Assisi megálló: Böjte Csaba ferences szerzetes és néhány neveltje útban Rómába
Fotó: Magnificat.ro - Böjte Csaba OFM - Dévai Szent Ferenc Alapítvány
Böjte Csaba páratlan lehetőségnek tartja Ferenc pápa látogatását arra, hogy a székelyföldi, erdélyi magyarság a nagyvilág elé tárja céljait, álmait. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője ezer gyermekkel és eredeti ötlettel készül fogadni a szentatyát Csíksomlyón.
2019. május 07., 18:402019. május 07., 18:40
2019. május 08., 12:592019. május 08., 12:59
Pápai audiencián vesz részt szerdán a Vatikánban gyermekmentő szervezete mintegy harminc neveltjével Böjte Csaba ferences szerzetes, aki a római zarándoklaton Mindszenty József bíboros és Márton Áron erdélyi püspök boldoggá avatásáért is imádkozik. Az audiencián át kívánják adni a szentatyának a gyermek Jézus szobrát, emellett új egyházi ünnep kinyilvánítására is javaslatot tesz az Erdély-szerte gyermekotthon-hálózatot működtető Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője. Böjte Csabától megtudtuk,
„Azt szeretnénk, ha megújíthatnánk a gyermeki jelenlétet családjainkban, népünkben, mert ha elvész a gyermek a templomainkból, iskoláinkból, az a népünk végét jelenti. Tudom, Isten fontosnak látja, hogy bármi nehézség közepette mi magunk is merjünk, akarjunk jókedvű gyermekként, gyermeki lelkülettel élni” – nyilatkozta lapunknak korábban a ferences szerzetes.
Ennek a kezdeményezésnek a jegyében egyébként Csaba testvér ezer gyermekkel, erdélyi árvaházai lakóival fogadja majd Ferenc pápát június elsején Csíksomlyón. Ugyanakkor mivel Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a pápalátogatás napjára is kiterjesztette a június 8-ai csíksomlyói búcsút, a két esemény közötti időszakban a Szent Ferenc Alapítvány árvái minden nap a szervezet valamelyik otthonába hívják a hetet a Székelyföldön töltő zarándokokat. Például Márton Áron szülőfalujába, Csíkszentdomokosra, Kászonaltízre, a Gyimesekbe, ahol naponta tartanak búcsús szentmisét, emellett kirándulnak is.
Az Erdélyben több tucatnyi otthont, gyermekvédelmi központot, napközi otthont, iskolaházat működtető, dévai székhelyű alapítvány vezetője úgy véli,
Ferenc pápa jelenléte ugyanis ráirányítja a világmédia figyelmét a magyarok lakta régióra, és ha minden jól sikerül, hírüket viszi a nagyvilágba. „Ha a legnagyobb tévécsatornák bemutatják a több százezer vagy egymillió székely ruhás embert, az kiváló alkalom lesz arra, hogy ismertessük álmainkat, céljainkat, és elmondjuk: vagyunk, lenni akarunk. Ezután a világ minden részén rákeresnek majd, hogy kik ezek a székelyek, a figyelem ránk irányul. A fiataljainknak meg kell érteniük: ha Ferenc pápa jónak, biztonságosnak látja ezt a vidéket, akkor nem kell innen semerre elmenni, hanem tündérkertté kell tenni szülőföldünket” – magyarázta a Krónikának Böjte Csaba, akinek alapítványa jelenleg több mint kétezer gyermek számára biztosítja az otthon melegét.
Fotó: Barabás Ákos
A ferences szerzetes meggyőződéssel vallja, hogy az erdélyi magyaroknak nem kell elvándorolniuk a jobb élet reményében, hanem szülőföldjükön kell megtalálniuk az elveszett édent, és akkor itt lelnek boldogságra. „Rég hirdetem, hogy itt kell megtaláljuk az aranykort, felépítsük Isten országát, nem a nagyvilágban kell szanaszét koslassunk, hanem jó testvérként össze kell fogjunk, és ügyesen meg tudjuk oldani a problémánkat” – jelentette ki Csaba atya.
A ferences szerzetes nem rejti véka alá, hogy roppant tiszteli, és nagyon bátor embernek tartja Ferenc pápát, többek között azért, mert szívesen elmegy problémák, konfliktusok sújtotta országokba is. Böjte Csaba szerint az erdélyi magyaroknak figyelniük kell arra is, hogy a szentatya május végén, június elején nemcsak Csíksomlyóra látogat, hanem a román nép számára több vértanút is adó görögkatolikusok szellemi központjának számító Balázsfalvára, valamint Jászvásárra (Iași) is.
– magyarázta a ferences szerzetes.
Kérdésünkre, miszerint eredményezhet-e megoldást, de legalábbis előrelépést a romániai, ezen belül a magyar katolikus egyház problémái terén a közelgő pápalátogatás, Böjte Csaba alapítványa helyzetét hozta fel példaként. Felidézte, hogy az 1948-ban államosított dévai kolostort hivatalosan II. János Pál pápa 1999-es bukaresti látogatása nyomán szolgáltatták vissza a ferenceseknek; a Szent Ferenc Alapítvány 1993-ban kezdte meg működését az épületben. „Tehát igenis egy pápalátogatásnak köszönhetem, hogy megoldódott a dévai ingatlan sorsa. De megemlíthetem azt is, hogy miközben Moldvában soha nem volt magyar szentmise, hogy, hogy nem a jászvásári püspök nemrég jónak látta körlevélben meghirdetni a bákói magyar misét. Hiszem, hogy Ferenc pápa imája ebben is iránymutató” – szögezte le a ferences szerzetes. Szerinte
külön-külön „egymás ellen herregve” azonban pokollá tehetik egymás életét. Éppen ezért Böjte Csaba reméli, eljön az idő, amikor nem csak a magyar, székely adófizetők pénze, verejtékes munkája, hanem a székely és a magyar zászló is jó lesz a többség, a román állam számára, és a bukaresti parlament épületén fog lobogni a székely zászló. „A pápalátogatáskor rengeteg székely zászlót fognak látni, és milyen szép is lenne, ha ebből az alkalomból Bukarest is nagylelkű döntést hozna, és nem ítélné el azokat, akik nyíltan felvállalják és használják a nemzeti szimbólumaikat” – állapította meg a gyermekmentő Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője.
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
2 hozzászólás