„A nemzet sorsáról dönthet, aki voksol” – Tóth László csíkszeredai főkonzul az országgyűlési választások előkészületeiről

A levélszavazás az április 3-át megelőző két hétben zajlik majd, akkor az lesz a fontos, hogy a kitöltött szavazólapot tartalmazó zárt boríték időben visszaérjen a Nemzeti Választási Irodához, ezért mi azt javasoljuk mindenkinek, hogy juttassa el hozzánk, a főkonzulátusra.

– Miben, hogyan segíti a tavasszal voksolni kívánó polgárokat a csíkszeredai főkonzulátus?

– A főkonzulátus elsősorban abban tud segíteni, hogy folyamatosan tájékoztatja a választópolgárokat a szavazás menetéről, a jogszabály szerinti eljárásról, illetve minden segítséget megad a hozzá fordulóknak mind a regisztrációval, mind a választással kapcsolatban. A szavazólap kézbesítését a regisztráció során lehet a főkonzulátus címére is kérni, ebben az esetben személyesen kell azt átvenni a választás napját megelőző két hétben. Abban az időszakban hosszabbított nyitvatartással dolgozunk majd, így mindenki a számára megfelelő időpontban be tud majd jönni, és ellentétben a korábbi választásokkal, ezúttal a főkonzulátus épületében ki is tudja tölteni és le is tudja adni a szavazólapot.

– A Bálványos Intézet egy friss kutatása szerint a magyar állampolgársággal rendelkezők 42 százaléka nyilatkozta azt, hogy részt venne a magyarországi országgyűlési választásokon. Milyennek tartja ezt az arányt, illetve milyen aránnyal lenne elégedett?

– Az említett felmérésben sok mindenre rákérdeztek a kutatók, a válaszokból pedig világosan látszott, hogy az erdélyi magyarok a magyar nemzethez tartozónak tartják magukat. Ahogy az is látszott, hogy a választási eljárással kapcsolatban még mindig vannak tisztázatlan kérdések, ezért is fontos az a tájékoztató tevékenység, amelyet partnerszervezeteinkkel együtt végzünk.

– A felmérés azt is jelezte, hogy a pártpreferencia tekintetében 2016 óta nem történt változás, az állampolgársággal rendelkező szavazni szándékozó erdélyi magyarok túlnyomó többsége, 83 százaléka a Fideszre szavazna. Ezzel magyarázható a magyarországi baloldal olykor nyílt Erdély-ellenessége, a külhoniak elleni hergelése?

– Valóban, a felmérés azt is megmutatta, hogy az erdélyi, székelyföldi magyarok követik a magyarországi folyamatokat, ismerik az ottani politikai szereplőket, és határozott véleményt is alkotnak. A mögöttünk álló évtizedben a külhoni magyarság megerősödött, kiépült egy szerteágazó és stabil intézményrendszer, a gazdaságban biztató folyamatok indultak be, és mindehhez Magyarország jelentős támogatást nyújtott. Az emberek pedig reflektálnak arra, amit környezetükben közvetlenül is megtapasztalnak.