A román hadsereg bevonulása Nagyváradra 1919. április 20-án
Fotó: Forrás: Crisana.ro
„Egy színmagyar városba jött be a román hadsereg, így senki nem gondolta, hogy itt marad. A helyi lakosság elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy ilyen magyar várost Romániához csatoljanak” – ismertette a román hadsereg 1919. április 20-ai nagyváradi bevonulásának körülményeit a Krónikával Fleisz János nagyváradi történész, akit Nicolae Ciucă kormányfő „éljenzős” kijelentéseire reagáltattunk.
2022. április 22., 08:322022. április 22., 08:32
2022. április 22., 09:022022. április 22., 09:02
Nyilvánvaló, hogy nem a magyarok voltak azok, akik éljeneztek a román hadsereg 1919. április 20-ai nagyváradi bevonulásakor, hanem a román lakosság – fejtette ki a Krónikának az akkori események kapcsán Fleisz János történész. A nagyváradi egyetemi oktató – akinek fő kutatási területe a város 1867–1940 közötti időszaka – hozzátette: Várad akkor több mint 90 százalékban magyar lakossága úgy értelmezte, a román katonák az antant nevében jönnek a rendet fenntartani, a békét biztosítani, így más településektől eltérően valóban nem volt feszültség.
– ismertette az eredetileg nem várt fejleményt Fleisz.
A nagyváradi történészt annak kapcsán kérdeztük, hogy Nicolae Ciucă kormányfő szerdán Nagyváradon, a román hadsereg bevonulásának 103. évfordulója alkalmából tartott nagyszabású ünnepségen úgy fogalmazott: románok, magyarok és más nemzetiségű lakosok is éljenezve fogadták a bevonuló román hadsereget, hiszen a román katonák valójában felszabadították Nagyváradot a „bolsevik uralom alól”. Szerinte a város ezáltal a Román Királyság „védelme” alá került, és a hatalomátvétel „békésen” történt, anélkül, hogy leváltották volna a korábbi magyar adminisztráció tisztviselőit.
– fogalmazott a kormányfő.
Románok, magyarok és más nemzetiségű lakosok is éljenezve fogadták a 103 évvel ezelőtt, 1919. április 20-án Nagyváradra bevonuló román hadsereget – jelentette ki Nicolae Ciucă miniszterelnök szerdán a partiumi városban.
A korabeli tényeket ismertetve Fleisz János lapunknak kifejtette: zavaros időszakról van szó, amikor a Tanácsköztársaság volt hatalmon Nagyváradon, és a változás épp a román bevonulás előtti napokban történt meg, amikor a helyieknek – Rimler Károly polgármesternek és társainak – sikerült visszavenni a hatalmat a „vörösöktől”.
– mutatott rá az összefüggésekre a történész. Hozzátette, tudni kell, hogy a román hadsereg az antant nevében jött, mint aki helyreállítja a rendet, és visszaszorítja a „vörös veszedelmet”.
Fleisz János történész (balra) nemrég vette át az EMKE életműdíját Kolozsváron
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A városvezetés nagy dilemma előtt állt, mivel ha Nagyváradon történt volna egy összecsapás, elpusztította volna a várost. „Ilyen szempontból érthető Rimler Károly lépése: az volt a célja, hogy a város biztonságban legyen. Vannak, akik kritizálják, hiszen még sürgette a románokat, hogy mihamarabb bejöjjenek Nagyváradra, és megszüntessék a „vörös veszedelmet”. És valóban, ez viszonylag barátságos módon történt, a város Kolozsvár felőli bejáratánál fogadták a bevonuló román hadsereget, amelynek élén Traian Moșoiu tábornok állt” – idézte fel a 103 évvel ezelőtti eseményeket Fleisz.
„Aztán a románok rögtön át is vették a hatalmat, és már másnap, április 21-én bejelentették, hogy ezentúl Nagyvárad Nagyromániához tartozik. Már senki sem kérdezte a helyieket, hiszen a katonaság már bent volt, és kinevezték a román vezetőket, akiket a helyhatóság fölé helyeztek. Katonai vezetőség alakult ki, mely együttműködött a polgármesterrel” – mesélte Fleisz. Emlékeztetett, Rimler Károly hosszú távon nem vállalta az együttműködést, és nyugdíjba ment; bár letette a hűségesküt, utódja is lemondott, így hamarosan román polgármester lett, és elindult a város elrománosítása.
A magyar tisztviselők hivatalban maradásáról az egyetemi tanár elmondta: a román bevonuláskor megtarthatták állásaikat, de utána Aurel Lazăr azt akarta, hogy letegyék a hűségesküt a román állammal szemben. „Amit többen megtagadtak, hiszen a békeszerződés még nem volt meg, így egyértelmű volt, ha leteszik a hűségesküt, tulajdonképpen elébe mennek” – magyarázta. Azok a hivatalnokok, akik mégis letették, egy ideig megtarthatták állásukat, tette hozzá.
