Az önállóság szavatolja az anyanyelvhasználatot az iskolákban

•  Fotó: Gecse Noémi

Fotó: Gecse Noémi

A magyar, illetve a vegyes tannyelvű iskolák nyelvi tájképe jelentősen eltér egymástól – állapítják meg jelentésükben a Bálványos Intézet kutatói, akik szerint törekedni kell az önálló magyar tanintézetek létrehozására, illetve minél több magyar vezető kinevezésére. Ugyanakkor tájékoztató kampányt kell indítani a törvény által szavatolt kisebbségi jogok ismertetése céljából.

Krónika

2020. február 23., 18:092020. február 23., 18:09

Önálló magyar tannyelvű iskolák létrehozására kell törekedni minden erdélyi régióban és kistérségben – vonják le a következtetést a Bálványos Intézet kutatói, akik a tanintézetek nyelvi helyzetét vizsgálták. A társadalomtudományi és közpolitikai kutatóműhely Nyelvhasználati barométer 2019 című jelentéséből kiderül, a kutatás célja az iskolák nem oktatási tevékenységében megjelenő nyelvhasználatának, valamint nyelvi tájképének feltérképezése volt.

A kutatás szerkesztőségünkhöz eljuttatott összefoglalójában rámutatnak, nyelvi tájkép alatt egy adott területen található feliratok és táblák összességét értjük, amelyek rávilágíthatnak arra, hogy melyek azok a domináns nyelvhasználati intézkedések, amelyek egy területen vagy intézményen belül érvényben vannak.

Az iskolák különösen érdekes helyszínei a nyelvi tájkép kutatásának, hiszen ez az a tér, ahol a gyerekek először találkoznak intézményes formában egy-egy állam nyelvpolitikai rendelkezéseivel.

A Bálványos Intézet jelentéséből kiderül, az adatfelvétel egy nagyobb kutatás keretén belül valósult meg, amelyet a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetett, és az Erdélystat statisztikai portállal együttműködve valósult meg. Az adatfelvételre 2019. február–április időszakban került , és a Kvantum Research közvélemény-kutató cég végzett. A kutatás során kvantitatív módszert alkalmazva, online kérdőívek segítségével mérték fel az iskolák nyelvi helyzetét. A Romániában működő 925 oktatási helyszín közül, ahol magyar oktatás (is) folyik, 922 tanintézet képviselői töltötték ki a kérdőívet.

Az adatfeldolgozás során az oktatási intézményeket három kategóriába sorolták.

Magyar oktatási helyszínként 469 iskolát határoztak meg: ezeken az oktatási helyszíneken és a fölérendelt jogi személyiséggel rendelkező iskolákban (amennyiben van ilyen), kizárólag csak magyar nyelvű oktatás folyik.

Vegyes oktatási helyszínként (339 iskola) azokat az oktatási intézményeket jelölték meg, ahol egy intézményen belül magyar és román tannyelvű oktatási is folyik. A harmadik kategóriát a vegyes vagy román iskolának alárendelt magyar oktatási helyszínek (114 iskola) alkotják: azok az oktatási helyszínek, ahol magyar tannyelvű oktatás folyik, azonban az intézmény nem rendelkezik jogi személyiséggel, és egy olyan intézménynek van alárendelve, amely vegyes vagy román iskolának tekinthető.

Legfontosabb eredmények

A felmérés adatai alapján kijelenthető, hogy a magyar és vegyes iskolák nyelvi helyzete nagyban eltér egymástól.

A magyar iskolák esetében megfigyelhető, hogy a hivatalos nyelvi tájképben, a hivatalos belső és külső kommunikációban elterjedt, és sok esetben kizárólagos a magyar nyelv használata.

A személyzetet illetően majdhogynem teljes körű a magyar nyelvhasználat (kivételt képez az iskolaorvos és az asszisztens, ahol az oktatási intézmények egy jelentős részében nem dolgozik magyarul beszélő egészségügyi alkalmazott). Az oktatási intézmény homlokzatán megjelenő kétnyelvű felirat még azokban az esetekben is általában teljesül, amelyek olyan közigazgatási egységeken működnek, ahol a magyarok aránya nem haladja meg a 20 százalékot, tehát elviekben ezeket nem lenne kötelező kitenni.

