Ebben, túl a fizikailag bejárt úton,

– És mik lehetnek azon hozadékai, amelyekkel mondjuk az év legnagyobb részét nagyvárosokban töltő fiatalok gazdagodhatnak mindennapjaikban?

– Az első FeriZa, 2003 óta sokat változott a világ: akkor talán a résztvevők nagyobb részéhez egy kicsit közelebb volt a természet – persze már akkor is akadt, aki kozmetikai felszerelést hurcolt magával napokig az erdőn, vagy kispárnát kért az éjszakai alváshoz, stb., de ezek kirívó esetek voltak. Manapság már kevesebben vannak olyanok, akik otthonosan mozognának a természetben.

De azt hiszem, hogy ami mindig fontos tapasztalat volt,

– A zarándoklatokon szerzett tapasztalatai alapján miként látja, a mai – az utóbbi években szélsebesen felgyorsult, információáradattal elárasztott, a képernyők által dominált, rohanó – világban vajon nagyobb szükségük van a fiataloknak – de bárkinek – az effajta lelassulásra, természetközeliségre, a Jóistenre, a környezetre, az útitársakra való odafigyelésre, mint a korábbi időszakokban?

– A kérdésre a válasz egyértelmű: igen.

– És mi lehet az, ami vonzóvá teszi az ifjúsági zarándoklatot a résztvevők számára?

– Kezdetektől fogva sajátossága a FeriZá-nak, hogy az első – kicsit találkozós, kicsit összerázódós – este után a következő három napot a természetben próbáljuk tölteni – lehetőleg kerülve a lakott településeket, éjjel sátorban vagy éppen szabad ég alatt aludva.

– Az idei zarándoklat konkrétumait illetően mik a fontosabb tudnivalók?

– A FerIZa végcélja minden évben – talán egy év kivételével – Csíksomlyó: ide szeretnénk megérkezni Porciunkulára, amely Assisi Szent Ferencnek egy kedvenc ünnepe, s amelyet ő a kiengesztelődés napjának is nevezett (ez augusztus 2-a, ezt a napot a Kegyhelyen szoktuk tölteni).

Ezt egy három napos gyaloglásnak tervezzük, tehát a cél nem a gyors megérkezés, hanem inkább az Út JÓ bejárása rácsodálkozva a Gondviselésre, figyelve a mellettünk lévőre … s főleg gyönyörködve a természetben.

Az utóbbi években a témánkat a 800 éves ferences jubileumokhoz igazítjuk, így az idén Szent Ferenc stigmatizációjának fényében a „Szeretettől megsebezve” mottót választottuk, s miközben az utunkat járjuk, a sebekre, sebeinkre, s ezzel együtt gyógyulásunkra próbálunk figyelni, arra ráhangolódni, hisz Porciunkula, a kiengesztelődés által az igazi gyógyulásnak az ünnepe is.