Álmegoldás. A nyáltesztek hatékonysága alacsony a koronavírus-fertőzöttség kimutatására
Fotó: Haáz Vince
Az egészségügyi minisztérium már a kezdetektől megfogalmazta fenntartásait azzal kapcsolatban, hogy nyálmintán alapuló gyorsteszteket használjanak a tanintézetekben – emlékeztetett hétfőn Vass Levente államtitkár, amikor annak kapcsán faggattuk, hogy egészségügyi szakemberek szerint csak pénzkidobás a jelenleg zajló tesztelés.
2021. december 13., 19:332021. december 13., 19:33
2021. december 13., 19:522021. december 13., 19:52
„Egészségtani-gazdaságtani megközelítésből rossz döntés az iskolai nyáltesztelés, felesleges, és nem is költséghatékony a tünetmentesek tesztelése” – hívja fel a figyelmet Lorenzovici László orvos-közgazdász. Mint a Krónikának rámutatott,
Közben első héten kiszűrtek 18 esetet, ezek általában tünetmentesek, vagy csak enyhe tüneteik voltak. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőleg 600 ezer euróba került egyetlen fertőzött kiszűrése, és erre még rá kell számolni a szállítási, illetve a szervezési költségeket, sőt a tömeges tesztelésből származó hulladékot is.
Az elemző szerint egyértelműen felelőtlenül gazdálkodtak a döntéshozók az amúgy is szűkös erőforrásokkal.
– fogalmazta meg a szakember. Lorenzovici László meglátása szerint ebben a társdadalomnak is megvan a felelőssége, a „bekiabálók” kényszerítik ki a politikusokból a rossz döntéseket.
Nem tartja a leghatékonyabb megoldásnak a nyálmintán alapuló iskolai gyorstesztelést Fejér Szilárd vegyészkutató, a Pro Vitam diagnosztikai központ vezetője sem. A Krónika Live legutóbbi adásában kifejtette, ha már bevállalták a hatóságok az iskolai teszteltetés ódiumát, nem ezt a módszert kellett volna választani, hiszen a nyálmintán alapuló tesztek hatékonysága alacsony a koronavírus-fertőzöttség kimutatására,
Fejér Szilárd szerint ugyanakkor a legnagyobb veszély a nyálmintás tesztekkel kapcsolatban az, hogy hamis biztonságérzetet adhatnak akkor, amikor már esetleg fertőzött, sőt tüneteket is produkál a diák, de a gyorsteszt negatív eredménye láttán mégis iskolába küldik a szülők. Szerinte a sokkal hatékonyabb megoldás az lett volna, ha az orrgaratból vett minta alapján gyorstesztelnék a diákokat, ennek ugyanis sokkal nagyobb az érzékenysége.
Rámutatott: van olyan ország, ahol a diákok saját maguknak végzik el a tesztet az osztályteremben az orrgaratból vett mintával, még az elemi osztályos kisiskolások is, ez „nem egy nagy ördöngösség”.
a személyes jelenléten alapuló oktatás pedig csak a tesztek alapján lenne lehetséges.
„Az egészségügyi minisztérium már a kezdetektől megfogalmazta fenntartásait azzal kapcsolatban, hogy nyálmintán alapuló gyorsteszteket használjanak a tanintézetekben” – idézte fel hétfőn a Krónika megkeresésére Vass Levente államtitkár. A szakpolitikus kérdésünkre kifejtette, egyrészt aggályaik voltak a tesztek érzékenységével kapcsolatban, másrészt egyértelmű volt, hogy nincs olyan mértékű kapacitás a tanintézetekben, hogy ezeket a teszteket ott elvégezzék.
„Kénytelen-kelletlen elfogadtuk, hogy a teszteket hazavigyék, és a szülők végezzék el, hiszen a szűrés csak akkor hatékony, ha nagy mennyiségben tesztelnek, a tanintézetek kapacitásával végzett tesztelés nem lett volna elég” – mondta Vass Levente. Hangsúlyozta,
Az államtitkár emlékeztetett, az iskolai tesztelést az oktatási minisztérium kezdeményezte, hogy ezzel biztosítsa a jelenléti oktatást. A folyamatot a szaktárca finanszírozza, és a tanügyminiszternek kell eldöntenie, hogy a következőkben mi legyen a teendő. Vass Levente szerint két lehetőség van: vagy folytatják a tesztelést, vagy egyszerűen feladják, elismerve, hogy az egészségügyi minisztérium korábbi fenntartásai megalapozottak voltak.