Ugyanakkor a Bálványos Intézet kutatói szerint

a vegyes iskolák esetében megfigyelhető, hogy a magyar nyelvhasználat visszaszorított, a kétnyelvűség sokszor eseti jelleggel jellemző, és vannak helyzetek, amikor még a törvény által kötelezőnek titulált minimum sem valósul meg.

Az iskola homlokzatán megjelenő hivatalos felirat 59 százalékban kétnyelvű, 41 százalékban csak román. Azonban megjegyzendő, hogy azokon a helyszíneken, ahol a közigazgatási egységben a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot, az iskolák 27 százalékában nincs magyar felirat kifüggesztve.

Ugyanakkor átlagosan a belső feliratok 52 százaléka egynyelvű (román), 31 százaléka kétnyelvű, a termek 17 százalékán pedig nincs felirat. A belső feliratokat illetően megállapítható, ha elkezdődik a kétnyelvűsítő folyamat, akkor ezt alkalmazzák szinte az összes teremre: az iskolák 33 százalékában átlagosan a termek több mint háromnegyede kétnyelvűen feliratozott, míg a többi esetben ez az arány 10-20 százalék között mozog.

A jelentés szerint a vegyes iskolába járó magyar diákok 49 százaléka van olyan oktatási helyszíneken beiskolázva, ahol megvalósult a belső feliratok kétnyelvűsítése.

A román egynyelvű megoldás jellemző a tanári gyűlések (68 százalék) és az iskolatanácsi ülések (71 százalék) esetében, de az iskolai ünnepségek többsége kétnyelvű (79 százalék). Az intézmények mintegy háromnegyedében beszél legalább az egyik tanintézet-vezető magyarul (az esetek 45 százalékában az igazgató, 33 százalékban legalább az egyik aligazgató), míg az alárendelt vegyes oktatási helyszíneken ez az arány 53 százalék.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

A kutatás eredményei szerint a vegyes iskolákban tanuló magyar diákok 61 százaléka használhatja anyanyelvét a titkárságon, 59 százaléka a könyvtárban, 26-27 százaléka az iskolaorvossal, asszisztenssel történő kommunikációjában, 64 százaléka az iskolapszichológusnál, 25 százaléka a logopédusnál és 52 százaléka a kapussal folytatott beszélgetésben.

Szintén megállapítható, hogy a kétnyelvűség általában arányosan növekszik a magyar diákok arányával az iskolában;

a kétnyelvűség és a magyar kommunikáció nagyban függ attól, hogy az iskolában van-e magyar igazgató (viszont a magyar aligazgató jelenléte ehhez kevésbé járul hozzá); az iskola homlokzatán feltüntetett magyar felirat esetében a magyarok aránya a közigazgatási egységben a legfontosabb változó, de továbbra is fontos marad az igazgató magyar nyelvismerete; nagyobb a valószínűsége annak, hogy megvalósul a kétnyelvűség azon oktatási helyszíneken, amelyek olyan környezetben működnek, ahol a magyarok rendelkeznek a politikai hatalommal.

A Bálványos Intézet összefoglalója szerint

saját jogi személyiséggel nem rendelkező iskolák esetében általános probléma a szegényes felszereltség,

ugyanis ezekben az esetekben nemcsak a tájékoztatók, digitális anyagok, könyvtári tájékoztatók hiányoznak gyakrabban, hanem a személyzet terén is elmaradnak azoktól az iskoláktól, amelyek jogi személyiséggel rendelkező központi iskoláknak számítanak; a vegyes vagy román iskolának alárendelt (magyar) oktatási helyszínek esetében gyakori a semleges stratégia: a termek harmadára semmiféle felirat nem kerül fel, így látszólag elkerülik az egynyelvű és kétnyelvű táblák bevezetését ösztönző nyelvi ideológiák összecsapását.

Közpolitikai következmények

A Bálványos Intézet munkatársai szerint közpolitikai szempontból a nyelvhasználat tekintetében több következtetés megfogalmazható a kutatás alapján. Egyrészt

a magyar tannyelvű iskolák és a vegyes iskolák közötti látható különbségből adódóan célszerű megfontolni az iskolák szétválasztását, és amennyiben lehetőség és politikai hajlandóság nyílik rá, önálló magyar tannyelvű iskolák létrehozására kell törekedni minden régióban és kistérségben.

Ha erre nincs lehetőség, a magyar nyelven beszélő igazgatók arányának növelése egy másik lehetőség lehet a kétnyelvűség napirendre kerülése érdekében. A kutatók szerint fontos aláhúzni, hogy habár az igazgató és bizonyos mértékig az aligazgató személye kulcsfontosságú, mégsem garancia a kétnyelvűsítési folyamat elindításában. A Bálványos Intézet szerint hatékony lehetőség lehet a magyar nyelvhasználat növelésére egy olyan információs kampány kidolgozása, amely ezekben a pozíciókban levő személyeket célozná meg és tájékoztatná őket a törvény adta lehetőségekről, és az anyanyelvhasználat nyelvi tájképben és belső és külső kommunikációban való megjelenítéséről és fontosságáról.

Mivel az iskolák jelentős részében (26 százalék) nincsen magyar nyelven tudó igazgató vagy aligazgató, ezen helyszíneken más stratégia szükséges.

Egyrészt a már említett információs kampány román nyelven történő megfogalmazása szükséges, ezzel szimbolikus módon is aláhúzva a kétnyelvűség fontosságát. Másrészt ezen esetek a kutatók szerint világosan szembemennek a tanügyi törvény érvényben levő rendelkezéseivel, amely kimondja, hogy minden olyan iskolában, ahol magyar nyelvű képzés is zajlik, az egyik igazgatónak tudnia kell magyarul. Éppen ezért ezen helyszíneken kiemelt fontosságú lenne a magyar igazgatók és aligazgatók kinevezése, valamint a nyelvhasználat alakulásának monitorozása – állapítják meg a Bálványos Intézet kutatói.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 04., szerda

Érkeznek a külföldi szakértők, két miniszter is a helyszínen követi nyomon a parajdi fejleményeket

Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.

Érkeznek a külföldi szakértők, két miniszter is a helyszínen követi nyomon a parajdi fejleményeket
2025. június 04., szerda

Fiatalok és idősek életét egyaránt megkönnyíti a gyógytornász (VIDEÓ)

Sokat hallunk a gyógytornáról: a fizioterapeuta szolgáltatásai iránt egyre nagyobb az érdeklődés nem csak a különféle betegségekből történő kilábalás során, hanem megelőzésként is. Videós egészségügyi sorozatunkban Somogyi Csongor beszél szakterületéről.

Fiatalok és idősek életét egyaránt megkönnyíti a gyógytornász (VIDEÓ)
2025. június 03., kedd

Templomfelújításra kaptak támogatást a szórványban működő történelmi magyar egyházak

Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.

Templomfelújításra kaptak támogatást a szórványban működő történelmi magyar egyházak
2025. június 03., kedd

Nekiláttak a Korond-patak elterelésének, ami évekkel ezelőtt lett volna aktuális

Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.

Nekiláttak a Korond-patak elterelésének, ami évekkel ezelőtt lett volna aktuális
2025. június 03., kedd

Illegálisan birtokolt nem halálos, de engedélyköteles fegyvereket foglalt le a rendőrség, 44 személy ellen vizsgálódnak

Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.

Illegálisan birtokolt nem halálos, de engedélyköteles fegyvereket foglalt le a rendőrség, 44 személy ellen vizsgálódnak
2025. június 03., kedd

Korrupcióval, illegális kereskedelemmel és fegyvertartással gyanúsítják egy rendőrőrs parancsnokát

Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.

Korrupcióval, illegális kereskedelemmel és fegyvertartással gyanúsítják egy rendőrőrs parancsnokát
2025. június 03., kedd

Súlyos és tartós ökológiai, társadalmi-gazdasági következményei lehetnek a bányakatasztrófának

A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.

Súlyos és tartós ökológiai, társadalmi-gazdasági következményei lehetnek a bányakatasztrófának
2025. június 03., kedd

Több mint 2 millió lejjel rövidített meg Temes megyei iskolákat egy könyvelőnő (FRISSÍTVE)

Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.

Több mint 2 millió lejjel rövidített meg Temes megyei iskolákat egy könyvelőnő (FRISSÍTVE)
2025. június 03., kedd

Tovább szépül az erdélyi fejedelmi palota

Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.

Tovább szépül az erdélyi fejedelmi palota
2025. június 03., kedd

Viharosra fordul az időjárás több erdélyi és partiumi megyében

Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Viharosra fordul az időjárás több erdélyi és partiumi megyében