Az Oroszországban élő udmurt nyelvrokonaink kultúráját népszerűsíti Anasztázia Petrova Háromszéken

Az Oroszországban élő udmurt nyelvrokonaink kultúráját népszerűsíti Anasztázia Petrova Háromszéken

Anasztázia Petrova udmurt népviseletben

Fotó: Anasztázia Petrova archívuma

Az Udmurtföldről származó, Háromszéken élő Anasztázia Petrova családjában a magyar és az udmurt nyelv ugyanúgy él egymás mellett, mint a két népcsoport sok évszázaddal ezelőtt az Urál-hegység környékén. A Bikfalván letelepedett udmurt nő a Krónikának mesélt az Oroszország területén élő nyelvrokonainkról, az egy éve zajló háborúról, a magyar és udmurt kultúra közös vonásairól, valamint arról, miként ismertetné meg az udmurt kultúrát az erdélyiekkel.

Deák Szidónia

2023. január 16., 08:452023. január 16., 08:45

2023. január 18., 15:382023. január 18., 15:38

– Kifogástalanul beszél magyarul. Hogyan került kapcsolatba a magyar nyelvvel, hol tanulta meg ilyen szépen?

– A kilencvenes években, diákkoromban találkoztam először a magyar nyelvvel. Izsevszkből, az Udmurt Köztársaság fővárosából származom, és a tanintézetben, ahol tanultam, csak oroszul folyt az oktatás, ezért átmentem egy olyan iskolába, ahol udmurtot is tanulhattam, és ott volt lehetőség a finnugor nyelvekkel is ismerkedni.

Idézet
Ezt követően az egyetemen választani lehetett finn és magyar nyelv között, és mivel korábban tanultam már egy évet finnül, kíváncsi voltam a magyar nyelvre is, ami nagyon hamar megtetszett, és könnyen is tanultam.

Később Magyarországon egy cserediákprogramban vettem részt a Pécsi Tudományegyetemen, és ott is tökéletesítettem nyelvtudásomat.

Galéria

Férjével és lányaival az udmurt népdalkincset ismertetik meg a magyarokkal

Fotó: Anasztázia Petrova archívuma

– Figyelembe véve, hogy az udmurt vagy más megnevezéssel votják is a finnugor nyelvek családjába tartozik, a permi ághoz, és távoli rokona a magyar nyelvnek, mennyire volt nehéz elsajátítani a magyart?

– Noha az udmurt cirill betűs írás, a két nyelv nyelvtani szerkezete nagyon hasonlít egymáshoz, és szókincs szempontjából is egybecsengenek szavak és kifejezések. Mivel mindkét nyelvet beszéljük a családban, nagyon szembetűnő a rokonság, ami annak is köszönhető, hogy mind az udmurtra, mind a magyarra hatottak a török nyelvek. A szókincs legősibb rétegei közt is meg lehet találni a közös vonást,

Idézet
a testrészek megnevezései is nagyon hasonlóak, a kéz az ki, a pel' az fül, s'ulem az szív, de a rokonsághoz kapcsolódó szavak között is van átfedés, például a icsimeny az kicsimeny vagy a pi az a fiú, ezenkívül az igék, mint a vurînî, azaz varrni, mis'kînî azaz mosni vagy a todînî, azaz tudni is hasonlóak.

Mivel a két nyelv időben és térben is eltávolodott egymástól, hangzás szempontjából különböznek, de ha mélyen leásunk, megtaláljuk a hasonlóságokat.

Galéria

Két lánya is fontosnak tartja ápolni az oroszországi Udmurtföldről hozott hagyományaikat

Fotó: Anasztázia Petrova archívuma

– Igaz, hogy a magyar és udmurt nép térben és időben nagyon eltávolodott már egymástól, mégis a nyelvrokonságon túl, a szokások, hagyományok, az Udmurtföldön élő emberek életmódja szempontjából van-e hasonlóság az udmurt és a magyar–erdélyi kultúra között?