– összegzett a történész.
Fleisz János kérdésünkre elmondta, hogy ekkor Nagyvárad szinte színtiszta magyar város volt. A hivatalos adatok szerint 1910-ben a lakosság 93 százaléka magyar anyanyelvű volt, ebbe beletartozott a nagyszámú zsidóság is, mely magyar kultúrájú volt, és magyar anyanyelvűnek vallotta magát, míg a román nemzetiségűek száma 5,6 százalék volt.
„Egy színmagyar városba jött be a román hadsereg, így senki nem gondolta, hogy itt marad. A helyi lakosság elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy ilyen magyar várost Romániához csatoljanak. Nem volt ilyen félelem, azt hitték, a békerendszer megoldja a helyzetet. Nyilvánvaló, hogy utána egyre inkább nőtt a feszültség, hogy a várost elrománosítják. Ez nagyon hamar megtörtént” – vázolta a történész, aki szerint Trianon után Nagyváradon valójában folytatódott a korábban elkezdett elrománosítás.
Fleisz János lapunk kérdésére kifejtette: a helyi hatóságok az utóbbi években rendszerint nagy ünnepséget szerveznek a román hadsereg bevonulásának évfordulóján Nagyváradon. „A románok és magyarok között kétfajta kapcsolat volt, együttműködés és konfliktus. Ez az esemény az együttműködés kategóriájába került, amikor békésen bejött a román katonaság, és megszállta Nagyváradot” – mutatott rá a motivációra a történész.
Hegedüs Csilla RMDSZ-szóvivő
Fotó: Veres Nándor
Amint arról beszámoltunk, Nicolae Ciucă miniszterelnök nagyváradi kijelentéseiről lapunk a kormányon lévő RMDSZ szóvivőjét, Hegedüs Csillát is megkérdezte.
– mondta a Krónikának Hegedüs Csilla. – Ehhez járul hozzá az a számtalan befektetés is, amit a kormány tagjaiként sikerül Erdélyben megvalósítanunk. Kiváló példa erre a szerdán átadott nagyváradi sportcsarnok, amely Cseke Attila miniszterünk munkáját dicséri, és amelyet magyarok és románok is egyaránt használnak majd.” A nagyszabású nagyváradi ünnepségen egyébként a fejlesztési miniszter is részt vett, holott az RMDSZ Bihar megyei elnökeként nem ápol „baráti kapcsolatot” a nemzeti liberális párti (PNL) megyei és városi vezetéssel.
„Száz év távlatából nézve ma már teljesen mindegy, hogy ki örvendett és ki nem az eseménynek”, a román hadsereg nagyváradi bevonulásának – jelentette ki a Krónikának Hegedüs Csilla.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerda délután iktatta a Központi Választási Irodánál (BEC) az európai parlamenti választásokon induló jelöltek listáját.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy marosvásárhelyi rendőrt és egy másik gyanúsított személyt drogkereskedelem miatt.
Rendőrök üldöztek Nagylakon egy lopott autót, amelyet egy 15 éves gyerek vezetett két másik, vele egykorú gyerek társaságában.
Sikeres karriert és közösségi szerepvállalást megalapozó képzéssel várja a Kolozsváron tanuló és egyetemre készülő diákokat a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A szervezet díjmentesen nyújt ingyenes kollégiumot a hallgatóknak.
Életét vesztette szerda reggel egy 40 éves besztercei férfi, miután lezuhant egy épülő tömbház hetedik emeletéről, 15 méteres magasságból.
A Bukarestben megszökött elítéltet „biztosan” elszállította valaki Nagyváradig, ahol végül a hajnali órákban elfogták, de ez nem jelenti azt, hogy segítséget kapott – nyilatkozta Bogdan Despescu belügyi államtitkár szerdán.
Április 10-re virradóra, tragikus körülmények között elhunyt Bíró István, a Madéfalvi Református Missziói Egyházközség lelkipásztora – jelentette be Facebook-oldalán az Erdélyi Református Egyházkerület.
Már bevett szokás, hogy Erdély egyik legnépszerűbb városünnepének, a Kolozsvári Magyar Napoknak a szervezői áprilisban lerántják a leplet a legfontosabb fellépők névsoráról, a tervezett újdonságokról.
Jobb jegyeket akart, ezért megzsarolta történelemtanárnőjét egy hetedikes diák Brassóban.
Szerdára virradóra elfogták Nagyváradon azt a férfit, aki kedden egy bukaresti orvosi rendelő előtt szökött meg egy rabszállító járműből. Egy személy felismerte őt, és hívta a 112-es segélyhívószámot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!