„Elnökké választásom óta az EMNT vezetősége többször sürgette a két testület viszonyának rendezését, ám amikor partneri viszonyt, az együttes ülések rendszeresítését szorgalmaztuk, azt a választ kaptuk: a rész nem lehet partner az egésszel, vagyis az SZNT része az EMNT-nek. Úgy gondoltam, hogy ha az autonómiával kapcsolatos feladatokra koncentráljuk energiánkat, akkor elkerülhetőek a súrlódások, viszont kiderült: az EMNT és az RMDSZ közötti paktum megkötése miatt önállósodásunkat nem lehet tovább halasztani” – vázolta a Krónikának a Tőkés László vezette nemzeti tanácstól történt függetlenedés részleteit Izsák. Az SZNT konkrétan azt kifogásolja például, hogy az EMNT–RMDSZ-paktumba nem került be a testületnek a székelyföldi autonómiáról szóló törvénykezdeményezésének támogatása. Ezzel szemben szerepel a Tőkés László és Markó Béla által aláírt dokumentumban a „székelyföldi önkormányzati elöljárók által kezdeményezett Székelyföldi Memorandum gondolatának felvállalása és képviselete”, ami Izsák szerint nem létező dokumentum. Ennél is hevesebben kifogásolja az SZNT, hogy a választási megállapodás értelmében a felek támogatják az RMDSZ által a parlament elé terjesztett kisebbségi törvénytervezetet. Izsák emlékeztet: a dokumentumot 2005-ben több más erdélyi magyar szervezettel együtt az SZNT és az EMNT közös állásfoglalásban elfogadhatatlannak nyilvánította, többek között azért, mert szerintük adós marad azzal, amit ígér: a kisebbségi közösségek valós autonómiájával. „Tudomásul veszem, hogy az EMNT elnökének álláspontja azóta megváltozott, viszont az SZNT számára továbbra is elfogadhatatlan a törvénytervezet” – állapította meg Izsák Balázs. Hozzátette: mindez nem irányul Tőkés László személye vagy tevékenysége ellen, akinek európai parlamenti szereplését fontosnak és hasznosnak tartja, ugyanakkor az SZNT már csak azért sem kifogásolhatja magát az RMDSZ jelöltlistáját, mert azon jelenleg csak a református püspök neve szerepel. Izsák kérdésünkre leszögezte: az SZNT a korábbiakhoz hasonlóan a júniusi EP-megmérettetésen sem támogat személyeket vagy pártokat, hanem úgy akarja befolyásolni a politikai diskurzust, hogy az az autonómiáról szóljon. „Nem arról kell szólnia a kampánynak és az európai parlamenti részvételnek, hogy mi lesz a helye Romániának az EU-ban, hanem hogy hol és milyen lesz a mi helyünk Romániában” – vélekedett az SZNT elnöke.
Izsák Balázs különben úgy vélekedik: az autonómiareferendumok ügyében a székelyföldi önkormányzatok és a prefektúrák között dúló harcban egyértelműen a képviselő-testületeknek van igazuk, mivel a kormány területi képviselői nem a népszavazás kiírásáról szóló határozatokat, hanem az SZNT autonómiastatútumát támadják. Izsák a népszavazásokat a Székelyföld területi önrendelkezéséről szóló törvénytervezet beterjesztése előfeltételének nevezte, és az SZNT a közeljövőben dönti el, hogy állampolgári törvénykezdeményezésként vagy valamelyik, „az autonómiának elkötelezett” RMDSZ-es képviselő által tűzi a román parlament napirendjére.
Elhamarkodottnak tartja Tőkés László részéről az EMNT–RMDSZ-megegyezést Kovács István unitárius lelkész. Az MPP sepsiszentgyörgyi frakcióvezetője szerint a püspöknek meg kellett volna várnia a polgári párt március 14-i kongreszszusát, hiszen döntésével kényszerhelyzetbe hozta az esetleges tisztújítás esetén megválasztandó új pártelnökséget is. Kovács emlékeztetett: Tőkés többször hivatkozott arra, hogy Sepsiszentgyörgyön az intézményvezetők leváltása ellen szervezett tüntetésen megvalósult az egység, és a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban az RMDSZ és MPP frakciója között is létrejött a koalíció. „Az önkormányzatban együttműködés van, nem koalíció, és az úgynevezett nemzeti egység nem hasonlítható a sepsiszentgyörgyi tiltakozáson megvalósult összefogáshoz” – pontosított a frakcióvezető. Kovács hangsúlyozta, az erdélyi jobboldal emblematikus figurájaként Tőkés biztosan jól képviseli a magyarság ügyét, de az RMDSZ „kettős csapdája” miatt a teljes öszszefogás nem jöhetett létre. A lelkész-politikus elismerte: Tőkésnek a 2007-es EP-választásokon aratott sikere megerősítette, a mostani RMDSZ–EMNT-megegyezés viszont nehéz helyzetbe hozta az erdélyi magyar jobboldalt.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A Kárpátok hegyi ösvényein egyre nagyobb veszélyt jelent a nyájat védő, gyakran agresszív pásztorkutya. Szakértők szerint a juhászkutyákkal való konfliktusok megelőzhetők, de ehhez a turistáknak és a pásztoroknak is változtatniuk kell a szokásaikon.
Szeptemberben nyitják meg a látogatók előtt báró Nopcsa Ferenc felújított kastélyát a Hunyad megyei Szacsalon. A Hátszegi-medencében található kastélyban az épületről és lakóiról nyílik időszakos kiállítás.
Napok óta orrfacsaró bűz terjeng Kolozsváron, a kellemetlen szag a kincses város jóformán valamennyi lakónegyedében érezhető. A környezetvédelmi hatóságok szerint akárcsak a korábbi években, ezúttal is egy csirkefarm trágyázási munkálatai okozzák a bűzt.
Eladásra kínálja a temesvári önkormányzatnak az egykori neves virágkertész, Mühle Vilmos házát az a romaklán, amely korábban megszerezte az ingatlant, és amellyel az önkormányzat régóta pereskedett az illegális átalakítások miatt.
A Wizz Air légitársaság összesen 15 új útvonalat indít Romániából, többek közt a kolozsvári és brassói reptér kínálata is bővül.