– A férjemmel és két lányunkkal a háromszéki Bikfalván élünk, közel a természethez, így vannak bizonyos dolgok, amik hasonlítanak. Például a falusi állattartás itt is ugyanúgy történik, mint Udmurtföldön, de a népművészetben, a szövésnél és fafaragásnál használt motívumok között is lehet találni közös vonásokat. Ezenkívül fennmaradtak olyan szokások is, amelyek a honfoglalás kori magyarságra voltak jellemzőek,

Idézet
például az akkori magyarok a halottaikat a lovukkal együtt temették el, nálunk pedig kisebb közösségekben, például a nagyszüleim falujában, a mai napig él az a hagyomány, hogy az apának lovat, az anyának tehenet áldoznak halála évfordulóján.

Az állatok húsát elfogyasztja a rokonság, a fejét és a lábát pedig az erdőben egy faágra akasztják, vagy a fa tövébe helyezik. Ennek a szertartásnak jîr-pîd s'oton a neve, ami fej-láb áldozatot jelent. Továbbá azt mondják, hogy amikor alszunk, a lelkünk kiszáll a testünkből, és lepke formájában körülöttünk őrködik, ez a hiedelem megtalálható ma is mind az udmurt, mind a magyar népi kultúrában.

Galéria

Izsevszk, az Udmurt Köztársaság fővárosa a Izs folyó és a felduzzasztásával létesített tó partján fekszik

Fotó: Anasztázia Petrova archívuma

– A fentebb említett szokások az ősvallások korából származnak. Noha az udmurtok nagy része, körülbelül 70 százaléka pravoszláv ortodox vallású, léteznek még pogány közösségek is. Hogyan tud tovább élni a természetközeli hitvilág a keresztény vallás mellett?

– Az udmurtok hitvilágában a pogány és a keresztény vallás jegyei ötvöződnek egymással. A pravoszláv ortodox hit a 18. században kezdett el terjedni erőszakos hittérítés következtében, de mind a mai napig vannak olyan települések, főleg a Káma folyón túli területeken vagy Baskíriában, ahol még ma is pogány szertartásokat tartanak állatáldozásokkal, közös kásafőzéssel, és imádkoznak a természet szellemeihez.

– Az udmurt közösségekben tetten érhető-e az a jelenség, ami felénk is megfigyelhető, hogy az elvárosiasodás miatt kiveszőben vannak a falusi népszokások? Mennyire ragaszkodnak az udmurt fiatalok nagyszüleik örökségéhez?

– Sajnos a globalizáció negatívan érintette a népi kultúrát Udmurtföldön is, ezenkívül a fiatal korosztály körében nagyfokú oroszosodás is megfigyelhető.

Idézet
Mivel udmurt nyelvű oktatás nincs, a közoktatásban csak tantárgyként lehet tanulni az udmurt nyelvet és kultúrát, ennek ellenére szerencsére vannak olyan iskolák, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományőrzésre.

Udmurtia-szerte a faluközösség nagyon erős, a fiatalok továbbra is ragaszkodnak azokhoz a hagyományokhoz, amelyek eddig fennmaradtak. Sok helyen működnek kulturális körök, ahol az idős emberek összegyűlnek, előveszik a régi énekeket, hagyományokat, előadásokat is színpadra állítanak, és ezekbe a tevékenységekbe a fiatalok is gyakran bekapcsolódnak. Ezenkívül gyerekek, fiatalok számára udmurt kultúrát ápoló táborokat tartanak, és az interneten is vannak olyan projektek, melyeket az udmurt nyelvápolás jegyében hirdetnek meg, ilyenek a gyerekek számára közzétett udmurt rajzfilmek vagy a kultúrát népszerűsítő blogok.

Galéria

A Buranovszkije Babuski nevű udmurt asszonykórus 2012-ben Oroszországot képviselete az Eurovíziós Dalfesztiválon

Fotó: Anasztázia Petrova archívuma

Világszerte ismert a Buranovszkije Babuski nevű udmurt asszonykórus, amely 2012-ben Oroszországot képviselte az Eurovíziós Dalfesztiválon, és számos helyen felléptek nemcsak az országban, hanem külföldön is. Mára az együttes tagjai már megöregedtek, egyikük meg is halt, és nem is vállalnak már előadásokat, viszont a formáció megmaradt. Kicserélődtek a tagok, már nem csak buranovói asszonyok énekelnek benne, a kórus stílusa is változott az eredeti felálláshoz képest, és a mai napig nagyon aktívak. Ezek a babuskák például nagyban hozzájárultak a nemzeti öntudat növeléséhez, a fiatalok a mai napig felnéznek rájuk.

– Az imént említette, hogy az eloroszosodás, a beolvadás veszélye fenyegeti az udmurtokat. Mekkora az udmurt lakosság Oroszországban, van-e érdekvédelmi képviseletük, illetve lehet-e udmurt nyelven ügyeket intézni?

Idézet
– Körülbelül 500 ezren vagyunk, legalábbis az utolsó népszámláson ennyien vallották magukat udmurtnak, azonban az udmurt közösségnek csak egyharmada beszéli az anyanyelvét.

Történtek próbálkozások a fogyás megállítására, az egész köztársaság területén, sőt Moszkvában is működnek ingyenes nyelviskolák, ahol újra lehet tanulni a nyelvet. Az ügyintézés azonban a legtöbb helyen oroszul történik, van lehetőség udmurtul is, de ezzel kevesen élnek. Amikor a férjemmel ott éltünk, az iskolában, ahol tanítottam, a dokumentumokat udmurtul írtuk, és el is fogadták, de ez nagymértékben függ az illető intézmény vezetőségétől. A köztársaság parlamentjében is van olyan képviselő, aki felszólal anyanyelvén, amit aztán oroszra tolmácsolnak, ezenkívül udmurt nemzetiségű politikusok is bejutnak a Dumába.

Galéria

Lánya is szívesen ölti magára a hagyományos udmurt népi viseletet

Fotó: Anasztázia Petrova archívuma

– Az Udmurt Köztársaság fővárosából, Izsevszkből származik, amely már a múlt évszázadban is Oroszország legnagyobb fegyvergyártó központjaként volt ismert. A szinte egy éve tartó orosz–ukrán háború hogyan hat az ott élő a közösségre?

– Mivel Udmurtföld közel van az Urál-hegységhez, a bányák közelsége miatt a fő gazdasági ágat a nehézfém-ipar és a kohászat jelenti. Már a 18. században épültek itt fémfeldolgozó gyárak, és Izsevszk mellett Votkinszkban is létesültek fegyver- és más harci eszközök gyártására szakosodott intézmények. (Egyébként Votkinszkban született Pjotr Iljics Csajkovszkij zeneszerző is, mert az apja itt volt gyárigazgató). Nemrég döbbentem rá én is arra, hogy egy háromgenerációs fegyverkészítő családban születtem: dédnagyapám, nagyapám a második világháború idején és apám is majdnem egész életén át fegyvergyárban dolgozott.

Idézet
Az udmurt nép nagyon sokat eltűr, amit sokan ki is használnak. Egyik képzőművész ismerősöm fogalmazta meg találóan, hogy az udmurt nép olyan, mint a fű, ha vihar van, nem szól vissza, csendben elhajlik, majd amikor szélcsend lesz, visszaemelkedik, és él tovább.

Az évszázadok során nagyon sok csapás érte az udmurtokat, a tatárjárástól kezdve a minden kisebbséget beolvasztó sztálini intézkedésekig és represszióig sokat el kellett hogy viseljenek az itt élő emberek, de bízom abban, hogy a mai fiatalokban is lesz annyi erő, hogy megőrizzék és továbbadják az udmurt nyelvet és kultúrát.

Idézet
A háborús helyzetek mindig negatívan érintik a kisebbségeket Oroszországban, ugyanis ezekből a népcsoportokból sorozzák be leghamarabb a férfiakat. Most is így történt, akinek volt lehetősége, és anyagilag is megengedhette magának, elmenekült Kazahsztánba vagy más országokba.

Akik meg maradtak, azok mentek a frontra, nemcsak a fiatal korosztály, hanem középkorú férfiak is. Annak ellenére, hogy önkéntes alapon történik a toborzás, aki megkapja a behívót, az a legtöbb esetben jelentkezik sorozásra, mert a férfiak itt úgy vannak nevelve, hogy ha jön a behívó, menni kell a frontra harcolni, és védeni az országot, a hazát.

Galéria

Az udmurt szövőasszonyok munkái világszerte ismertek voltak. Anasztázia Petrova dédnagyanyjának szőnyege udmurt motívumokkal

Fotó: Anasztázia Petrova archívuma

– Térjünk vissza egy kicsit Erdélybe. Több mint tíz éve élnek a háromszéki Bikfalván férjével, aki néprajzkutató és hangszerkészítő, valamint két lányukkal. Milyennek tűnik Erdély egy udmurt ember szemével?

– Magyarországon alapítottunk családot, majd négy évet éltünk Udmurtiában, 2011-ben költöztünk Erdélybe, mert a férjem, Demeter Miklós háromszéki.

Idézet
Az elején nehéz volt megszokni az itteni életet, Magyarországot nagyon szerettem, ott úgy éreztem, hogy hazaérkeztem, az emberek nagyon kedvesek voltak, itt ellenben a magas hegyek között nemcsak a táj zordabb, hanem az emberek is zárkózottabbak. Megszoktam az életet a Székelyföldön, barátaim is lettek, így most már nagyon szeretek itt élni.
Galéria

Kilátás a kikötőbe az udmurt csillaggal

Fotó: Anasztázia Petrova archívuma

– Filológiát végzett, de a néprajz világa is közel áll önhöz, kézművestáborokban tanít és nemezel is. Emellett az udmurt kultúra úgynevezett „nagykövete” is Háromszéken.

– A családomban többen filológusok, nagymamám és édesanyám költők, a húgom is ír, édesanyámnak, Tatjána Csernovának 2021-ben jelent meg egy udmurt–magyar nyelvű verseskötete Kolozsváron. A nyelvészet most háttérbe szorult az életemben, s a kézműveskedés, ami a hobbim volt, került előtérbe. Felmenőim között sokan foglalkoztak kézműveskedéssel, apai dédnagyanyám és nagynéném pedig szövőasszony volt.

Akkoriban nagy hagyománya volt a szövésnek, az udmurt szőttesek híresek voltak, a Párizsi Világkiállításra is eljutottak a 20. század elején. A családokban szokás volt, hogy az anya egy szépen szőtt, mintás szőnyeggel indította gyermekeit útjukra. Ezenkívül kalap- és csizmakészítéssel is sokan foglalkoztak Udmurtföldön, így a kézműves foglalkozások nem álltak tőlem távol, nemezelni is könnyen megtanultam.

Idézet
Errefele az emberek nemigen hallottak az udmurtukról, talán csak annyit, hogy nyelvrokonok az Urál-hegységből, ezért van egy olyan álmom, hogy a kultúránkat megismertessem az erdélyiekkel.

2014-ben indult egy projekt Észtországban, amelynek célja, hogy a finnugor népek kultúráját bemutassa a nagyvilágnak. A kezdeményezés keretében tervezek én is Háromszéken olyan programokat szervezni, amelyek az udmurt szokásokat, népdalkincset, néptáncokat népszerűsítik.

Galéria

Udmurtiában sokan foglalkoznak fafaragással, a házakat is udmurt motívumok díszítik

Fotó: Anasztázia Petrova archívuma

– Szokott-e honvágya lenni? Mi hiányzik a legjobban Udmurtföldről és hogyan tudja ezt a hiányt enyhíteni?

– Szerintem mindenkinek honvágya van, aki eljön a szülőföldjéről, nekem is hiányzik a családom, akikkel nagyon keveset találkozom, a barátaim meg az udmurtiai életem.

Idézet
Mivel természetközeli nép vagyunk, én is nagyon szeretek a természetben járni, ha egy nyírfát látok, megsimogatom, néhány éve pedig egy zergeboglárt, az udmurtok nemzeti virágát is beszereztem, de sajnos nem maradt meg.

A családban udmurtul és magyarul is beszélünk, a lányok is tudják mindkét nyelvet, és szoktam olyan ételeket készíteni, amelyeket még nagymamámtól tanultam. Ezenkívül előadásokat is tartok, népdalokat tanítok, mert fontos számomra, hogy minél többen megismerjék az udmurt kultúrát.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 08., szombat

Bankautomatánál talált pénzt vágott zsebre egy zilahi férfi, eljárást indítottak ellene

Egy zilahi férfi 1500 lejt talált egy bankautomatánál, és ahelyett, hogy erről értesítette volna a bankot, zsebre vágta. A nyomozóhatóság bűnügyi eljárást indított ellene.