így ha emelkednek az esetszámok, már nem hibáznak a mintavételnél, időben leolvassák az eredményt, és ez segít majd járványügyi szempontból”
– mutatott rá Vass Levente, aki szerint a másik hosszú távú előnye, hogy az emberek megismerkednek a széleskörű tesztelés fogalmával, ennek oktatási hozadéka lehet. „Előbb-utóbb eljutunk oda, hogy otthon, magunknak végezhetünk előszűréseket, például a vastagbélrák szűrésére az 50 év felettiek otthon maguknak elvégzik a vizsgálatot, hogy van-e a székletben vér, és az jelentkezik tovább orvosnál, akinél az előszűrés eredménye pozitív” – fogalmazta meg az egészségügyi államtitkár.
Kelemen Hunor: milliárdokkal terhelné meg a költségvetést az alkalmazottak ingyenes tesztelése
Az RMDSZ elnöke a Covid-igazolvány bevezetéséről szóló törvény kapcsán a Digi24-nek nyilatkozva hétfőn elmondta: nem ért egyet az alkalmazottak korlátlan számú ingyen tesztelésével, mert több milliárd lejjel terhelné meg a költségvetést, ráadásul az oltási hajlandóság csökkenéséhez vezet. A kormányfőhelyettes közlése szerint az egészségügyi minisztérium által javasolt törvénytervezetet a koalíció hétfői ülésén meg fogják vitatni. Kérdésre válaszolva Kelemen Hunor elmondta, egyetértett azzal, hogy a parlamentbe korábban benyújtott és a szenátusban már elutasított tervezetet már nem érdemes módosítani, hanem új jogszabályt kell kidolgozni helyette a Covid-igazolvány munkahelyi bevezetéséről. Kifejtette: logikusnak tartja és egyetért azzal, hogy az igazolványt a járványhelyzet függvényében vezessék be. Hozzátette, ha a koalícióban egyezség születik róla, akkor az egészségügyi minisztérium törvénytervezetét a parlament mindkét háza tíz napon belül elfogadhatja, és a jogszabály január elsejétől hatályba léphet. „Ezt a kérdést már 2020-ben meg kellett volna oldanunk. Kezdetektől hangoztattam, hogy hiszek az oltásban, mert a beadása élet-halál kérdése is lehet” – idézi Kelemen Hunor nyilatkozatát az Agerpres.
Nagyot fog lendíteni Magyarország európai uniós elnöksége Romániának a schengeni övezethez történő teljes körű csatlakozásán Magyar Levente, a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint.
Életre kelt Erdély főnixmadara, megannyi erdélyi és magyarországi notabilitás jelenlétében pénteken átadták a felújított gyalui várkastélyt. A főnixmadár hasonlatot Tóthfalusi Gábor építész, a felújítási munkálatok tervezője használta.
Egy hároméves gyermek meghalt, másik két személy megsérült egy közlekedési balesetben pénteken a 19-es országúton, a Szatmár megyei Gombáspusztán.
Nyolcvannégy százalékban elkészült és idén júliusban át is adják a forgalomnak Temesvár déli, Szerbia felé kivezető körgyűrűjét – jelentette ki pénteken Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Több év kihagyás után idén Aradon állt meg a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors egyesülésével kialakított Össznemzeti Zarándokvonat, amely péntek hajnalban indult a budapesti Keleti pályaudvarról a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
A vadászok elűztek a szombati csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínéről egy bocsos anyamedvét – számolt be pénteken az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla csíkszeredai alpolgármester.
Több tucat utas maradt le a Kolozsvárról Párizsba tartó csütörtöki repülőjáratról, miután a poggyászszkennerek elromlottak, és ezért több órányi várakozás után sem tudtak a beszállókapuhoz menni, így hoppon maradtak.
A szél erősödésére figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat 18 megyére.
Elindult a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói búcsúba, Erdélybe péntek hajnalban – tájékoztatta Petrus György, az utazást szervező Kárpáteurópa Utazási Iroda vezetője az MTI-t.
Az RMDSZ-nek az Európai Parlamentben van a helye, azért, hogy az erdélyi magyar embereknek erős hangja legyen Európában, ne csökkenjen az ereje a Kárpát-medencében, Romániában és Brüsszelben – mondta Lázár János miniszter csütörtökön Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás