„Azt szeretnénk, ha megújíthatnánk a gyermeki jelenlétet családjainkban, népünkben, mert ha elvész a gyermek a templomainkból, iskoláinkból, az a népünk végét jelenti. Tudom, Isten fontosnak látja, hogy bármi nehézség közepette mi magunk is merjünk, akarjunk jókedvű gyermekként, gyermeki lelkülettel élni” – nyilatkozta lapunknak korábban a ferences szerzetes.

Ennek a kezdeményezésnek a jegyében egyébként Csaba testvér ezer gyermekkel, erdélyi árvaházai lakóival fogadja majd Ferenc pápát június elsején Csíksomlyón. Ugyanakkor mivel Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a pápalátogatás napjára is kiterjesztette a június 8-ai csíksomlyói búcsút, a két esemény közötti időszakban a Szent Ferenc Alapítvány árvái minden nap a szervezet valamelyik otthonába hívják a hetet a Székelyföldön töltő zarándokokat. Például Márton Áron szülőfalujába, Csíkszentdomokosra, Kászonaltízre, a Gyimesekbe, ahol naponta tartanak búcsús szentmisét, emellett kirándulnak is.

Tündérkertté tenni a szülőföldet

Az Erdélyben több tucatnyi otthont, gyermekvédelmi központot, napközi otthont, iskolaházat működtető, dévai székhelyű alapítvány vezetője úgy véli,

Ferenc pápa jelenléte ugyanis ráirányítja a világmédia figyelmét a magyarok lakta régióra, és ha minden jól sikerül, hírüket viszi a nagyvilágba. „Ha a legnagyobb tévécsatornák bemutatják a több százezer vagy egymillió székely ruhás embert, az kiváló alkalom lesz arra, hogy ismertessük álmainkat, céljainkat, és elmondjuk: vagyunk, lenni akarunk. Ezután a világ minden részén rákeresnek majd, hogy kik ezek a székelyek, a figyelem ránk irányul. A fiataljainknak meg kell érteniük: ha Ferenc pápa jónak, biztonságosnak látja ezt a vidéket, akkor nem kell innen semerre elmenni, hanem tündérkertté kell tenni szülőföldünket” – magyarázta a Krónikának Böjte Csaba, akinek alapítványa jelenleg több mint kétezer gyermek számára biztosítja az otthon melegét.

– magyarázta a ferences szerzetes.

 Iránymutatónak tekintett pápalátogatás

Kérdésünkre, miszerint eredményezhet-e megoldást, de legalábbis előrelépést a romániai, ezen belül a magyar katolikus egyház problémái terén a közelgő pápalátogatás, Böjte Csaba alapítványa helyzetét hozta fel példaként. Felidézte, hogy az 1948-ban államosított dévai kolostort hivatalosan II. János Pál pápa 1999-es bukaresti látogatása nyomán szolgáltatták vissza a ferenceseknek; a Szent Ferenc Alapítvány 1993-ban kezdte meg működését az épületben. „Tehát igenis egy pápalátogatásnak köszönhetem, hogy megoldódott a dévai ingatlan sorsa. De megemlíthetem azt is, hogy miközben Moldvában soha nem volt magyar szentmise, hogy, hogy nem a jászvásári püspök nemrég jónak látta körlevélben meghirdetni a bákói magyar misét. Hiszem, hogy Ferenc pápa imája ebben is iránymutató” – szögezte le a ferences szerzetes. Szerinte

külön-külön „egymás ellen herregve” azonban pokollá tehetik egymás életét. Éppen ezért Böjte Csaba reméli, eljön az idő, amikor nem csak a magyar, székely adófizetők pénze, verejtékes munkája, hanem a székely és a magyar zászló is jó lesz a többség, a román állam számára, és a bukaresti parlament épületén fog lobogni a székely zászló. „A pápalátogatáskor rengeteg székely zászlót fognak látni, és milyen szép is lenne, ha ebből az alkalomból Bukarest is nagylelkű döntést hozna, és nem ítélné el azokat, akik nyíltan felvállalják és használják a nemzeti szimbólumaikat” – állapította meg a gyermekmentő Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője.