Fotó: Krónika
Horváth István, a kutatás vezetője a Krónikának elmondta, az RMDSZ támogatottságát nemcsak a biztos pártválasztók körében mérték. Amikor a pártpreferenciákról érdeklődtek a kérdezőbiztosok, azok zöme is az RMDSZ-t jelölte meg, akik a korábbi kérdésre válaszolva még azt mondták, nem tudják, kire szavaznának. „A közvélemény nem mindig olyan logikus, nem mindig olyan koherens, mint ahogy azt elvárnánk tőle” – jegyezte meg a szociológus.
A választási passzivitás, illetve a pártválasztási határozatlanság adatai egyébként más országos felmérésekben is lényegesen alacsonyabbak, mint a hét elején bemutatott magyar kutatásban. A CURS közvélemény-kutató 2005 márciusa és 2006 szeptembere között 12 felmérést végzett. Ezekben e két arány összege 39 és 45 százalék között mozog, tehát lényegesen elmarad a magyaroknál mért 62 százaléktól. A két adatot külön-külön a Nyílt Társadalomért Alapítvány mérte a tavaly októberben közzétett A közvélemény barométerében. Ebben a megkérdezettek 14 százaléka mondta, hogy nem menne el szavazni, és 36 százalékuk jelentette ki, hogy elmenne, de nem tudja melyik pártra szavazna.
A választói passzivitás egyébként a korábbi – magyarok körében végzett – felmérések adataihoz képest is feltűnő. 2004 márciusában és szeptemberében is ugyanazt a kérdést tették fel a CCRIT kérdezőbiztosai, mint a most bemutatott felmérésben, ám akkor csak a megkérdezettek 12, illetve 12,3 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem megy el választani. Meglehetősen nagy volt az eltérés e két mérés során a határozatlan szavazók arányai között. Míg 2004 márciusában, a helyhatósági választások előtt a megkérdezettek 52 százaléka nyilatkozta, hogy elmegy, de nem tudja, kire szavaz, fél évvel később, a parlamenti választások előtt a megkérdezetteknek már csak 25 százaléka volt határozatlan. Az ezt megelőző felmérések meglehetősen ingadozó adatot mutattak. 1999-ben 19 százalékon mérték azok arányát, akik úgy gondolták, nem mennek el szavazni, 2003 októberében viszont ez az arány csak 5,5 százalékot tett ki az erdélyi magyarságon belül. Igaz, ezeknek a felméréseknek az ívein másként fogalmazták meg a kérdést a kutatók.
Horváth István a Krónikának elmondta, a választási részvételi hajlandóság nagy mértékben változik annak a függvényében, hogy a mérés időszaka mennyire esik közel egy-egy választási kampányhoz. A kampányok ugyanis éppen azt a célt szolgálják, hogy felébresszék, mobilizálják a választókat.
Hasonló véleményen volt Antal András Árpád szociológus, parlamenti képviselő, aki szerint a korábbi felmérések rendszeresen azt mutatták, hogy a magyar választók a választási ciklusok között kevésbé aktívak, mint a románok. Ez a helyzet azonban meg szokott fordulni a választások pillanatában. A képviselő értelmezésében a román választók aktivitását az tartja ébren a választások közötti időszakban, hogy több pártra figyelnek. Antal András Árpád azt is elmondta, módszertanilag kifogásolható hogy a CCRIT a biztos pártválasztók, és a választásokon biztosan részt vevő, de pártválasztásban bizonytalan válaszadók pártpreferenciáit összekeverte. A két adat ugyanis – a képviselő megítélése szerint – nem mosható össze.
Kelemen Hunor, a május 13-ára kijelölt európai parlamenti választások RMDSZ-es kampányfőnöke nem kívánta kommentálni a magyar passzivitást sejtető adatokat. Mint mondta, a szociológusok dolga, hogy értelmezzék ezeket. Úgy vélte, kampányfőnökként az a feladata, hogy miután a szövetségen belül megszülettek a politikai döntések, menedzselje a kampányt, és maximálisra növelje az RMDSZ-re leadandó szavazatok számát. n
Romániai magyar személyiségek ismertsége és a velük szemben megnyilvánuló
bizalom, bizalmatlanság indexe (százalék) forrás: ccrit
Név Ismertség Bizalom Bizalmatlanság
Markó Béla 98,7 79,6 19,1
Tőkés László 97,4 76,8 20,6
Frunda György 88,7 70,3 18,4
Verestóy Attila 66,8 38 28,8
Borbély László 55,2 46 9,2
Szász Jenő 47,8 31,7 16,1
Takács Csaba 46,2 33,5 12,7
Máramarosnak törvényben rögzített hivatalos napja van szerdától.
A parajdi sóbánya tárnáit elárasztó víz hamarosan telítődik sóval – jelentette ki szerdai parajdi sajtótájékoztatóján Nicolae Sebastian Șoltuz, a Salrom beruházási igazgatója.
Két kiskorút fogott el a brassói csendőrség: a fiatalok feltörtek egy elhagyott autót, a hatóságok kábítószert is találtak náluk.
A Kis-Küküllő teljes hosszában majdnem teljes mértékben kipusztult a halfauna a Korond-patakba, majd onnan a folyóba került magas sótartalom miatt – állapította meg a sajtónak szerdán szétküldött tanulmányában egy független szakemberekből álló csoport.
A parajdi bányaszerencsétlenség óta nőtt a tordai sóbánya látogatottsága a helyi turizmusban dolgozók szerint. Nemes Árpád, a tordai sóbánya volt idegenvezetője a Krónikának elmondta, a parajdi katasztrófa új lehetőségeket nyit a tordai létesítmény előtt.
Másodízben szervezte meg az Arad Megyei Tanfelügyelőség a tantárgyversenyeken helyezéseket elérő magyar diákok közös díjkiosztó ünnepségét.
A családon belüli erőszak esetén igénybe vehető hatósági intézkedésekről nyújtott részletes tájékoztatót a rendőrség. A hatóság szerint az áldozaton múlik, hogy erőszak esetén időben igénybe veszi-e a segítséget.
Nehézségeik ellenére kárpátaljai magyarok nyújtottak segítséget a székelyföldi árvízkárosultaknak, a 6600 eurós adományt Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere vitte el szerdán Háromszékre.
Legkésőbb július elsején újra megnyit a parajdi sósfürdő, melytől a helyi turizmus fellendülését remélik.
Újabb elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést adott ki a nagy hőség miatt szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia területének nagy részére.