikával Fleisz János nagyváradi történész, akit Nicolae Ciucă kormányfő „éljenzős” kijelentéseire reagáltattunk.
2022. április 22., 08:322022. április 22., 08:32
2022. április 22., 09:022022. április 22., 09:02
Nyilvánvaló, hogy nem a magyarok voltak azok, akik éljeneztek a román hadsereg 1919. április 20-ai nagyváradi bevonulásakor, hanem a román lakosság – fejtette ki a Krónikának az akkori események kapcsán Fleisz János történész. A nagyváradi egyetemi oktató – akinek fő kutatási területe a város 1867–1940 közötti időszaka – hozzátette: Várad akkor több mint 90 százalékban magyar lakossága úgy értelmezte, a román katonák az antant nevében jönnek a rendet fenntartani, a békét biztosítani, így más településektől eltérően valóban nem volt feszültség.
– ismertette az eredetileg nem várt fejleményt Fleisz.
A nagyváradi történészt annak kapcsán kérdeztük, hogy Nicolae Ciucă kormányfő szerdán Nagyváradon, a román hadsereg bevonulásának 103. évfordulója alkalmából tartott nagyszabású ünnepségen úgy fogalmazott: románok, magyarok és más nemzetiségű lakosok is éljenezve fogadták a bevonuló román hadsereget, hiszen a román katonák valójában felszabadították Nagyváradot a „bolsevik uralom alól”. Szerinte a város ezáltal a Román Királyság „védelme” alá került, és a hatalomátvétel „békésen” történt, anélkül, hogy leváltották volna a korábbi magyar adminisztráció tisztviselőit.
– fogalmazott a kormányfő.
Románok, magyarok és más nemzetiségű lakosok is éljenezve fogadták a 103 évvel ezelőtt, 1919. április 20-án Nagyváradra bevonuló román hadsereget – jelentette ki Nicolae Ciucă miniszterelnök szerdán a partiumi városban.
A korabeli tényeket ismertetve Fleisz János lapunknak kifejtette: zavaros időszakról van szó, amikor a Tanácsköztársaság volt hatalmon Nagyváradon, és a változás épp a román bevonulás előtti napokban történt meg, amikor a helyieknek – Rimler Károly polgármesternek és társainak – sikerült visszavenni a hatalmat a „vörösöktől”.
– mutatott rá az összefüggésekre a történész. Hozzátette, tudni kell, hogy a román hadsereg az antant nevében jött, mint aki helyreállítja a rendet, és visszaszorítja a „vörös veszedelmet”.
Fleisz János történész (balra) nemrég vette át az EMKE életműdíját Kolozsváron
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A városvezetés nagy dilemma előtt állt, mivel ha Nagyváradon történt volna egy összecsapás, elpusztította volna a várost. „Ilyen szempontból érthető Rimler Károly lépése: az volt a célja, hogy a város biztonságban legyen. Vannak, akik kritizálják, hiszen még sürgette a románokat, hogy mihamarabb bejöjjenek Nagyváradra, és megszüntessék a „vörös veszedelmet”. És valóban, ez viszonylag barátságos módon történt, a város Kolozsvár felőli bejáratánál fogadták a bevonuló román hadsereget, amelynek élén Traian Moșoiu tábornok állt” – idézte fel a 103 évvel ezelőtti eseményeket Fleisz.
„Aztán a románok rögtön át is vették a hatalmat, és már másnap, április 21-én bejelentették, hogy ezentúl Nagyvárad Nagyromániához tartozik. Már senki sem kérdezte a helyieket, hiszen a katonaság már bent volt, és kinevezték a román vezetőket, akiket a helyhatóság fölé helyeztek. Katonai vezetőség alakult ki, mely együttműködött a polgármesterrel” – mesélte Fleisz. Emlékeztetett, Rimler Károly hosszú távon nem vállalta az együttműködést, és nyugdíjba ment; bár letette a hűségesküt, utódja is lemondott, így hamarosan román polgármester lett, és elindult a város elrománosítása.
A magyar tisztviselők hivatalban maradásáról az egyetemi tanár elmondta: a román bevonuláskor megtarthatták állásaikat, de utána Aurel Lazăr azt akarta, hogy letegyék a hűségesküt a román állammal szemben. „Amit többen megtagadtak, hiszen a békeszerződés még nem volt meg, így egyértelmű volt, ha leteszik a hűségesküt, tulajdonképpen elébe mennek” – magyarázta. Azok a hivatalnokok, akik mégis letették, egy ideig megtarthatták állásukat, tette hozzá.
– összegzett a történész.
Fleisz János kérdésünkre elmondta, hogy ekkor Nagyvárad szinte színtiszta magyar város volt. A hivatalos adatok szerint 1910-ben a lakosság 93 százaléka magyar anyanyelvű volt, ebbe beletartozott a nagyszámú zsidóság is, mely magyar kultúrájú volt, és magyar anyanyelvűnek vallotta magát, míg a román nemzetiségűek száma 5,6 százalék volt.
„Egy színmagyar városba jött be a román hadsereg, így senki nem gondolta, hogy itt marad. A helyi lakosság elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy ilyen magyar várost Romániához csatoljanak. Nem volt ilyen félelem, azt hitték, a békerendszer megoldja a helyzetet. Nyilvánvaló, hogy utána egyre inkább nőtt a feszültség, hogy a várost elrománosítják. Ez nagyon hamar megtörtént” – vázolta a történész, aki szerint Trianon után Nagyváradon valójában folytatódott a korábban elkezdett elrománosítás.
Fleisz János lapunk kérdésére kifejtette: a helyi hatóságok az utóbbi években rendszerint nagy ünnepséget szerveznek a román hadsereg bevonulásának évfordulóján Nagyváradon. „A románok és magyarok között kétfajta kapcsolat volt, együttműködés és konfliktus. Ez az esemény az együttműködés kategóriájába került, amikor békésen bejött a román katonaság, és megszállta Nagyváradot” – mutatott rá a motivációra a történész.
Hegedüs Csilla RMDSZ-szóvivő
Fotó: Veres Nándor
Amint arról beszámoltunk, Nicolae Ciucă miniszterelnök nagyváradi kijelentéseiről lapunk a kormányon lévő RMDSZ szóvivőjét, Hegedüs Csillát is megkérdezte.
– mondta a Krónikának Hegedüs Csilla. – Ehhez járul hozzá az a számtalan befektetés is, amit a kormány tagjaiként sikerül Erdélyben megvalósítanunk. Kiváló példa erre a szerdán átadott nagyváradi sportcsarnok, amely Cseke Attila miniszterünk munkáját dicséri, és amelyet magyarok és románok is egyaránt használnak majd.” A nagyszabású nagyváradi ünnepségen egyébként a fejlesztési miniszter is részt vett, holott az RMDSZ Bihar megyei elnökeként nem ápol „baráti kapcsolatot” a nemzeti liberális párti (PNL) megyei és városi vezetéssel.
„Száz év távlatából nézve ma már teljesen mindegy, hogy ki örvendett és ki nem az eseménynek”, a román hadsereg nagyváradi bevonulásának – jelentette ki a Krónikának Hegedüs Csilla.
Újabb három F-16 Fighting Falcon típusú vadászgép szállt le csütörtökön az aranyosgyéresi légi támaszponton azok közül, amelyeket Norvégiától vásárolt Románia – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Újrázhat Béres Csaba, a Bihar megyei Székelyhíd jelenleg is regnáló polgármestere, a margittai bíróság ugyanis elutasította az Erdélyi Magyar Szövetség és jelöltje, Boros Dávid fellebbezését.
A kimutatások szerint Kolozs megye kezdi elveszíteni turisztikai vonzerejét, a statisztikák arra utalnak, hogy az utóbbi időszakban csökkent a kincses városba és a környékre látogatók száma.
Személygépkocsit sodort el csütörtökön a vonat a Máramaros megyei Zazár település közelében levő vasúti átjárón; a járműben ülő két személy életét vesztette.
Veszélyes vegyi anyagokat, hamis pénzt és divatárut foglaltak le többek között a rendőrök a szerdán Arad és Temes megyében tartott razzia során.
Különösen nagy tétje van a romániai parlamenti és államfőválasztásnak, és az RMDSZ jó szereplése a garanciája a jó román–magyar kapcsolatoknak is – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Sepsiszentgyörgyön.
Cáfolta csütörtökön a marosvásárhelyi sürgősségi megyei kórház azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint egy oszlásnak indult holttestet találtak néhány hete az intézmény lépcsőjén.
Milánói járattal bővíti nagyváradi kínálatát a HiSky légitársaság, amely októberben indította el a londoni és bukaresti repülőjáratait – jelentette be csütörtökön a nagyváradi városháza és a Nagyváradi Nemzetközi Repülőtér sajtóosztálya.
Huszonnégy órára őrizetbe vették a három évvel ezelőtt az autójába rejtett pokolgéppel megölt aradi üzletember, Ioan Crişan lányát és két feltételezett bűntársát.
Bár nem vett részt semmilyen szervezkedésben, a forradalom leverését követő kirakatperek során hamis tanúzásra akarták kényszeríteni, és mert nem vallott diáktársai ellen, negyedéven kicsapták a teológiáról. Ami ezután következett, maga volt a borzalom.
szóljon hozzá!