Bankautomatánál talált pénzt vágott zsebre egy zilahi férfi, eljárást indítottak ellene
2024. június 08., szombat

Tíz ideiglenes határátkelőhelyet nyitnak meg vasárnap a román-magyar határszakaszon

A választások napján, június 9-én a román-magyar határon tíz ideiglenes átkelőhelyet nyit meg a magyar és a román határrendészet.

Tíz ideiglenes határátkelőhelyet nyitnak meg vasárnap a román-magyar határszakaszon
2024. június 08., szombat

Férj és feleség zsákmányolt ki a gyanú szerint egy hajléktalan, elmebeteg férfit

Férj és feleség zsákmányolt ki a gyanú szerint egy hajléktalan, elmebeteg férfit a Bihar megyei Érmihályfalván.

Férj és feleség zsákmányolt ki a gyanú szerint egy hajléktalan, elmebeteg férfit
2024. június 07., péntek

Kelemen Hunor a kampányzárón: veszély van, ezért kell mindenkit mozgósítani

Senki ne maradjon távol az urnáktól vasárnap a romániai helyhatósági és EP-választásokon, és akkor urnazáráskor az RMDSZ elmondhatja, hogy jól szerepelt – hangsúlyozta Kelemen Hunor pénteken Csíkszeredában.

Kelemen Hunor a kampányzárón: veszély van, ezért kell mindenkit mozgósítani
2024. június 07., péntek

Virtuálisan bejárható a kolozsvári metró

Emil Boc, Kolozsvár polgármestere megosztott egy mozgóképes összeállítást a kolozsvári metrót elképzelő cég látványterveiből.

Virtuálisan bejárható a kolozsvári metró
2024. június 07., péntek

Kolozsvári illatfelhő: több mint 300 fajta rózsát lehet megcsodálni szombaton

Több mint 300 fajta rózsát mutat be az érdeklődőknek a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) szombaton.

Kolozsvári illatfelhő: több mint 300 fajta rózsát lehet megcsodálni szombaton
2024. június 07., péntek

Magyar választási célok és román szirénhangok Petőfi és Szendrey Júlia mézesheteinek máramarosi helyszínén

Lázas kampányt folytatnak a Máramaros megyei Koltón az RMDSZ, valamint a román pártok jelöltjei. A három mandátumon át független polgármesterként tevékenykedő, és idéntől az RMDSZ színiben induló Csendes Lajossal vettük száma a község útkeresését.

Magyar választási célok és román szirénhangok Petőfi és Szendrey Júlia mézesheteinek máramarosi helyszínén
2024. június 07., péntek

FRISSÍTVE – A 70 percet is elérte a várakozási idő a román–magyar határon, de sikerült elhárítani a problémát

Eléri a 70 percet a várakozási idő mindkét borsi, vagyis a közúti és az autópálya-átkelőnél is a román–magyar határon, és a Bihar megyeihez hasonló helyzet alakult ki két Szatmár megyei – a csanálosi és a petei – átkelőnél is.

FRISSÍTVE – A 70 percet is elérte a várakozási idő a román–magyar határon, de sikerült elhárítani a problémát
2024. június 07., péntek

Majdnem félezer mesteris hallgató ballagott a kolozsvári BBTE magyar tagozatán

A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Tagozatán 457 hallgató zárta le mesteris tanulmányait. A végzősök 16 kar 41 mesteri programja keretében mélyítették el egyetemi tanulmányaikat – közölte a felsőfokú oktatási intézet.

Majdnem félezer mesteris hallgató ballagott a kolozsvári BBTE magyar tagozatán
2024. június 07., péntek

Nem véletlenül kereste fel Orbán Viktor éppen Nagyszalontát a kampányhajrában

Amikor néhány héttel ezelőtt kiderült, hogy Orbán Viktor a Partiumba látogatva fogja szavazásra buzdítani az erdélyi magyarokat a június 9-ei választásokon, a legtöbben arra tippeltek, hogy a frontvárosként elkönyvelt Szatmárnémetit keresi fel.

Nem véletlenül kereste fel Orbán Viktor éppen Nagyszalontát a kampányhajrában